Ma elkezdődött 2018 utolsó negyedéve. A szokásos év végi hajrát akaratlanul is beárnyékolja a 10 évvel ezelőtti Lehman Brothers bank csődjének jubileuma, amely végül is a 2008-as hitelválság gyújtópontjának bizonyult. Természetesen az évfordulókat a piac nem veszi figyelembe, de a gazdasági szakemberek egyre gyakrabban elgondolkoznak a következő kérdéseken:

 

Meddig fog még tartani a jelenlegi konjunktúra?

Mikor és honnan indul a következő recesszió?

Az egyes országok hogyan fognak erre reagálni?

 

Mivel a globális gazdaság túlságosan komplex ahhoz, hogy bármelyik kérdésre is pontos választ tudjunk adni, fontosabbnak tartjuk bemutatni a tényeket és ezek következményeit.

 

Messziről kiindulva az egyik fő problémaként a globális adósság állományt jelölnénk meg, amely a 10 évvel ezelőtti szinthez képest jelentősen megnőtt (252 ezer milliárd dollár, ami 3x akkora, mint a globális GDP). Úgy látszik, se az államok, se pedig az egyének nem tanultak semmit a 2008-as hitelválság következményeiből…

 

Pedig ennek az összegnek a lefaragásához különösen kedvező környezetet biztosítottak az elmúlt évek. A progresszív szabályozásoknak köszönhetően a világgazdaság fokozatosan kilábalt a válságból.

 

Az egyes jegybankok szigorúbb szabályozásokkal védik a bankrendszert és sokkal látványosabb eszközökkel próbálják megőrizni a jelenlegi felívelést, mint azt korábban láttuk. Ezeknek köszönhetően a következő válság és recesszió még várhatóan 1-2 évig elkerülheti a globális gazdaságot.

 

2018 sok szempontból fordulópontnak számít. Az elmúlt évek önfeledt emelkedésére a legnagyobb kockázatot mára a politika jelenti. Ennek megértéséhez elég csak megnéznünk az amerikai, kínai, törökországi, európai, venezuelai, oroszországiideológiai és kereskedelmi csatározásokat.

 

Donald Trump személye körüli botrányok, a kétes kimenetelű novemberi félidős választás és az importvámok bevezetése nagyobb piaci turbulenciát tud okozni, mint az amerikai FED kamatemelése. Változnak az idők.

 

A múlt héten újabb pofont kaptak a piacok, miután Amerika 200 milliárd dollár értékű kínai termékre 10%-os importvámot vetett ki, amire Kína nem késlekedik hathatós választ adni.

A vámok növelése mind Amerikában, mind pedig Kínában magával rántja az infláció emelkedését, ami a jegybankokat további kamatemelésekre ösztönzi.

 

Jerome Powell, FED elnök keze nem remegett meg, amikor látva a fenti folyamatokat az amerikai alapkamatot 2,25%-os sávba emelte (ez 10 éve a legmagasabb alapkamat!!!). Várhatóan decemberben fog következni a 4. kamatemelés, amivel már elérik a 2,5%-os sávot (Magyar 0,9% – még hosszú ideig).

 

Miért számít fontos gazdasági mutatónak az alapkamat mértéke? Ha nem olvasta korábbi cikkünket, tegye meg MOST és kattintson IDE!

 

Mivel az amerikai állampapír és befektetési környezet a világon az egyik legbiztonságosabbnak számít, érthető módon egyre többen, egyre nagyobb mértékben csoportosítják át befektetésüket USD részvénybe vagy kötvénybe. Ezt a folyamatot/kockázatkerülést jól szemlélteti a feltörekvő piaci devizákkal szembeni dollár hegemónia. (pl: USD/TRY, USD/HUF)

 

Amíg Magyarországon gyakorlatilag az állampapíron kívül nincs más a kötvénypiacon, addig tőlünk nyugatabbra ezt az eszközosztályt rendkívül népszerű befektetési formának tekintik.Sőt, mióta 2015 óta Amerika folyamatosan emeli az alapkamatot, a USD-ben elérhető állam és vállalati papírok kamatok is emelkednek. Ebből kiindulva nem ritka, hogy dolláros papírok 3-6% feletti kamatot tudnak biztostani, világszerte.

 

Az amerikai részvénypiaci emelkedés zászlóshajói a technológiai cégek (Amazon, Qualcomm, Apple) papírjai. Ezekkel a részvényekkel ajánlatos már vigyázni, hiszen erősen túlárazott szektort képviselnek.

 

Amerika jelesre vizsgázott válságkezelésből és ennek előnyeit most kezdik igazán élvezni. Az ország rendkívül kiegyensúlyozott gazdasággal, rekord alacsony munkanélküliséggel, növekvő bérekkel és stabil bankszektorral rendelkezik. A vállalati adók csökkentése újabb lökést adott a profitabilitásnak, amely az idei 3,1%-os GDP bővülésen is jól látszik.

 

Ezeket a folyamatokat látva bizony felvetődik a kérdés, hogy mihez kezd Európa és azon belül is Magyarország az amerikai gazdaság árnyékában.

 

Ezt a kérdést válaszoljuk meg következő levelünkben!