Az indexkövető passzív befektetések fénykorukat élik. Az “átlag” befektetőnek mindenhol azt javasolják, hogy üljön bele egy ilyen alapba, ahol a költségeket minimálisan tartva, ki tudja maxolni a profitot. Az elgondolás mögött az áll, hogy hosszú távon, a tapasztalatok szerint, egy ilyen alap felül tudja múlni az aktívan kezelt alapok többségét.

2007 óta 787 milliárd USD került át aktívból passzív menedzsmentbe. Ezzel 1,65 trillióról 2,4 trillió dollárra emelkedett a passzív index alapok mérete.

Mi történik akkor, ha túl sokan vásárolnak ugyanabból?

Először felmegy az ára.

Majd léggömb méretű lufi lesz belőle

végül kipukkan!

A passzív index alapok, ETF-ek rendkívül alacsony költség mellett üzemelnek, népszerűségüket is ennek köszönhetik. Pl. egy Vanguard S&P500 ETF management díja 0,14% / év. Egy hasonló aktívan kezelt alap 1,5-2% körüli költséget számol fel, ami hosszútávon jelentős különbséget jelent, ha az aktív alap nem tudja ledolgozni a költségekből adódó hátrányát.

Egy passzív alap azért tud ennyire olcsón működni, mert nem kell megfizetnie a kezeléshez szükséges szellemi erőt. Ha S&P 500-ba fektet, akkor ezt gondolkodás nélkül teszik. Nagyon leegyszerűsítve, ha elhelyezel 10.000 USD-t egy ilyen alapba, ők semmi mást nem csinálnak mint a fix arányok szerint vesznek abból az 500 részvényből, ami kiadja az indexet. Nem foglalkoznak soha vissza nem térő lehetőségekkel, se aggodalomra okot adó piaci hírekkel, csak nyersen adnak és vesznek az index felállása szerint.

Nagy előnye, hogy se az alap kezelőjének, se a befektetőnek nem kell gondolkodnia. Befizetsz és vársz. Ennyi.

Mivel a többség ezeket az alapokat veszi, a benne lévő részvényeket veszik rajta keresztül, így az áraik jobban emelkednek az indexeken kívüli cégekénél.

Ez az elmúlt években az indexek és általánosan a passzív alapok túlteljesítését jelentették.

De ugyanez igaz lesz visszafele is. Jelenleg a történelem egyik leghosszabb tőzsdei emelkedő időszakában vagyunk, és amikor elkezd korrigálni, a legtöbbet passzív alapokból fognak eladni. Így ami hosszú éveken át túlteljesítő volt, egy esésben alul teljesítő lesz (nagyobbat fog esni). 

Fontos észrevenni, hogy a kockázata az indexkövető alapoknak a nagy érdeklődés miatt lényegesen megnőtt.

Persze egy ilyen lufinak a következménye nem az, hogy elveszti minden ETF vásároló az összes pénzét, hanem más aktív alapokhoz képest többet veszthetnek.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy bármennyire ésszerű és hasznos egy tanács, ha azt túl sokan fogadják meg, a tőzsdén épp ellenkező hatása lehet.

Bár a legnagyobb befektetési guruk is azt tanácsolták, hogy a kisember rakja minden pénzét passzív alapba és várjon, hosszútávon megkérdőjeleződik, hogy szabad-e  kizárni a gondolkodást a befektetési döntésekből.

Nem lehet a befektetési piacra úgy tekinteni, mint egy faékre, amikor egy élő, folyamatosan változó, alapjában emberi viselkedési mintákat leképező terület.

Trendek uralkodó gondolkodásmódokban is vannak, még akkor is, ha az aktuálisan legnépszerűbbről mindig azt hiszik, hogy szent grál és örökké fog tartani.

Várhatóan az egy mondatos stratégiáknál egy fokkal komplexebb (de továbbra se túlbonyolított) megoldásokkal lehet a jövőben elérni a legjobb eredményeket.

Megoldásként 3 dolgot kell mindenképpen csinálni:

  1. Tanulni
  2. Gondolkodni
  3. Diverzifikálni

+ szükség esetén tanácsot kérni

az első 3 semmiképp nem megspórolható.