A közhiedelem szerint a bankba rakott pénz olyan, mintha egy trezorba rakná, ahonnan szükség szerint bármikor ki tudja venni. A pénz mindvégig az Öné marad, a bank csak a tároláshoz szükséges “polcot” biztosítja.

Kié a pénz, amit Ön a bankba rak?

A banké.

Ismétlem: a banké és NEM az Öné.

Ahogy egy bankbetétbe elhelyezi a pénzét, azonnal lemondott annak a tulajdonjogáról. A készpénz tulajdonosa a továbbiakban a bank lesz. Bekerül a bank mérlegébe, ugyanúgy mint a saját bevételei.

A banknak tehát nem megőrzésre adja a pénzét, hanem kölcsönként. A készpénzt ezzel számlapénzre cseréli.

Amikor visszakéri a pénzt, nem az Ön pénzét kapja vissza, hanem a követelésével megegyező összeget. Nem egyszerűen pénz kifizetés történik, hanem a bank törleszti Ön felé a tartozását.

Mivel a betét is egy hitelviszony, a betétesek egy vonalban állnak a többi hitelezővel.

Ezt a gyakorlatban árnyalja az OBA, mint külső szereplő, aki ha baj van, a banktól függetlenül nyújt segítséget.

Az OBA is eredendően azért jött létre, hogy biztonsági hátteret jelentsen a betéteseknek, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Hiszen a bank működése a hitelek sorsával együtt, fekete doboz a betétesek számára.

Amire legtöbben betétként gondolnak, sokkal inkább a letétre hasonlít. A letét esetébe valóban elválik a pénze a bank vagyonától. Nem tudja kiadni hitelnek, kizárólag azokat a tranzakciókat hajthatja végre amire utasítást ad.

Az értékpapírok is a letéttel egyezően vannak tárolva. A bank vagy brókercég csak őrzi őket, a tulajdonos azonban végig Ön. Megbízásokat is csak az utasítása alapján végezhet a pénzintézet.

Kötvényeket, részvényeket és befektetési jegyeket letétben tárolna.

A letét előnyei miatt, befektetéseket biztonságosabb ilyen formában tárolni, mert pontosan tudod, hogy mi fog vele történni.

 

Forrás: Dr. Gárdos István – Kié a pénzem?