Az elmúlt évek során a hazai részvénypiac is szép teljesítményt kalapált össze, ami részben köszönhető a globális bővülésnek, az alacsony kamatoknak és a hazai gazdaság bővülésének is. Rendszeresen hallhatunk olyan információkat, hogy újabb csúcsra ért az OTP, vagy a BUX index. Ezek az infók sok befektető gondolatába beférkőznek – látva a 0 körüli kamatokat. Ennek ellenére a legtöbben távol maradnak a részvényektől, indexektől, és minden olyan befektetéstől, aminek nagyobb a kockázata a bankbetétnél, vagy az állampapírnál.

Ennek egyik és talán legfőbb oka, az ismeretek hiánya, ami természetes félelmet vált ki. Pedig már a hazai piacon forintban és a nemzetközi befektetési piacon, számos devizában is találhatunk remek lehetőségeket, ezzel kimozdítva pénzünket a kamat nihilből.

Visszatérve a BUX indexre gyakran tapasztaljuk az ügyfeleinkkel folytatott megbeszélések során, hogy nem igazán tudják hova elhelyezni ezt a befektetések égboltján. Tudják, hogy létezik, hazánkhoz köthető és befektetés, de sokkal többet nem képesek elmondani róla.

Lássuk tehát, mi is az index?

A tőkepiaci indexek többféle befektetési eszköz, pl.: részvények, kötvények, devizák árfolyam változásainak a (súlyozott) átlagát mutatják. A tőzsdei indexek esetében, mint amilyen a BUX index is, a tőzsdén forgó jelentősebb részvények átlagos árváltozását mutatja. Egy tőzsdeindex mozgása jól mutatja az adott ország, régió iránti piaci bizalmat vagy éppen félelmet. Nemzetközi szinten a hazai BUX index megegyezik az amerikai S&P 500, a Japán Nikkei vagy a német DAX indexszel.

Milyen összetétele van a BUX indexnek?

A rendszerváltást követően 1995.01.06.-án publikálták először a BUX index összetételét. (Forrás: Wikipédia)

A nemzetközi tőzsdékhez képest itthon viszonylag kevés hazai nagyvállalat részvényei érhetőek el a tőzsdén. Ezek közül választották ki a BUX indexet alkotó 16 részvényt. Összehasonlításképpen Amerikában ez a szám 500, Japánban 225 részvényt takar. A BUX indexben többek között olyan papírok találhatóak meg jelenleg, mint az OTP, FHB, Konzum, MOL, Richter, ZWACK. Az indexet alkotó részvények súlyozással kerülnek beszámításra, attól függően, hogy mekkora az adott cég mérete.

Mekkora napi forgalom bonyolódik a BUX indexben?

A méret igenis számít! Egy részvény vagy index árfolyamát annál hevesebben tudják mozgatni a nagybefektetők, minél kisebb a papír közkéz hányada és a napi kereskedési volumen (érdeklődés). Ezért nem mindegy, hogy mennyi pénz van az adott papírban, indexben!

Ráadásul a BUX indexet alkotó 16 részvény közül 4 vállalat (OTP, Richter, MOL, Magyar Telekom) döntő többséggel, úgymond felülsúlyozással képviselteti magát az indexben. Ez által a 4 cég megítélése, árfolyam változásai sokkal nagyobb hatással vannak a BUX árfolyamára, mint azt a DAX, vagy az S&P 500 esetében láthatjuk.

Ebből adódik, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX árfolyama sokkal változékonyabb (volatilisebb), mint a világ vezető tőzsde indexei. Ezekben az országokban fejlettebb a befektetési kultúra, jobb a részvények elosztása az indexben, több ezerszer nagyobb a cégek választéka, ez által ezek az indexek sokkal több befektetőt is vonzanak.

A BUX index napi forgalma kb.: 6-11 Milliárd forint között mozog. Összehasonlításképpen csak az Apple részvényben folyó napi kereskedés volumene, átszámítva meghaladja a napi 9 milliárd forintot.

Mint minden befektetésnél, a kockázatkezelés kulcsfontosságú. Nagymértékben csökkenthetjük befektetésünk rizikó faktorát, ha nem csak forintban kibocsájtott részvényeket, kötvényeket vásárolunk, hanem többféle devizában tesszük mindezt. Nem baj, ha rendelkezünk forintos befektetési lehetőségekkel is 20-30%-ban, de koncentráljuk befektetésünket a nemzetközi papírok irányába. Ezek által befektetésünk egyenletesebb eredményt fog mutatni, sokkal alacsonyabb kockázat mellett.

Annak érdekében, hogy idejében értesüljön legújabb és legnépszerűbb videóinkról, iratkozzon fel Youtube csatornánkra!