Amennyiben Ön csupán a legfőbb híreket követi figyelemmel, legyen az a Brexit, háborúk, választások, terrorcselekmények, ezek egyesével is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy elbizonytalanítsák a kockázatosabb befektetési eszközök vásárlásától, ezzel akár szemmel látható kamatot elérve.
Látszólag azonban ezekkel a változásokkal mit sem törődik a tőkepiac és hétről hétre, hónapról hónapra töretlenül emelkednek az árfolyamok.
Ennek legfőbb oka, hogy a világgazdaság látványosan bővül. Az IMF tanulmánya szerint 2018-ban 3,6%-kal, 2019-ben már 3,7%-kal bővült a világgazdaság. Ha nem történnek hirtelen geopolitikai változások, a megkezdett folyamatokat még évekig élvezhetjük.
Azonban van valami, ami az önfeledt piaci hangulatot és a globális bővülést is megakaszthatja, ez nem más, mint a jelentősebb jegybankok drasztikus kamatemelési politikája. A döntéshozók éppen ezért rendkívül óvatosan kezelik ezt a kérdést.
Amerika már decemberben folytathatja a megkezdett kamatemelést, amelyet jövőre további 4 követhet. 2019-re a FED akár 3%-ra is emelheti a jegybanki alapkamatot, ezzel jelentősen megzabolázva a törtető gazdaságot. Ehhez minden mutató kedvező feltételeket biztosít: a vártakhoz képest nagyobb ütemben bővül a GDP, magas a foglalkoztatottság, amit Trump adócsomagja tovább serkenthet.
Ilyen gazdasági környezetben még is miért tétováznak a jegybankok elnökei minden kamatemelés előtt?
A fejlett gazdaságok számára a 2%-os inflációs cél elérése elemi fontosságú. Ezt a szintet például sem Amerika, Japán, sem pedig az EU nem tudja elérni.
Miért fontos az infláció?
A 0% körüli infláció hatása rendkívül káros a gazdasági bővülésére, hiszen a defláció megjelenésével a családok és a vállalkozások pénzének értéke folyamatosan erősödik, ezért a költekezés és a beruházások helyett inkább megőrzik, sőt növelik pénzük mennyiségét. Ennek következtében csökkennek az új munkahelyek számai, stagnál a fogyasztás, ami fokozatosan elsorvasztja a gazdasági növekedést. A közgazdaságtan ezért is tartja az infláció szintjét máig a legfontosabb mutatónak.
A vezető gazdasági hatalmak eltérő módon küzdenek a defláció ellen, hogy elérjék az egészséges 2%-os célt. Ennek a folyamatnak az ékes példáját végzi az EU. Az inflációgerjesztő intézkedések egyik bevált formája, a pénz nyomtatása, amit aztán a gazdaságba pumpálnak, mesterségesen élénkítve ezzel gazdasági környezetet.
Évek tart ez a folyamat, amely által havi 60 Milliárd Euró kerül a közös európai piacra. A tervek szerin a QE program kivezetését a következő évben tervezik, kizárólag megalapozott mutatókat látva.
Az infláció azonban olyan jól működő gazdaságokat is elkerülhet, mint amilyen napjainkban Amerika is. Terveik szerint talán 2019-re fogják elérni a hőn áhított 2%-os szintet. Ennek egyik fontos okát a kiskereskedelem eltűnésében kereshetjük, mivel az amerikai lakosság egyre nagyobb mértékben inkább otthonról, online folytat vásárlást, ezáltal olcsóbb árakat, kényelmesebb kiszolgálást és korlátlan kínálatot kapva. Ez a folyamat megállíthatatlanul terjed a világon, szépen lassan a mindennapjaink részévé válva.
