Állampapír tulajdonosként a legnagyobb veszély, ami fenyeget: az államcsőd.

Függetlenül attól, kongatják-e éppen a vészharangokat, a téma örök.

A 69 581 330 000 000 dollárnyi rekord méretű globális államadósság elég ok az aktualitáshoz. (2017.03.10)

Ha tisztában vagy vele mit is jelent, mi a folyamata és mekkora a valószínűsége, hogy a kiszemelt állampapírod országa csődbe megy, bátran tudsz dönteni róla.

Egy államcsődnek 3 oldalú kockázata van:

  1. Árfolyamveszteség. Veszel 100%-on egy kötvényt, amit nem tudsz eladni csak 50%-ért.
  2. Részlegesen vagy egyáltalán nem fizetik vissza a kötvényed tőkéjét és kamatait.
  3. Ha saját devizás kötvény elinflálódik.

Az államcsődök ciklikusan következnek be és mindig hosszú előzménye van.

Legjobban a HIV betegséghez hasonlít, ahol évek telnek el lappangással. A végzetet nem is a betegség okozza, az csak megteremti a körülményeket, legyengíti az immunrendszert. Végül jön egy másik betegség pl. egy járvánnyal és a legyengült immunrendszeren könnyen, ellenállás nélkül tud végigpusztítani.

Hogyan jut el egy ország a csődig?

Államcsőd folyamata

A kormány fenntarthatatlan gazdaságpolitikát folytat. Így minimum évekig, de akár évtizedekig is el lehet tengődni. Venezuelában Chavez 1999-ben került hatalomra és az ország még mindig nem ment csődbe.

Hitelminősítők azért figyelnek és folyamatosan egyre alacsonyabb szintekre rakják az ország adósságbesorolását.

Megemelkednek a kamatok, mivel a növekvő kockázat miatt már csak nagyobb haszonért hajlandóak a befektetők kölcsönt adni.

A kamatemelések és a leminősítések egymást váltják, akár éveken keresztül.

A tartós költségvetési hiányt valamiből finanszírozni kell, ezért újabb hiteleket vesz fel a kormány.

Jellemzően ezen a ponton jön egy váratlan esemény, ami kiborítja a bilit.  Ez a vízválasztó a lappangó és a pánikkeltő probléma között. Görögországnak a 2008-as válság, Argentínának az ázsiai válság. De ha visszaemlékezel Magyarország gyengesége is az európai hitelválság alatt csúcsosodott ki.

Ezen a ponton 2 felé válik a történet. Attól függ, hogy az adósság saját devizájában vagy közös / idegen devizában van. Saját devizánál a kormány ahhoz, hogy tudja fizetni a közalkalmazotti béreket és teljesíteni tudja saját devizás kötelezettségeit, pénzt fog nyomtatni. Sokat. Ez inflációt gerjeszt, amitől elszállnak az árak. A kamatok tovább emelkednek, de legalább értékét veszti az adósság.

Idegen devizában már nincs ekkora mozgástér. Felhasználják a devizatartalékot, majd megújítják a hiteleket és újakat vesznek fel. Egészen addig, amíg van aki ad kölcsön.

Ezt a két pontot egészen addig feszíti a kormány, ameddig tudja. Egyiken se tud engedni, mert ha nem fizeti ki a béreket, kivonulnak az emberek az utcára. Ha a külföld hitelezőit nem rendezi, gazdasági embargót vetnek ki, mint Argentínába.

Az infláció nő.

Munkanélküliség nő.

Sűrűsödnek a megszorítások.

Elkezdik kivenni az emberek a pénzt a bankokból. Zárolják a betéteket, pénzkorlátozást vezetnek be.

Közben próbál a kormány megállapodni a hitelezőivel, hogy átütemezze a tartozásait és kéri, hogy engedjék el egy részét.

Kölcsönt kér az IMF-től.

A válság elterjedése veszélyt jelent a szövetséges és hitelező országokra is, így előfordul, hogy azért segítenek, hogy el lehessen kerülni egy domino hatást. Pl. Görögországnak segített az EU.

Amikor elfogy a pénz és már senki nem akar kölcsön adni,  de lejár egy nagyobb összegű államkötvény, az ország csődbe megy.

ATHENS , GREECE - MAY 1: Greek riot police clash with protesters during May Day protests on May 1, 2010 in Athens, Greece. Thousands of protesters gathered in Athens and other Greek cities to participate in May Day rallies, angered by the harsh austerity measures demanded by the EU. Reports suggest that the 45 billion euros ($60 billion) already pledged by the International Monetary Fund and European Union will be insufficient to tackle Greece's mounting debt crisis. (Photo by Milos Bicanski /Getty Images)

fotó: flick.com

Mi történik a csőd alatt?

Az államcsődnek sok változata létezik. Lehet pár napos késedelem a kamatokkal és előfordulhat komplett adósság leírás is.

Ha rugalmas a kormány és minél gyorsabban és békésebben akarja rendezni a helyzetet, a megállapodásra fog törekedni a hitelezőivel.

Az egyezkedések itt újra megindulnak / folytatódnak, hogy az ország elkerülhesse a további sérüléseket a hitelezők pedig pénzükhöz jussanak.

Ha nagyon makacs, évek is eltelhetnek amíg az ország csődben van. Ez alatt az idő alatt nem fizetik ki a kötvényeket. Argentína például ilyen eset volt.

 

Az eladósodott ország csődbe fog menni?

Az államadósság GDP arányos mértéke önmagában még nem jelenti azt, hogy befellegzett egy országnak. Japánban jelenleg 229% ez az érték, Brazíliában pedig 29,5%. Az utóbbiról mégis azt gondoljuk, hogy gyorsabban fog csődbe menni.

Az államadósság fenntarthatósága függ a szerkezetétől és az elúszott állam gazdasági stabilitásától.

Néhány top listás ország:

 

forrás: http://www.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp

Látszik, hogy sok AAA minősítésű ország szerepel a listán, de mivel jók a gazdasági mutatóik, nincs okuk az aggodalomra.

A GDP arányos államadósság méreteket itt tudod megnézni: http://www.nationaldebtclocks.org/

Az adósságállomány változását itt tudod lehívni: http://www.tradingeconomics.com/japan/government-debt-to-gdp

Jobb felső sarokban változtathatod az országot.

Hogyan segítenek a hitelminősítők?

Befektetésre Nem ajánlott szint a BBB alatt van. Innen még 18 szint van a D-ig, ami a csődöt jelenti.  A vészvillogók egyre erősebben világítanak, időt hagyva, hogy fel lehessen rá készülni.

Viszonyításképpen Magyarország jelenlegi szintjéről itt olvashatsz: Magyarországot felminősítették Marokkó szintjére, de még nem értük el Mexikót.

Összefoglalva az államcsőd egy átlagos befektető számára nagyon távoli esemény. A baj kialakulása hosszú és időigényes folyamat. Ameddig közelébe kerülnél kötvénytulajdonosként, rengeteg döntési lehetőséged van kiszállni. Ami ennél is fontosabb, hogy többnyira az eleve problémás dél-amerikai és afrikai országokra jellemző. Ha ezeket kihúzod a listából, töredékére csökken az esélye, hogy a saját bőrödön tapasztalod meg milyen, amikor egy ország nem fizet.

Nem lehet elégszer elmondani: a diverzifikálás mindenek felett áll. Egyedi államkötvényekből, bármit vásárolsz, alacsonyabb a rizikód ha több között osztod szét a megtakarításaidat.

 

Érdekel az állampapír téma?

Ovasd el még ezeket a cikkeket is:

A kötvény vásárlás veszélyei és megoldások, hogyan kezeld őket

Egy nap alatt 4,2% hozam magyar államkötvényekkel, a felminősítés hatásai Magyarországra

Így érj el 5% feletti kamatot államkötvényekkel

9 titok az állampapírokról, amit nem tudtál idáig

3 lehetőség, hogy állampapírt vásárolj

címlap fotó: flickr.com