Csak az nem hallott még a Bitcoinról és a körülötte kialakult őrületről, aki egy lakatlan szigeten él. A legtöbb hazai hírportálon akár naponta több hírt is el lehet olvasni a kriptodeviza piacról. Ezek sok esetben egymásnak ellentmondó információkat is tartalmaznak, bár elnézve a robbanásszerűen gyarapodó „befektetői” kört a Bitcoin esetére abszolút igaz az a mondás, hogy a negatív reklám is reklám!
Jelen írásunkkal nem kívánunk állást foglalni a Bitcoin mellett vagy ellene, célunk sokkal inkább az, hogy objektív tájékoztatást adjunk erről az újgenerációs befektetési eszközről.
- Vajon ez lesz a jövő fizetőeszköze?
- Esetleg az elmúlt évtized legnagyobb átverésével van dolgunk?
- Lehet, hogy egy digitális aranyláz kellős közepén vagyunk?
Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ két részes írásunkban.
Mit nevezünk Bitcoinnak?
Pontosan nem lehet tudni, de a legtöbben – Satoshi Nakamoto – programozóhoz kötik a Bitcoin kitalálását és a rendszer megalkotását, amely 2009-ben indult el hódító útjára.
Digitális fizetőeszközként működik, amit 100%-ban elektronikus úton hoznak létre és tárolnak.
A Bitcoin napjainkra már a legnépszerűbb rendszer a kriptovaluták között. Piaci kapitalizációja meghaladja az 1100 milliárd dollárt (https://coinmarketcap.com)
– ami az Apple cégóriás értékének több mint a felét teszi ki.
A rendszert úgy találták ki, hogy maximum 21 millió Bitcoin lehet a piacon. Tehát létrehoztak egy olyan eszközt, aminek korlátozott a száma. A való életből tudjuk, hogy a véges számú eszközök, lehetőségek mindig értékesebbnek tűnnek, legyen szó akármiről…
Hogyan működnek a kriptovaluták?
A kriptovaluták un. blokklánc technológia segítségével, pénzügyi transzfereket tudnak közvetíteni. Ezek digitális rekordokból álló rendszerek és a rajtuk áthaladó tranzakciók adatait tárolják. 2021-ben már kb. százmillió Bitcoin tárca lehet a földön. Ők azok, akik egymás közötti tranzakciókat tudnak lebonyolítani.
A blokklánc technológia másolható. Bármilyen bankrendszer vagy fizetési rendszer létrehozhatja saját kriptovalutáját. Tulajdonképpen, ha a magyar bankrendszer szeretné, megalkodhatja a saját kriptovalutáját is, mondjuk HUNCoin néven.
Kína már működteti a saját kriptodevizáját, sőt, pár éve a Facebook is el akarta indítani a sajátját, amely végül nem került bevezetésre, mivel komoly szabályozási gátakba ütközött.
A blockklánc technológia decentralizált. Tehát se jegybank, se állam, se bármilyen pénzügyi felügyelet vagy vállalat nem áll mögötte. Működéséhez számos gép munkája szükséges. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kriptodeviza nem biztosít se tulajdonjogot, se biztosítékokat az ügyfelek részére.
A világ minden szegletében lehetnek felhasználói a rendszernek, vagyis mindig van, aki használja a rendszert, tehát bányászik. Bányászat?
Hogyan bányásznak a digitális térben?
Bármilyen blokklánc rendszeren belül, a „bányászok” munkája nyomán jutnak el a tranzakciók A pontból B pontba. Ha a bányász minél több tranzakció sikeres teljesítésében segédkezik, annál több Bitcoinnal fizet a rendszer a szolgálatáért.
Tehát egy önfenntartó rendszert állítottak össze, amelyben az egyre növekvő tranzakciószámot egyre növekvő bányász közösség tudja kiszolgálni.
Úgy alkották meg, hogy minél jobban közelít a Bitcoin darabszáma a 21 millióhoz, annál nehezebben érik el a teljes mennyiséget. A Bitcoin esetében a maximális mennyiség több mint 95%-a már kibányászásra került.
A maradék 5% Bitcoin kibányászása várhatóan 2140-re teljesül.
Ezeket az előnyöket hangoztatják leggyakrabban a kriptodeviza rajongók:
- A Bitcoin és annak tulajdonosa bármilyen gazdasági válságtól, globális vagy lokális bankcsődtől mentesül. A rendszer egyik fontos egyediségét (és egyben kockázatát is) a függetlenség adja.
- A kriptodevizák nem inflálódnak.
- Kimagasló profitot lehet elérni, a 0%-os kamatkörnyezet ellenére.
- A Bitcoin nem korrelál, tehát árfolyama nem mozog együtt egy ország, vagy deviza árfolyamával. Abszolút független.
- A tranzakciók lebonyolításához nincs szükség harmadik fél, mondjuk egy bank bevonására. Nem manipulálható és hamisítható.
- A kriptodevizák közül a Bitcoin azért is lehet a legnépszerűbb, mert ez a blokklánc volt az első, valóban működő rendszer.
- Ha a kriptodeviza tárca tulajdonosától nem kerülnek el illetéktelen kezekbe a belépési adatok, akkor nem kerülhet korlátozások vagy büntetés alá a digitális pénztárca.
- Egyre több üzlet és pénzügyi szolgáltató használj e fizetési formát. A tranzakciók lebonyolítása a világon bárhol (feltéve, ha mindkét fél rendelkezik Bitcoin tárcával) pár percen belül teljesül. Gyorsabban, mint a hagyományos nemzetközi utalás.
- A Bitcoinnál csak a tranzakciónak van díja, de ez is eltörpül a bankrendszer növekvő költségei mellett.
- Biztonságos fedezet a tőkepiaci és gazdasági krízisek során.
Tény és való, hogy a koronavírus válság betörése óta egyre többen mentik ki pénzüket aranyba, vagy Bitcoinba, felhajtva ezek árfolyamát.
A Bitcoin, mint befektetési eszköz
Napjainkban dübörög a 4. technológiai forradalom és a Bitcoin rendszere tökéletesen megtestesíti mindazt az extravagáns feltételt, amit egy mindentől független rendszerbe bele lehet gondolni, vagy magyarázni.
A Bitcoin, mint digitális pénznem értéke és befektetői köre igazán az elmúlt 3 évben és azon belül is tavaly ugrott meg. Árfolyama a válság ellenére 218%–ot emelkedett. 1 Bitcoin ára idén már elérte a 60.000 dollárt is.
Sokan fedezeti eszközként tekintenek a Bitcoinra, mint egyfajta digitális aranyra. Sőt, a Deutsche Bank egyenesen azt írta egyik elemzésében, hogy a digitális valuták egyszer csak le fogják cserélni a készpénzt.
A PayPal 2020. októberében tette elérhetővé az ügyfelei számára a Bitcoin kereskedését és várhatóan idén ősszel már fizetni is tudnak vele.
2020-ban sokat változott a Bitcoin megítélése. Több nagy alapkezelő, mint például a Blackrock, a JP Morgan vagy a Fidelity ad lehetőséget ügyfeleiknek a Bitcoin kereskedésre.
Az árfolyama növekedésére számos hír, piaci változásnak van kihatása, elsősorban a kereslet-kínálat határozza meg. Erősen spekulatív eszköz. Fontos megjegyezni, hogy bármilyen kriptodeviza kereskedése igen magas kockázattal bír. Árfolyama nem ritkán napon belül is akár több tíz százalékot képes ingadozni, mind pozitív, mind negatív irányba.
Láthatóan azonban ez a tény csak azokat zavarja, akik távol is maradnak ettől a piactó és
csupán szerencsejátéknak tekintenek rá. Klasszikus értelemben nem is sorolható a befektetések közé.
Gyorsan megnyugtattuk a kedélyeket, hogy eszünk ágában sincs felvenni a befektetési lehetőségeink széles tárházába egyetlen kriptovalutát sem, csupán ahogy már Ön is megszokhatta tőlünk, igyekszünk beszámolni a befektetési alapfogalmak mellet a piaci aktualitásokról, eszközökről, és trendekről.
Miért nem foglalkozunk a jelenlegi formájukban a kriptovalutákkal? E levelünk végére biztosan egyértelmű lesz.
„A Bitcoin egy rossz megoldás, egy nemlétező problémára!”
Ezt a kijelentést Zsiday Viktor, hazánk egyik legnépszerűbb befektetési szakértője, alapkezelője mondta, amely véleményem szerint tökéletesen leírja úgy ámblokk a kriptovalutákat, mint fizetési eszközt.
Az előző levelünkben részleteztük a kriptovaluták decentralizált működését, miszerint e nincs mögötte se felügyeleti-, se bankrendszer vagy bármilyen szabályozó.
Többek között ebből az következik, hogy se banktitok, se pedig betétbiztosítás sincs, tehát bármilyen visszaélés esetén a befektető nem tud sérelemért, kártérítésért folyamodni.
A blokklánc technológiát először a globális fizetési rendszerek megreformálására és ettől való függés megszüntetésére találták ki. Napjainkra azonban már mindenki számára világossá vált, hogy a blokklánc rendszerek ebben a formájukban nem tudják helyettesíteni, vagy teljesen kiváltani a jelenlegi bankrendszert és fizetési szolgáltatókat. Miért?
Mivel a blokklánc technológiák közül a Bitcoin a legnépszerűbb, ezért ennek eredményeit nézzük meg alaposabban:
- A tranzakciók díja kb.: 50 cent és 10 dollár között alakul, ami egyáltalán nem mondható olcsónak a hagyományos pénzügyi szolgáltatókhoz képest.
- A látványos különbséget azonban nem csak a költségek, hanem a forgalom lebonyolításának képessége adja. A Visa vagy a PayPal jelentősen nagyobb kapacitást bír el, mint pl.: a Bitcoin. A Visa másodpercenként átlagosan 56.000 utalást képes teljesíteni, ez idő alatt a Bitcoin csupán 8-10-et.
Mi ennek az oka? A legfőbb fizetési szolgáltatóknak, bankoknak most is, amíg Ön ezeket a sorokat olvassa, több száz fejlesztője, programozója ügyködik a gondtalan működés és a kapacitás növelése érdekében.
Ezzel szemben a Bitcoin 2009-es létrehozása óta se menedzsmenttel, se fejlesztői csapattal nem rendelkezik. Gondoljunk csak bele, hogy 12 év alatt mekkorát fejlődött a technológia és számítástechnika. (Például 2 évvel a megjelenés előtt, 2007-ben mutatta be Steve Jobs az első iPhone-t, amely elindította az okostelefon forradalmat.)
Gondoljunk csak bele, hogy a Paypalnak már több mint 500 millió felhasználója van. Ezzel szemben Bitcoin tárca ennek körülbelül ötödét teszi ki. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek tulajdonosai nagyrészt csupán a befektetésért, a spekuláció kedvéért nyitotta magának, nem a pénzügyi transzfer miatt.
Mi adja a Bitcoin fedezetét?
A Bitcoinnak nincs fedezet. Se egy vállalat, se egy ország jegybankja vagy gazdasága nem szavatolja az értékállóságát.
Persze, erre sok Bitcoin hívő azonnal rávághatja, hogy például a dollár mögött sincs közvetlenül fedezet. Klasszikus értelemben ez így is van, hiszen 1971 óta az USA levált az arany standardról.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a valuta mögött ott van a világ legerősebb gazdasága, egy szigorú és jól működő jegybankkal. Ha ez nem lenne elég, a dollár betöltött szerepe a világkereskedelemben megkerülhetetlen, egy évszázada a legelfogadottabb kereskedelmi valuta, nincs olyan valuta, amely ne lenne vele konvertibilis, rengeteg ország tartalékdevizának használja. Betöltött szerepét még hosszan lehetne sorolni…
Tehát kijelenthetjük, hogy a dollár mögött egy kollektív, globális megállapodás van, ugyanezt például a Bitcoinról jelenleg nem tudjuk elmondani.
Sokan emlegetik a napjainkat uraló Bitcoin őrületet egyfajta digitális aranyláznak, mondván a Bitcoint az új arany.
Ha megvizsgáljuk, ez a kijelentés is sántít, hiszen bár a blokklánc technológia valóban független a jelenlegi pénzügyi rendszertől, de az aranynak ezzel szemben létezik egy 6000 éve elfogadott fundamentuma. Az ékszergyártástól az elektronikai eszközökön át az iparig számos felhasználási területe ismert.
Mi mozgatja mégis a Bitcoin árfolyamát?
Ha röviden szeretném összefoglalni, a spekuláció.
Warren Buffett, a Berkshire Hathaway alapítója pár éve azt mondta, hogy:
„Ha Bitcoint vagy bármilyen kriptodevizát vásárolsz nincsen semmid, ami bármilyen értéket teremtene. Csak azt remélheted, hogy a következő srác többet fizet az aktuális árfolyamnál, ezzel magasabb csúcsra juttatva azt. Ez nem befektetés, hanem spekuláció.”
Az árfolyamára napi szinten kihatása van az aktuális kriptodeviza híreknek, amik elsősorban a közösségi médiákban terjednek. Továbbá az árfolyamát befolyásolja, hogy mennyi vevő, illetve eladó kereskedik aktuálisan a piacon. Sokan a Bitcoin árfolyamát 150.000 usd szintre várják, még többen csupán pár évet jósolnak neki…
Napi szinten jelennek meg friss hírek, pletykák az egyes országok Bitcoinnal kapcsolatos szabályozásáról, vagy éppen engedélyezéséről. Ezekre a hírekre heves árfolyammozgások alakulnak ki, nem ritka, hogy napon belül akár több tíz százalékos árfolyam mozgást generálva.
Milyen visszaéléseket követnek el a Bitcoinnal?
Ismeri a közmondást, miszerint: ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek.
Mivel a kriptovaluták egy szabályozatlan piacon működnek, felügyeleti szervtől függetlenül, sok csaló, terrorista és illegális szervezet használja fizetőeszközének.
Mivel a felhasználók csupán egy becenévvel regisztrálják magukat a rendszerbe, a tulajdonos valós kiléte anonim marad. Ezáltal a szerencsejátékosok mellett számos illegális termék (drog, fegyver, felnőtt filmek) gyűjtő oldala, az un. sötét web legkedveltebb fizetőeszközeként működik a Bitcoin már egy évtizede.
Ezek mellett számos visszaélést követnek el a Bitcoinnal mind a mai napig, amely történetek megtalálhatóak az interneten. Mi ezek közül most csak párat emelünk ki:
- Nagy port kavart a bitFinex feltörése, ahol 756 Bitcoint loptak el.
- Működnek már Bitcoin „kereskedő robotok” is, amik megtalálva a tuti irányt az átlagnál magasabb eredményt képesek elérni. Ezek többsége sajnos az ügyfelek pénzének gyors elvesztéséhez vezet.
- Sokan tőkeáttétellel vásárolják a Bitcoint, ami az igen magas kockázatot horrorisztikus szintekre emeli.
- Egyes „szolgáltatók” ígérik, ha elutaljuk neki a Bitcoinunkat, a dupláját küldik vissza, némi költséget felszámítva.
- Gyakran találkozunk olyan Bitcoin visszaéléssel is, amelyben fix kamatot vagy hozamot ígérnek a gyanútlan befektetőnek, mindezt pilótajáték formájában. Ilyen pilótajátékról híresült el például a Onecoin
- A közösségi médián követhetünk olyan asztrológust is, aki rendszeresen megmondja a következő árfolyamértéket…
Több cégnél elmosódnak már a határok Arany és Bitcoin között. Egyes „cégek” azzal házalnak, hogy arany befektetést tesznek kamatozóvá! Hogy hogyan?
30 nap lejárata után 1%, 90 nap után 10% és 180 nap után 30% „kamat” kerül jóváírásra, kriptovaluta formájában.
Nem hangzik jól egy 0%-os kamatsivatagban?
De találkoztunk már olyan céggel is, ahol a Bitcoin kereskedést úgy adták el, hogy svájci trezorban tárolt arany fedezet ad arra garanciát, hogy nem fog a cég megszűnni és a befektető pénze elveszni.
Látható, hogy egy szabályozatlan piacon a csalásra épülő lehetőségeknek a képzelet és az ügyfelek naivitása szab határt.
Ezek fényében talán érthető, hogy az eu. 2024 ig tervezi bevezetni átfogó szabályozó rendszerét a kriptovalutákra.
Végső konklúzió:
A hihetetlen árfolyamemelkedést látva sokan elalélva úgy hiszik, kihagyhatatlan lehetőséggel állnak szemben. Ők azok, akik nem törődnek a kockázatokkal, vagy éppen a környezeti hatásokkal.
A Bitcoin milyen hatással van a környezetre?
A „bányászat” rendkívül költséges és energiaigényes: egy év alatt a számítógépek és videókártyák üzemeltetése annyi elektromos áramot emésztettek fel globálisan, mint Írország.
Az is jól látható, hogy értékörzőnek, hosszútávú, biztos megtakarítási formának is alkalmatlan. Vajon hány Bitcoin spekuláns merné a saját nyugdíjas éveire vagy a gyereke iskoláztatására félretett pénzt befektetni kriptovalutába.
Gyanítom, hogy a következő években, évtizedekben még sok felkapott eszköz, ötlet fog hasonlóan magas érdeklődést kiváltani és a tuti lehetőséggel kecsegtetni.
A történelem azonban megmutatta már, hogy nincsen „ingyen ebéd” a piacon. A kockázat/hozam mindig kéz a kézben jár és az a befektető, aki ezzel nincs tisztában, továbbra is adakozni fog a piacnak.
