Napjainkra talán már alig maradt olyan személy Magyarországon, aki ne értette volna meg azt az egyszerű összefüggést, hogy a bankban tartott pénze hónapról-hónapra biztosan kevesebbet ér. Ebből következik, hogy a folyamat megállításához bizony más, magasabb kamattal, bevétellel kecsegtető lehetőség után kell nézni.
Legyen szó ingatlan kiadásról, magyar állampapír vásárlásáról, vagy Osztrák értékpapír szolgáltatásról, a lényeg ugyanaz: Önnek is ki kell lépnie a megszokott környezetből.
A legtöbben ezt a változást (is) negatívan élik meg és inkább végignézik, hogy pénzük hogyan olvad el egy kereskedelmi bankban vagy biztosítóban.
Rendszeres olvasónkként bízunk benne, hogy mutattunk már elég összefüggést és tanácsot, hogy ne tartozzon a többséghez és igen is merjen a változás útjára lépni.
Számos alternatíva létezik a piacon, amelyek eltérő mértékben, de vagyona bővítéséhez nyújtanak (biztos) hátteret. Bármibe is fektet, alapszinten muszáj megismernie a lehetőség előnyeit és hátrányait, a költségeit, a szerződés részleteit, a szolgáltatóját stb.
Ha ezeket alaposan körbejárta, a befektetés futamideje alatt bármilyen változást könnyebben fog megélni. Nem fog pszichés tüneteket produkálni, mert pontosan tudja, hogy az adott változás a befektetés természetéből fakad.
Annak érdekében tehát, hogy szorongás mentesen tudjon befektetési döntéseket hozni, bemutatunk 3 olyan megkerülhetetlen trükköt, amiket a profi befektetők biztosan alkalmaznak.
———–
Lépjünk az 1. szintre
———–
Vegyen elő egy darab papírt és írja le a kérdésekre adott válaszait:
- Milyennek ítéli meg a saját pénzügyi ismereteit az adott befektetésről?
- Az elmúlt időszakban milyen mértékű kockázatot vállalt pénzügyi döntései során?
- Milyen szó jut eszébe Önnek a kockázatról, pénzügyi kontextusban?
- Fontosnak tartja, hogy rendszeres bevétele származzon befektetéséből, vagy a kitűzött hozamcélra koncentrál?
- Hány százalék lehet a befektetése értékének a maximális ingadozása, amelytől már kényelmetlenül érezné magát?
Ezek mellé még felírhat pár fontos kérdést érzése szerint, de ezeket mindenképp válaszolja meg.Úgy gondolom, ezek megválaszolásához nem kell közgazdasági végzettség.
———–
Lépjünk a 2. szintre
———–
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán található egy logikusan felépített, befektetési edukációs anyag, amely az Ön pontos kockázatvállalását és az ehhez illő befektetési eszközt hivatott összekötni. Javasolt többször elolvasni, értelmezni, és természetesen a gyakorlatban is használni!
Az MNB Befektetés előtt c. tájékoztatójának megnyitásához kattintson IDE!
———–
Lépjünk a 3. szintre
———–
Ebben a szakaszban már sokan úgy érezhetik, mindent tudnak. A vélt/valós kockázati szintükhöz hozzárendelnek értékpapírokat, keresnek egy szimpatikus szolgáltatót, és durr bele. Viszont van egy rossz hírünk: még itt is sok hibaforrást ismerünk!
Mit nevezünk túlbecsült kockázatvállalásnak?
Amikor minden bankbetétben tartott pénzünket például Bitcoinba vagy Tesla részvénybe tesszük, mert a múlt egy adott pontjában hatalmasat emelkedett az árfolyam és „mindenki erről beszél.”
Bármelyik hasonló esetben előbb vagy utóbb beköszönt egy árfolyamesés, vagy korrekció és akár évekig tartó önvádaskodásba süllyedhetünk.
A másik rossz kezelése a kialakult (természetes) helyzetnek, hogy sokan ilyenkor megijednek és eladják az adott befektetést. Évekre hátat fordítanak az egésznek, mondván ezzel csak veszíteni lehet.
Mit csináltunk rosszul?
Pont azokat a kérdéseket és a rájuk adott válaszunkat szegtük meg, amit az első szinten végigvettünk. A választott befektetés árfolyama nagy valószínűséggel egy idő után szépen elkezd erőteljesen emelkedni, köszönhetően például a kiszámítható politikai környezetnek, a pozitív gazdasági híreknek, stb.
Ilyenkor talán megint hajlamosak vagyunk elfelejteni a korábbi rossz tapasztalatokat és újra erőt veszünk magunkon. Megint keresünk egy szolgáltatót, befektetünk, reménykedünk, majd egy tartósabb emelkedő szakaszt követően megjelenik az első 10%-os korrekció (ami szintén természetes folyamat).
Kis idővel ez a veszteség 15%-ra hízik, megijedünk és újra realizáljuk a negatív árfolyamértéket, így lesz belőle veszteség. Megint elkönyveljük – most már véglegesen-, hogy a tőzsdén csak veszíteni lehet.
Pedig, ha a valós kockázatvállalásunkhoz illő értékpapírt választottuk volna, valamint indulás előtt visszanéznénk az adott értékpapírjaink 5-10 éves teljesítményét, gyorsan rájöhetünk, hogy nem is történt semmi rendkívüli. Csupán a kapzsiságunk felülemelkedett a valós kockázatvállalásunkon.
Ezért annyira fontos még az induláskor megalapoznia tudását, ismereteit és meghatározni a kockázatvállalása mértékét.
