Az alacsony kamatok és a globális piac évek óta tartó bővülése egyre több kisbefektetőt terel a részvénypiacok irányába. Amikor olyan piaci mozgások alakulnak ki, mint amilyeneket az elmúlt hetekben tapasztaltunk, még azok szemét is a részvényárfolyamok mozgásaira szegezte, akik alapvetően konzervatív befektetésekben, például államkötvényben tartják a pénzüket.
Előző levelünkben bemutattuk a globális piac jelenlegi, abszolút kielégítő állapotát, azonban még ilyenkor megeshet, hogy az árfolyamok korrigálnak, tehát visszaesnek akár 5-10%-ot is. Akit egy ilyen visszaesés (nem veszteség!) puszta gondolata is megrémít, annak javasolt a részvények bármilyen válfaját nagy ívben elkerülnie.
Léteznek azonban olyan befektetők is, akik nagy kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezve, befektetésük bizonyos százalékát részvényben tartják és a hasonló változások inkább izgalmat váltanak ki belőlük. Részvény van bőven a piacon, már csak a megfelelőt kell kiválasztani.
Mi alapján szelektáljunk?
A részvények árfolyamértéke a kereslet és a kínálat egyensúlyának függvénye. A pontos diagnózis már fél siker, ezért vizsgáljuk meg az adott cég tágabb környezetét is:
- milyen a vállalat székhelyének számító ország politikai és gazdasági helyzete, még távolabbról szemlélve
- milyen az adott szektor teljesítménye, akár globálisan,
- milyen az általános piaci környezet…
Kielégítőnek találunk mindent? Továbbra is pénzt áldozna a papír megvételére? Ha igen, ássunk még mélyebbre!
A fundamentális elemzés számos jól használható segédeszközt ad a számunkra. Az egyik leggyakrabban használt ilyen mutató az adott cég árfolyam/nyereség aránya, más néven P/E (price per earning) értéke.
Hogyan működik?
Minden tőzsdén lévő cég részvényéhez hozzá van rendelve egy szám, amely megmutatja, hogy az aktuális árfolyam hányszorosa a vállalat egy részvényre jutó nyereségének.
Tegyük fel, Ön vesz egy részvényt ma 200 dollárért, és az adott cég 10 dollár eredmény ér el évente egy papírra. Ennek a részvénynek a P/E mutatója tehát 20. Ennyi évre van szükség, mire a cég elér annyi nyereséget, amennyiért Ön a részvényt megvette, tehát 200 dollárt.
A mutató segítségével megbizonyosodhat, hogy egy iparági átlaghoz, illetve egy hasonló céghez képest milyen a választott cégünk megítélése. Például egy Daimler részvényt össze tudunk vetni egy BMW részvénnyel, illetve megvizsgálhatjuk a német, sőt, akár az egész autóipari átlaghoz képest milyen pozíciót tölt be. Amennyiben a választott papírunk alacsonyabb P/E mutatóval rendelkezik, mint a viszonyításhoz használt iparági átlag, akkor a papír alulértékelt, ha felette van, akkor felülértékelt. Ennek függvényében kereshetünk vételi vagy eladási pontokat.
Természetesen még így sem kapunk 100%-ban biztos támpontot, hiszen ennek az értéknek a meghatározása önmagában még nem jelenti azt, hogy a részvényünk árfolyamának az adott irányba kötelező mozdulnia.
Minden fontos mutató, statisztika megtalálható az interneten, így egy kis utánajárással pontos képet kaphatunk a választott cégünkről.
Az egyik ilyen, általunk is gyakran használ oldal az angol Morningstar keresője: http://financials.morningstar.com/
Kattintson a linkre, majd üsse be a választott cég nevét. (Fontos, hogy elsősorban a jelentősebb vállalatokról kaphatunk részletes elemzést.) Miután beléptünk, kattintsunk a Balance Sheet feliratra, majd ezt követően a Valuation menüpontra. Itt megkapjuk a cég aktuális részvény P/E mutatóját és az iparági P/E értéket is. Ezen kívül számos hasznos céginfó is a rendelkezésünkre áll.
Miért ne csak a P/E alapján ítéljünk?
A jövő eseményeit természetesen ez sem határozza meg, de döntésünk előtt mindenképp érdemes megvizsgálni ezt a mérőszámot. Ezt egészítsük ki a levelünk elején bemutatott piacelemezéssel.
Fontos szempont még az adott vállalat osztalékfizető hajlandósága is. Fizet-e egyáltalán osztalékot, vagy nem? Ha igen, az elmúlt években növekvő mértékben tette mindezt? Ha igen, akkor az jól mutatja az adott vállalat egészséges fejlődését és a részvény tulajdonosok iránti lojalitását.
Az elemzésünk során használt másik gyakori fogalom a vállalat adózott eredménye. Jól mutatja egy vállalkozás sikeres működését, tehát az egy részvényre jutó nyereségét. Ezt a mérőszámot EPS-nek hívják. Az elmúlt évek EPS kimutatásából láthatjuk, hogy a vállalat nyeresége hogyan alakult.
Amennyiben nem akarja részéletesen beleásni magát a részvényelemzésbe, de élvezni szeretné e piac adta lehetőségeket, válasszon diverzifikált befektetési alapot, amelynek kezelői többek között az elemzési munkát is elvégzik Ön helyett!
Napjainkban több száz vagyonkezelő cég működik, akik több mint 100.000 befektetési alapot igazgatnak, több tízezer fős apparátussal. Ha úgy gondolja, hogy ezek közül is nehéz kiválasztania a számára megfelelő portfóliót, forduljon szakemberhez.
