Az önjelölt gazdasági elemzők és sikerhajhász újságírók rendre válságot kiáltanak. Ez a rendszeres negatív kommunikáció még a legtapasztaltabb befektetőket, pénzügyi szakembereket is elgondolkoztatja, hiszen, ha ennyien mondják, ilyen intenzitással, akkor biztos lennie kell benne valami igazságnak.

A válasz: igen is meg nem is.

Igen azért, mert a gazdaság nem nőhet végtelen ütemben, egyszer csak túltermelés áll be esetleg a körülmények hirtelen megváltozása láncreakciót indít el és megérkeztünk a recesszióba, válságba. Ez a kapitalizmus ugyanolyan velejárója, mint széleskörű termékkínálat vagy az árverseny.

Nem azért, mert 99%-ban ezek a találgatások nem pontosak. Ilyeneket lehet hallani: 2019 decemberétől indul, vagy 2020 tavaszán és már hallottam olyat is, miszerint a következő válság 50 évig fog tartani… Ezekre a „vonatokra” ne szálljunk fel.

Ön befektetőként minél több ilyen hírt olvas, annál jobban elbizonytalanodhat a jövőt illetően. Mi a megoldás?

Olvasson kevesebb gazdasági hírt, előrejelzést, gondolkozzon hosszú távon, válasszon biztos hátteret pénzének és befektetését ossza meg különböző eszközök között.

Ezzel akár be is fejezhetném írásomat, mert annyira fontos.

DE feltételezem már ismer minket, és tudja, hogy addig nem fejezzük be cikkeinket amíg nem adunk Önnek kézzelfogható, azonnal alkalmazható ötleteket, tudást.

Az elmúlt 1 évben tapasztalható változékony befektetési környezetben egyre többen csoportosítják át pénzüket a kockázatosabb eszközökből, konzervatív befektetésekbe, például kötvényekbe.

A kötvények röviden összefoglalva olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amellyel a kibocsájtó (pl.: állam, önkormányzat, vállalat) hitelt vesz fel a tőkepiacról. Ez a fejlett gazdasági környezetekben egy bevált és népszerű módszer a költségvetés finanszírozására.

A magánhitelekkel szemben kötvény nyilvános és csak jogi személyek által bocsátható ki. Ezzel azonban a hitelt felvevő nem kap részesedést a kibocsájtó vállalkozásából.

A kötvényeket eltérő kondíciókkal, pl.: különböző futamidő, kibocsátási deviza és kamatozás mellett lehet megvásárolni. Ez utóbbi lehet fix, változó vagy strukturált (meghatározott eseményektől függő). Az államkötvények szinte mindig fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

A kötvények tehát olyan tőkepiaci értékpapírok, amelyek hitelezői jogokat, mindenekelőtt kamatfizetésre és a tőke visszafizetésére vonatkozó jogot testesítenek meg.

A kamatfizetés általában évente történik, de létezik olyan papír is ami fél évente, sőt akár havonta fizet kamatot.

Hol tud ilyen kötvényeket vásárolni?

A másodlagos kötvénypiacon!

A másodlagos kötvénypiac a globális tőkepiac része. Itt a kötvényeknek már árfolyamuk is van, szemben az elsődleges kötvénypiacokkal, amit Ön Magyarországon államkincstárként ismer. A másodlagos piacon a kötvények kibocsáthatók névértéken (= 100%), de névérték alatti árfolyamon (diszázsió) vagy névérték feletti árfolyamon (ázsió) is. A visszafizetés rendszerint névértéken, ritkán névérték felett történik.

Az itt megvásárolható kötvények futamideje lehet 5-10-30 év, de akár lejárat nélküli is (amíg a kibocsájtó nem dönti el a visszahívását).

Számos, az Ön által ismert cég és állam kötvénye megtalálható a másodlagos piacon, amiket szabadon meg is tud vásárolni.

Ilyen például:

a Ralph Lauren

Éves kamat: 3,32%, USD-ben

Lejárat: 2025

Kockázati besorolás: A2

Kamatfizetés gyakorisága: évente kétszer

 

a Harley-Davidson

Éves kamat: 3,58%, USD-ben

Lejárat: 2025

Kockázati besorolás: A3

Kamatfizetés gyakorisága: évente kétszer

a Magyar Állampapír

Éves kamat: 4,36%, USD-ben

Lejárat: 2041

Kockázati besorolás: Baa3

Kamatfizetés gyakorisága: évente kétszer

 

A másodlagos piaci kötvények másik érdekességük/előnyük, hogy bármikor, lejárat előtt, a futamidő közben is el tudja adni a kötvényt. Természetesen érdemes megvárni a következő kamatfizetést, de ha adódik egy sokkal jobb lehetőség (márpedig több tízezerből gyakran előfordul), akkor indokolt megválni tőle.

A kötvény viszonylag biztonságos befektetés, amely az alacsony kamatok időszakában is jóval magasabb bevételt tud hozni Önnek, mint ha simán a bankszámláján parkoltatná pénzét. Kockázatait azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A kötvények esetében a következő kockázatok állnak fenn:

  • Hitelkockázat (az adós csődbe mehet), árfolyamkockázat (árfolyam-ingadozások lehetségesek, még akkor is, ha alacsonyabbak, mint a részvények és hasonlók esetében), és
  • felmondási kockázat (a kötvény kibocsátója lejárat előtt felmondhatja a kötvényt, ilyen esetben azonban visszakapjuk a befektetett pénzt).
  • Ezen kívül külföldi devizában kibocsátott kötvények esetén átváltási árfolyam-kockázat is fennáll.

A fenn látható kötvényeknek mind eltérő a kockázata. A Moody’s hitelminősítő (is) minden kötvényt besorol különböző kockázati paraméterek alapján. Így Ön a választáskor pontosan meghatározhatja, hogy mekkorát enged. Minél nagyobb egy kötvény kockázata, többnyire annál nagyobb kamatot ad.

A fenti 3 kötvény közül látható, hogy a magyar állampapírnak Baa3, míg a Ralph Laurennek A2 és a Harley-Davidsonnak A3 a besorolása. Tehát a két cég által kibocsájtott vállalati kötvény kockázata kisebb, mint a példában használt, 7,625% magyar állampapíré.

Ahogy már említettem, a befektetési és a szabályozói környezet elengedhetetlen a sikeres befektetéshez. Soha ne elégedjen meg 2-4 befektetési eszközzel, mert közel se fog ugyanannyi eredményt elérni, mint amennyit a globális piaci lehetőségek biztosítottak volna.