Manapság egyre több ember fogadja el azt az egyszerű tényt: a hozam érdekében bizony kockázatot kell vállalnia. A jelenlegi sivár kamatkörnyezetben jelentős összegeket helyeznek át bankbetétetekből és pénzpiaci alapokból – részvény, vagy kötvényalapokba, a magasabb profit érdekében. Nagy valószínűséggel ezek a befektetők előbb vagy utóbb, de belátják döntésük helyességét:

az európai részvények még mindig alulértékeltnek számítanak, komoly lehetőségekkel kecsegtetnek (erről szólt előző levelünk)
és az amerikai piacok hétről-hétre új csúcsokat döntenek

Azonban elhagyva a biztonságosnak tűnő „partokat”, a friss értékpapír befektetők egyre intenzívebben kémlelik a gazdasági és geopolitikai változásokat, hátha előre tudják így észlelni a meredek felívelés végét. Éppen ennek az igénynek felelnek meg a gazdasági „jósda” oldalak és cikkek, ahol egy múltbéli piaci eseményt, majd annak hatásait mossák össze napjaink változásaival, ezzel jelentős félelmet plántálva az olvasóba.

Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a gazdaság ciklikusan változik és a mostani pozitív hangulatot nem holnap fogja kettétörni egy mindent elsöprő piaci cunami, hanem ezeket a folyamatot is ok-okozati összefüggésekben kell vizsgálni.

Milyen szakaszokat különböztethetünk meg?

1, Évek óta kiváló piaci adatokat, lehetőségeket produkál a világgazdaság. Felfutóban vannak a beruházások, bővül a fogyasztás, emelkedik a bérszínvonal, csökken a munkanélküliség. Ilyen környezetben hajlamos az ember azt hinni, hogy a végtelenségig fog emelkedni a tulipánhagyma, az internetes cégek papírjai vagy éppen az ingatlanok árai.

A meredek élénkülést a jegybankok azzal próbálják fékezni, hogy a kamatlábakat folyamatosan emelik, ezzel korlátozva a hitelfelvételi és a beruházási kedvet. Ezek együttese mindig magával hozza az árszínvonal emelkedését, majd tetőzését és a fordulatot.

2, A fogyasztói kereslet jelentősen elmarad a termelés növekedésétől, a részvénypiacok stagnálnak, vagy korrigálnak, így jelentősen csökken a profitszerzés lehetősége. A termelésre fogható emberi erőtartalékok kezdenek kimerülni. Csökken a kereslet és az árszínvonal, növekednek a cégek raktárkészletei. Drasztikusan nő a munkanélküliség.

3, A ciklus mélypontján (pl.: 2008-2010) kiemelkedő a munkanélküliség, a termelékenység és a beruházási volumen minimális, ennek ellenére a fogyasztási kereslet kisebb ütemű, mint a termelés, így a jövedelmek is stagnálnak, vagy csökkennek. A jegybankok kamatot csökkentenek és megkezdik gazdaságélénkítő tevékenységeik. Ekkor a vállalatok elkezdik a leépítéseket, árleszállításokat, készletek kisöprését, valamint elvégzik a korábban pótló beruházásokat. Lassan láthatóvá válik a fordulat.

4, Egyre kedvezőbb tőkebefektetési lehetőségek nyílnak, amit a kedvező hitelezés is segít. A termelés felívelésével nő a foglalkoztatottság, a készletek a tervezett szintre kerülnek, növekedésnek indulnak a bérek és a lakosság vagyona is. Ezekben a mámoros években sokan nem is foglalkoznak azzal, hogy az imént felvázolt ciklus 8-11 évente megismétlődik.

A körforgás az élet természetes része. Ez a folyamat gyönyörűen leképezhető magánéletünkben, karrierünkben egyaránt, amely ciklusok során nagyon ritkán érjük el az egyensúlyi állapotot. Az elmúlt 120 évben a globalizáció megjelenésével egyre sérülékenyebbé válik a gazdaság. Ha ezt elfogadjuk és mindent megteszünk befektetési portfóliónk bebiztosítása érdekében, akkor nagy lépést teszünk az előttünk álló válságok higgadt kezeléséért.  

Ezt Warren Buffet így fogalmazza meg: „Félj, amikor a többiek kapzsik, és légy kapzsi, amikor a többiek félnek!”

Milyen befektetési eszközök nyújthatnak nagyfokú biztonságot egy válságos időszakban (is)?

Hogyan csökkentheti jelentősen portfóliója kockázatát?

 

Milyen a teljes körű diverzifikáció?

 

A következő hírlevelünk erről fog szólni!