Oda jön hozzád a bankban az ügyintéző és eléd tesz néhány lapot. Egyikőtök se tudja, hogy mit kellene nézni, de van egy marketing szöveg, amit meghallgatsz. Esetleg megmutatja neked a múltbéli eredményeket vagy ha nincs, mert az alap csak most indult, akkor a jövőbeli várakozásokról kapsz 2-3 tőmondatnyi infót. Most már tudsz mindent. Válassz! Ismerős a szituáció?

Az alábbi írás részletesen taglalja a befektetési alapok választásánál figyelembe venni szükséges szempontokat. Megértésükkel és alkalmazásukkal sokkal jobb döntést tudsz hozni. Óriási a verseny ezen a piacon és szinte mindegyik banknak megvan a saját terméke. Az elérhető eredményben a különbségek pedig akár többszörösek is lehetnek.

Befektetési alapban gondolkozol, tehát szeretnéd megosztani a pénzed sok különböző befektetés között. Ez nagyon jó ötlet, mert így töredékére tudod csökkenteni az egyedi papírok kockázatát.

Jó döntés az alap választás akkor is, ha csak kisebb összeg áll rendelkezésre befektetésül. 50.000EUR – 15 millió Ft alatt elsődlegesen alapokba érdemes gondolkodni. Ezt Ausztriában annyira komolyan veszik, hogy az egyedi részvény, kötvény darabja nem tehet ki nagyobb részt mint a teljes vagyon 5%-a. 

Bizarr megnyilvánulása a hazai bankrendszer működésének, hogy minden bank szerint a saját alapja a legjobb, ami a piacon elérhető. Annyi első helyezettet osztanának ki ahányan vannak. Ebből már lehet azért feltételezni, hogy amikor felajánlják, hogy vegyél kötvényalapot, nagy eséllyel nem a piacon elérhető legjobbat fogod kapni, hanem ami bank számára a legtöbbet hozza.

Az alábbi tulajdonságok univerzálisak bármilyen befektetési alap választásakor, de kitérek pár kötvényspecifikus dologra is.

Milyen szempontokat vegyél figyelembe alap választásánál?

1.Költség

A teljesség igénye nélkül:

  • vételi díj, amit induláskor rögtön ki kell fizetni, ennyivel rögtön kevesebbről indul a befektetett tőke.
  • management díj: ez éves szinten 1-2% közötti összeg, alapja válogatja. Minél kevesebbet kér az alap kezelője, annál több marad a befektetőnél. Az alapok és az ETF-ek közötti legfőbb különbség, hogy az ETF csak minimális üzemeltetési költséget számít fel, mivel nincsen mögötte aktív menedzsment. Akkor éri meg alapba fektetni, ha benchmark felett tud teljesíteni a költségek ellenére is, erről részletesebben kicsit lentebb.
  • kilépési díj: ezt akkor kérik el, amikor eladod az alapot. Nem mindenhol van, de ugyanúgy meghatározza a végső eredményt mint a vételi díj.

Az alapszabály, hogy ha kevesebb a költség, több haszon marad nálad. Akkor éri meg többet fizetni csak, ha a hozzáadott értéke több lesz mint egy olcsó ETF-nek. (Az ETF egy tőzsdén kereskedhető passzív alap, aminek rendkívül alacsony minden tekintetben a költsége)

2. Minősítések

A befektetési alapok legnagyobb és leghíresebb minősítője a Morningstar. Ez a cég úgy foglalkozik alapok értékelésével, mint ahogy a Moody’s vagy a Fitch országokéval. Több szempont alapján is értékelnek, de 2 ami igazán fontos: A csillagok a múltbéli eredményt, a medálok (bronze, silver, gold) pedig a jövőbeli kilátásait értékelik az alapnak. A kitüntetések leginkább azért fontosak, mert segítenek objektív módon összehasonlítani az ugyanabban a kategóriában lévő alapokat. Sajnos a hazai alapokat nem minősítik, ezért nehezebb összemérni őket. Ahogy van különbség Svájc AAA és Magyarország BBB- minősítése között, úgy lenne az alapoknál is…

3. Kezelt vagyon mérete

Ahol több pénz van elhelyezve, meg van a lehetőség, hogy olcsóbban tudják működtetni. A tőke mérete egyben jelzi azt is, hogy hányan szavaztak egy alapnak bizalmat.

4. Mióta működik

Napi szinten jelennek meg új alapok és tűnnek el régiek. Amelyik alap hosszú időn keresztül fent tud maradni, azt jelzi, hogy következetesen tartja magát egy tartósan eredményes stratégiához.

5. Benchmarkhoz képest, hogy teljesít

“Benchmark”-nak, hogy hívják azt a referencia indexet, amihez hasonlítják az alap teljesítményét. A referenciaindexekhez a legközelebb az ETF-ek állnak, mert ott minimális költségek mellett válogatják össze ugyanazokat a papírokat. Egy alapkezelőre akkor éri meg igazán rábízni a pénzünket, ha képes ezt a szintet túlteljesíteni.

6. Milyen szektorba fektet

Kötvény és kötvény között is nagy különbség van. Lehet kategorizálni régió szerint, vállalati vagy állam, High Yield (magas hozamú – és magas kockázatú), devizanem és ezek kombinációja. Azt, hogy éppen melyiket érdemes venni, piaci helyzettől függ.

 

Hogyan használd a fenti szempontokat a gyakorlatban?

Mutatok 2 olyan alapot, amit teljesen különböző régióit fedi le a világnak és a mozgásuk eltérő, annak ellenére, hogy mind a kettő kötvényalap. Más helyzetekben működnek jól, más célokat tudnak kiszolgálni.

BGF EUR Bond Fund – A Blackrock a világ legnagyobb alapkezelője, igen jó szakmai hírnévvel. Ez az alap nyugat-európai állampapírokba fektet. Németország, Franciaország, Olaszország, Írország… 1994 óta működik, ami lassan 23 év. A kezelt vagyon mérete  5.169.000 EUR, ami kb. 1602 milliárd Ft. Összehasonlításképpen az OTP sztár alapjában, a Suprában van 122 milliárd. Átlag eredmény az elmúlt 5 évben 6,33% euróban. Ami igen szép eredmény, úgy hogy nyugat-európai állampapírokban van javarészt a tőke.

Morningstar értékelése 5* / Gold. Kategóriája legjobbja.

Éves költsége 1% alatt van. A lenti grafikon ezt már levonva mutatja az alap teljesítményét.

Benchmark túlteljesítő.

bgf-eur-bond-chart bgf-eur-bond-leiras

Templeton Global Bond Fund – A Franklin Templeton egyik zászlóshajója. Fejlődő országok állampapírjaiból vásárol, köztük sok saját devizással. Ez lehetőséget nyit arra, hogy a kamaton és a kötvények árfolyamán túl a devizák átértékelődéséből is részesedjen a befektető. Éveken keresztül ez az alap volt Magyarország legnagyobb hitelezője, egészen 2016 márciusáig, amikor is nagyon jelentős profittal kiszállt a magyar állampapírokból. Vásárolnak még Mexikóból, Dél-Koreából, Lengyelországból, Brazíliából… kötvényeket. Michael Hasenstab az alap vezetője szerint az alap egy “tíz évente egyszer adódó lehetőség”-et tartogat. 2016 decemberében 18,279 milliárd USD volt az alapban elhelyezett vagyon. Ez forintra átszámítva kb. 5660 milliárd Ft. Összehasonlítva ebben az alapban egyedül van annyi pénz, mint az éves magyar költségvetés harmada…

Az alap 1991 óta, 26 éve működik.

Morningstar értékelése 5* / Silver. Kategóriája legjobbja.

Benchmark túlteljesítő.

A várt kitörés meg is indult idén.

templeton-global-bond-fund-chart5star-silver

 

 

templeton-global-bond-fund-leiras

 

 

 

 

 

 

forrás: ariva.de

Természetesen még több attraktív alapot lehetne mutatni kategóriánként, amit csak terjedelmi okokból nem teszek.

A legfontosabb, hogy minden a konkrét igényektől, lehetőségektől és céloktól indul. Erre lehet ráépíteni egy portfólió tervet, ami az egyéni vérmérséklettől és céloktól függően tartalmaz különböző alapokat. Ez egy komplex folyamat, amire már érdemes szakértőt bevonni.