Vannak olyan befektetések, amiket egyszerűen értelmetlen választani. Lehet azért mert biztos veszteséget hoz vagy azért mert van kézenfekvően jobb választás, de ok lehet ha képtelenség vele beteljesíteni egy célt.

A hosszú listából most jöjjön az egyik legtipikusabb hiba: pénzpiaci alap és lekötött betétbe fektetni.

Rengeteg rossz tapasztalatot hallottam már ügyfeleimtől, hogyan vitték őket tévútra a bankjukban. Nem tudni, hogy felsőbb utasításból, inkompetenciából vagy az igények hibás felmérése miatt adnak rossz tanácsot. Lehet mind a három okból.

A félreértések sorozata azonban nagyon sokba tud kerülni. 2 ugyanolyan, garantáltan magas biztonságú befektetés között akár több százezer forint különbség is lehet.

Hibáztatás helyett, elkerülhetőek a felesleges veszteségek, ha jobban tisztában vagy a lehetőségekkel.

Íme a probléma:

Bemész a bankodba és mondod, hogy szeretnél egy nagyon biztonságos befektetést. A legbiztonságosabb 3, amit ajánlani fognak:

  • Kincstárjegy
  • Pénzpiaci alap / likviditási alap
  • Lekötött betét

A háromból az egyik eleve jobb, mint a másik kettő. Felmerül a kérdés, hogy mi értelme a másik kettőt választani?

Hosszútávon pedig mind a háromnál van jobb alternatíva, ami ugyanolyan biztonságú.

Mit kell tudnod a pénzpiaci alapokról?

A pénzpiaci alapokba rövid, jellemzően 6-12 hónapnál rövidebb lejáratú állampapírok vagy bankbetétek vannak. Alfaja a likviditási alap, ami ennél még rövidebb, jellemzően 60 napnál rövidebb lejáratú eszközöket tartalmaz.

Eredeti céljuk, hogy a betéteknél magasabb kamatot kínáljanak az extra rövidtávon (napok, hetek) elhelyezett összegekre. Ezt a funkciójukat egész jól be is tudják tölteni. A gond csak akkor van vele, ha hónapig parkol benne a pénzed.

Ezek az alapok már induláskor hátrányban vannak, mivel intézményi befektetőként nem jutnak hozzá ugyanahhoz az állampapírhoz, amit Te tudnál venni, ha bemész az államkincstárba. A lakossági állampapíroknak ugyanis szuper magas kamata van. Az alapoknak külön sorozat van fenntartva, aminek a kamata sokkal inkább közel van a jegybanki alapkamathoz.

Összehasonlítva:

Kincstárjegy 2.25%

Alapkamat 0,9%

Ehhez még hozzájönnek költségek is, hiszen az alapot szakemberek vezetik, van egy üzemeltetési költsége is és a bank is akar keresni vele. Ezt mind be kell árazni az adott alapba, ami az amúgy is kevés hozamot tovább csökkenti.

Miért ajánlanak olyan befektetést, ami nem a legjobban szolgálja az érdekedet?

2 fő oka van neki:

  1. Ellenérdekeltség

A bank 0,5% jutalékot kap egy kincstárjegy vagy bármilyen más új állampapír eladása után. Ennél nyilván jobban keres, ha a saját alapját vagy betétjét kínálja, hiszen ezekből ugyanúgy meg tudja kapni a jutalékát + extra költségeket tud még beépíteni. A pénzek egy részét fel tudja használni hitelezéshez is, ahol máris többszörös hasznot tud elérni.

Tehát, ha a bankon múlik, hogy melyiket ajánlja, igen kis valószínűséggel fogod a kincstárjegyet kapni.

   2. Félreértelmezése a célodnak

Alapos igényfelmérés nélkül, olyan pénzek kerülnek évekre garantáltan alacsony hozamú befektetésekbe, amit valójában nem is akart a tulajdonosuk. Van, hogy elég lenne csak megkérdezni vagy végiggondolni, hogy milyen időtávra is szól a befektetés. pl. rövidtávra. ok, de mi Neked a rövidtáv? Van akinek 1 hónap és van akinek 2 év. Pontosan kell tisztázni. Meg lehet onnan is közelíteni, hogy mikor van nagy valószínűséggel szükség az elhelyezett pénzre. Ha 3 hónapnál hosszabb idő múlva, a lekötött betét és pénzpiaci alap egyszerűen nem jövedelmező választás. 1 év felett pedig már a kincstárjegynél is sokkal jobb alternatívák vannak, amik ugyanúgy állami garanciával bírnak.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban? Mennyit lehetett keresni egy pénzpiaci alappal? mennyit egy kincstárjeggyel? és mekkora a különbség?

A számok magukért beszélnek. Kezdésként nézzük meg a hazai pénzpiaci alapok teljesítményét az elmúlt 5 évre.

Most nézzük a kincstárjegynek, mint a legkézenfekvőbb alternatívának az eredményeit.

Elsőre is látszik, hogy van különbség, de vessük össze alaposabban. Először ismétlésként a legfontosabb eredmények egy helyen. Az éven túli eredmények összesítve szerepelnek innentől.

Jöjjön a lényeg! Mennyi a különbség a pénzpiaci alap és a kincstárjegy között %-ban?

Hoppá, a különbség jelentős! Most nézzük mennyit jelentett ez Ft-ban.

Már 3 hónapos időtávnál is látszik a különbség, de évek alatt akár több százezer forintot is jelenthet.

Rendszeresen találkozok olyan befektetőkkel, akik már évek óta várakoznak egy ilyen alapba, pedig már induláskor tudták, hogy évekig nincsen szükségük a pénzre. Mire kiderül, hogy egy gyengén jövedelmező helyen van, évek is eltelhetnek. A megkereshető pénz pedig folyamatosan száll el.

Persze nem lehet mindent a bankra kenni, hiszen a döntést végső soron az adott befektető hozta meg. Nincs más megoldás, mint foglalkozni kell a pénzünkkel, különben jelentős károk érhetnek.

A pénzpiaci alap és a lekötött betét csak egy példa a sok értelmetlenségből. Számtalan módon lehet megtakarításaidat pazarolni, ha nem figyelsz oda.

Tapasztalataim szerint a legnagyobb javulást a befektetések eredményében nem azzal lehet elérni, ha a magasabbnál magasabb hozamú, soha vissza nem térő lehetőségek után futsz. Ha a meglevőeket rakod rendbe, már azzal is évi több százalékot és több százezer vagy akár több millió forintot tudsz keresni.

 

Úgy gondolod többet is ki lehetne hozni a befektetéseidből? bizonytalan vagy abban, hogy valóban a legjobb helyeken van a pénzed? Kérj ingyenes és kötelezettségmentes átvilágítást: Jelentkezek!

 

kép: istock.com