Az utolsó nagy gazdasági válság, amely 2008-ban söpört végig a világon, a pénzügyi vezetőket is ráébresztette a bankok és pénzintézetek sérülékenységére. A kialakult globális helyzetet kizárólag az egyes államok válságkezelése és azok jelentős tőkeinjekciói mentették meg a modern gazdaság teljes összeomlásától. Ha ez a beavatkozás nincs, ma nem a Lehman Brothers lenne a leghíresebb bank, amelyik a válság során becsődölt…

 

Ez a globális bankmentési akció természetesen hatalmas mértékben eladósította az államokat és minket, polgárokat. Az eseményekből tanulva 2014-ben az EU is megalkotta a bankszanálási irányelvet, amely rendszerhez hazánknak is ettől az évtől kellett csatlakoznia és a Magyar Nemzeti Banknak(MNB) hivatott az intézkedéseket betartani.

 

A bankszanálás legfőbb irányelvei közé tartozik, hogy az adófizetők helyett, először a bajba jutott pénzintézet tulajdonosai, betétesei, részvényesei és hitelezői terhére történjen annak megmentése. A közös teherviselés második védelmi vonalának minősül a Szanálási alap létrehozása. A közösség tagjai bankok, hitelintézetek és befektetési vállalkozások. Ezek rendszeres díjfizetésre vannak kötelezve az előzetesen meghatározott célszintig, így a piaci szereplők egymásért is felelnek. A kollektív pénzalap lehetőséget biztosít arra, hogy az intézmények szabályozott körülmények között megelőzzék fizetésképtelenségüket és azok negatív következményeit.

 

Ennek a célösszegnek Magyarországon 2024-ig kell elérnie a teljes betétbiztosítás alá tartozó pénzmennyiség 1%-át. Az elmúlt években már többször sor került Európában a szanálási rendszer használatára, sőt, a hazai MKB bankon is ez segített.

 

Máshonnan megközelítve minimum annyi veszteségelnyelő forrással kell rendelkezniük az euró zóna bankjainak, mint amekkora az előírt minimális tőkéjük összege – olvasható a Bloomberg oldalán.

 

Az Ön pénzére milyen hatásai lehetnek a bankszanálás esetén?

 

Amennyiben Ön rendelkezik bankszámlával, biztosan hallott már az OBA (Országos betétbiztosítási alap) garanciájáról, amely 100.000 EUR-ig védi pénzét a csőd esetén.

Azonban fontos tudnia, hogy amennyiben ennél az összegnél többet tart egy pénzintézetben, annak csődje esetén, Ön a pénzével felel annak megmentéséért. Ráadásul, még ha a vállalat részvényeiből, kötvényeiből is vásárolt, további kockázatokat fut.  

 

Ezért lehet tőlünk gyakran hallani, hogy mielőtt pénzt helyezünk el egy kereskedelmi banknál, biztosítónál, takarékszövetkezetnél, stb. alaposan vizsgáljuk meg az ország és a pénzintézet kockázatát. Vegyük számításba a legrosszabb eshetőséget és biztosítsuk be magunkat, hogy az ne történhessen meg!

 

Ezen kívül a leghatékonyabb módja a védekezésre, ha értékpapírban tartjuk pénzünket, hiszen, amire a bakszanálás intézménye nem vonatkozik!

 

Ennek részleteiről készítettünk egy rövid interjút Vitárius Bálinttal, az Osztrák Partner Bank magyarországi képviselőjével.

 

A videó megtekintéséhez kattintson IDE!