Először is tegyük rendbe a fogalmakat.
Lesz-e újabb válság, recesszió?
Igen, lesz – DE ezzel nem történik semmi olyan, ami már nagyon sokszor ne történt volna meg. Ez a gazdaság ugyanolyan természetes része, mint a konjunktúra, vagyis a gazdasági fellendülés és virágzás. A kérdés csupán az, hogy Ön hogyan készül a befektetési portfóliójával minderre.
Mikor várható?
A gazdaság fokozatos lassulása érzékelhető, de pontos időt senki se tudja megmondani.
Kialakulhat-e egy újabb globális bankpánik?
Eddig ennek nem mutatkoznak jelei, ha lesz is, vélhetően sokkal kisebb mértékű lesz, mint azt 2008-ban tapasztaltuk. Azonban fontos megjegyezni, hogy bankpánikok időről időre bekövetkeznek.
Miért?
A 2008-as pénzügyi válságot követően sokan biztosak voltak benne: a bankokat szigorúbban kell szabályozni. Ez azonban merőben eltér a válság kitörése előtti évekhez képest, amely időszak alatt éppen a dereguláció, tehát az állami szerepvállalás csökkentését próbálták elérni az intézmények. Ennek a deregulációs folyamatnak volt az egyik következménye a hitelválság, amely később globális bankpánikba torkollott.
A globális bankpánik azonban ráébresztette az országok vezetőit, határozott lépéseket kell tenni a problémák kezelésére.
Apropó, tudja, hogy mit nevezünk bankpániknak?
Akkor történik bankpánik, amikor egy adott kereskedelmi bankot megrohannak a betétesei, hogy az elhelyezett betéteiket és megtakarításaikat SOS kivegyék. A bank részéről mindegy, hogy ezek a folyamatok kiváltó okai racionális, vagy irracionális, többnyire nem tudja megnyugtatni a betéteseit.
A bankpánik során tehát a pénzintézet betéteit hirtelen készpénzre akarják váltani az ügyfelek. Mivel csupán néhány nap alatt történnek a látra szóló betétek visszaváltása, a bank fizetésképtelenné válik. Ez a bank súlyos eladósodottságához vezet, így a többi bank felé többek között nem tudja adósságait törleszteni. A dominó effektus következtében sorra csődöt jelentenek a bankok, akár kontinenseket átívelően.
Hogyan kezelhető egy bankpánik elharapódzása?
A leggyakrabban állami beavatkozás, gyors feltőkésítés, esetleg tulajdonba vétel történik, de láttunk már bankfúziót is. Az állam megakadályozhatja az összeomlást azáltal, hogy végső hitelezőként jár el, esetleg tulajdonba veszi a pénzintézetet.
Hogyan előzhető meg, hogy kialakuljon bankpánik?
Világszerte a politikai retorika gyakran állítja be a bankokat minden rossz okozójának, annak ellenére, hogy éppen a bankok segítenek csökkenteni a piaci kudarcokat a pénzügyi piacokon.
A bankok az aktív finanszírozáson kívül a potenciális hitelfelvevők hitelképességét is ellenőrzik. Ennek az úgynevezett átvilágításnak köszönhetően elkerülhető, hogy jelentősen megnőjön a „rossz adósok” tábora.
Amikor a bankok hitelt nyújtanak, gyakran kötik azt egyedi szerződési feltételekhez és biztosíték letétbe helyezéséhez – ezzel további stabilitást nyújtva a pénzügyi piacoknak. A futamidő alatt a bankok ellenőrzik a szerződés betartását és a biztosíték értékét. Ezt a tevékenységet hitelfigyelésnek (monitoring) nevezik.
Mindkét tevékenység – az átvilágítás és a hitelfigyelés – költséges, de elengedhetetlen a hatékony hitelezés szempontjából. A bankok úgy finanszírozzák ezt a tevékenységet, hogy a hitelezésért magasabb kamatokat kérnek, mint amilyet a bankbetétekre fizetnek. A hitelezéshez a bankoknak pénzre van szükségük.
A bankok széles körben diverzifikált hitelportfólióval rendelkeznek, és az esetleges veszteségeket a tulajdonosok a saját tőke mértékéig viselik. Ezért a normális időszakokban a látra szóló betétek elhanyagolható kockázattal járnak.
Mivel ezen kívül bármikor hozzáférhetőek, a látra szóló betétek a pénzhez hasonló jelleget öltenek, és így biztosítják a banki ügyfeleket a likviditási kockázatokkal szemben. A bank hosszú távú projekteket finanszíroz, anélkül, hogy a hitelezőknek le kellene mondaniuk a likviditásról. Így lehetővé teszik a szűkös erőforrások hatékonyabb felhasználását.
E központi nemzetgazdasági feladatok teljesítése során a bankok kockázatokat vállalnak. A hosszú távú projektek rövid lejáratú látra szóló betétekkel történő finanszírozása az úgynevezett bankpánik veszélyét hordozza.
Milyen intézkedéseket tettek a bankpánik kialakulása ellen?
A betétbiztosítás során a banki ügyfelek betéteit a közösség garantálja, így az ügyfeleknek többé nem kell aggódniuk a megtakarításaik elvesztése miatt. Hangsúlyozni kell, hogy ez a szabályozás nem a pénzügyi piac hiányosságait hivatott kiküszöbölni, hanem a bankpánikok megakadályozására irányul.
Elméletileg a betétbiztosítás előnyös és hatékony eszköz. Sajnos azonban új erkölcsi kockázat problémákhoz vezet. Ha a látra szóló betéteket az állam garantálja, akkor a bankszámla megnyitásakor a kockázat nem játszik többé szerepet.
Betétbiztosítás esetén az államnak – és így az adófizetőnek – kell helytállnia.
Mi várható?
A pénzügyi piac megfelelő szabályozásának kérdése valószínűleg még generációkon keresztül napirenden marad, és soha nem lehet véglegesen megoldani. Az majd a jövőben fog kiderülni, hogy a meglévő pénzügyi piacok szabályozásában az utóbbi években végrehajtott reformok a kívánt eredményt hozzák-e, ha vészhelyzetben kell bizonyítaniuk.
A pénzpiaci válságok és ezek szabályozása egymással szoros kölcsönhatásban állnak.
Hogyan védekezhet Ön a bankpánik ellen?
A jövőt senki se látja. Azt viszont sokszor láttuk már, hogy bajba jutott betétesek hosszú sorban gyülekeznek a hazai bankok, takarékszövetkezetek előtt. Ezt elkerülni kizárólag úgy tudja, ha a kereskedelmi bankját alaposan megválogatja, ahol kizárólag csak a napi céges vagy magán kiadásait vezeti és nem köti le betétként pénzét, illetve nem hagyja parlagon állni azt.
Befektetéséhez válasszon befektetési bankot, akár Ausztriában, hiszen értékpapírok által magasabb kamatokat kap, mint a betétekre, sőt, még infláció feletti hozamot is elérhet, akár adómentesen.
Ráadásul a befektetési bankok nem gyűjtenek betétet, kizárólag saját tőkével finanszírozzák magukat, így megőrizve függetlenségüket egy esetleges bankpánik során.
