Igen, létezik olyan befektetési stratégia, amivel minden gazdasági körülményben folyamatosan nyerni lehet.
A cikk végére pedig meg is fogja tudni a pontos összetételt, amit olvasás után azonnal használhat is.
Ehhez viszont szüksége lesz 15 percre. Tudom, hogy drága az ideje, Önnek kell eldöntenie, hogy megér-e ennyit. Megírhattam volna fél oldalban is, de akkor 2 perc múlva már el is felejtené.
Felhívom a figyelmét még az elején: Olyan információkat tartalmaz, ami miatt valószínűleg többször is újra fogja olvasni!
Azért vagyunk képesek megérteni dolgokat, mert létezik egy történet, ami elmagyarázza hogyan jutottunk el odáig. A stratégiának pedig velős része a fejlődéséhez tartozó tanulságos történet.
(Ha ennek ellenére sem akarja megérteni a részleteket, ugorjon a piros kockához a nyers stratégiáért.)
Honnan tudom a titkos stratégiát?
A cikk megszületésének oka, hogy a világ első számú coacha, Tony Robbins új könyvet adott ki „Money – Master The Game” címmel. (sajnos magyarul nem elérhető)
Tonyról tudni kell, hogy hozzá járt Bill Clinton , Anthony Hopkins, Serena Williams, Hugh Jackman, Gorbachov, Diana hercegnő…. és még órákon keresztül lehetne sorolni azt a több millió embert, akinek megváltoztatta az életét. Ebből következik, hogy ha őt hívatja az amerikai elnök, hogy azonnal szálljon repülőre, mert segíteni kell vagy ha ő készíti fel Serena Williamset lelkileg, hogy világbajnok legyen, akkor tud valami különlegeset.
Az elnökök mellett ő coacholt többeket is a világ legnagyobb és legsikeresebb alapvezetői közül. Így amikor pár éve elkezdett könyvet írni a pénzről, olyan ajtók nyíltak meg előtte, mint ami senki másnak korábban.
Könyvében több mint 40 oldalon keresztül ír a módszerről, ez adta az inspirációt és az alapját a következő cikknek.
Ki a fene az a Ray Dalio??
Ön is biztos kíváncsi arra, hogy mi a befektetési guruk titka. Mi az a Szent Grál, aminek az alkalmazásával Ön is megközelítőleg azonos eredményt tud elérni.
Amikor a befektetési gururól beszélünk mindenkinek Soros György, Warren Buffett esetleg Sir John Templeton vagy Bill Gross jut eszébe. De senki nem gondol a világ legnagyobb hedge fundjának a vezetőjére: Ray Daliora.
Kép: Flickr/WORLD ECONOMIC FORUM/swiss-image.ch/Photo Moritz Hager
A befektetési világban sok a különc, ami azonban Rayt kiemeli közülük a megkérdőjelezhetetlen eredménye. 27 éve minden év nyereséges, ráadásul őrületesen magas 21%-os éves átlag hozamot tudott elérni, rendkívül alacsony kockázat mellett.
Összehasonlításképpen Warren Buffett ugyanebben az időben 7 olyan évet zárt, ahol bukott vagy nem tudott helyreállni a korábbi veszteségeiből.
Az alap befektetői között vannak a világ leggazdagabb emberei, kormányok, nyugdíjalapok. Ez a befektetők elit klubja és már évek óta zárva tartja az ajtaját, ugyanis az elmúlt években nem fogadott egyáltalán új befektetőt (pedig jópáran sorban állnak).
Ray évente 1-2 alkalommal nyilatkozik, kerüli a nyilvánosságot. Azonban a jég megtört és megosztotta a módszert, ami forradalmasította a befektetési alapok működését és aminek segítségével több mint két évtizede veretlenül nyereséges.
A következő cikksorozatban megfogja tudni, hogy mi is a sikerének titka.
Kezdve azokkal a történelmi eseményekkel, amik elvezettek a gondolatsor kifejlődéséhez, egészen odáig, hogy egy konkrét számodra is használható stratégiát kaphass. Egy olyan portfólió felépítést, amivel bármilyen gazdasági válságot biztonságosan át lehet vészelni, és ami bizonyítottan eredményes.
Érdekesen hangzik? Vágjunk bele!
1971, augusztus 15. nyugodt szombat este.
Ray Dalio friss diplomásként otthon ül, nézi a tévét, pihenget. Tipikus unalmas szombat este vagy egy horrorfilm kezdőképsora…
A műsort hirtelen megszakítják és több milliónyi otthonban feltűnik Richard Nixon képe.
Csupán egy mondatot mond: felfüggesztették az arany standardot.
Ray megdöbbenve hallgatta Nixon beszédét. A papír pénz egy értéket képviselt mivel beváltható volt arannyá. Mi következett ezután??
Amire Ray és talán Ön is gondolt volna az a pénzügyi világ összeomlása, tőzsdekrach, pánik az utcákon… Ray ebben a tudatban is ment be munkahelyére, a New York-i tőzsdére.
DE, ami ezután következett igazán váratlanul érte.
A bejelentést követő másnap a DOW majdnem 4%-ot emelkedett, ami akkor minden idők legnagyobb napon belüli emelkedése volt! Mi történt az arannyal? Szintén rekord emelkedéssel zárt.
Ami pedig ezután következett, az már történelem. A „Nixon rally” még 27 évig tartott és a történelem egyik legnagyobb emelkedését hozta el a tőzsdéken.
Vajon mit változtatott hősünk gondolkodásán, hogy kevesebb, mint egy perc leforgása alatt értelmét vesztette a pénz klasszikus fogalma, az, amit biztosnak hitt az egyetemen tanultak alapján?
Ez olyan méretű sokkhatás, mint ami azokkal a csillagászokkal történt, akiknek szembesülniük kellett a ténnyel, hogy a nap körül forog a föld és nem fordítva.
Mi volt a tanulság? Összefoglalva 2 szóba: „Számíts a meglepetésre” Ez a szófordulat azóta cége egyik legfőbb mantrájává vált és útjára indított a történelem legnagyobb és egyben egyik legsikeresebb alapját a Bridgewatert.
2.
Minden a jó kérdéseken múlik
Ahogy Tony Robbins mondja: a kérdezés maga a gondolkodás. Amikor gondolkodunk kérdéseket teszünk fel magunkban és válaszokat keresünk rá. A gondolatoknak a minőségét a kérdéseknek a minősége határozza meg.
Aki jó kérdéseket tud feltenni, jó válaszokra is számíthat.
Erre az egyik legjobb példa a Google, ahol az alapítók csavartak egyet az akkoriban megszokott gondolatokon és nem új tartalom létrehozására törekedtek. Helyette azt kérdezték maguktól: hogy tudnák az interneten jelenleg elérhető tartalmat jobban rendezetté, könnyebben elérhetővé tenni?
A formabontó gondolkodásra a befektetési világban is szükség van, ahol a legtöbben azt teszik fel kérdésként: hogy tudnék még több pénzt keresni? Nagyobb profitot elérni?
Ez a fajta mohó gondolatsor vezetett az összes gazdasági válsághoz és a legtöbb befektető előbb vagy utóbb megérzi (még ha nem is érti meg) a kérdés negatív következményeit is.
Ray Dalio azonban tőle megszokottan másképpen közelítette meg a kérdést.
Adott volt a világ egyik legsikeresebb hedge fundja, átlagon felüli eredménnyel. De szerette volna bebiztosítani magát, hogy az alap, a „gyermeke”, az öröksége, mindenképp túlélje őt.
A stratégia, ami megváltoztatta világ befektetői szokásait, aminek elveit ma a befektetési alapok 25%-a használja a világon, egy egyszerű kérdésből született:
Milyen befektetési stratégia képes bármilyen gazdasági körülményben, mindig profitot elérni?
Ha ezt a kérdést feltennénk egy befektetési szakembernek, vagy akár egy laikusabb befektetőnek, valószínű ugyanazt a választ kapnánk:
+++ Diverzifikálni kell. +++
Oké, eddig érthető. De hogyan?
Az alapok többsége diverzifikál különböző eszközosztályok között. Elterjedt, hogy 50:50 arányban részvény: kötvényt, de ez az arány elmozdulhat 20:80-ig is, ahol már túlnyomórészt biztonságos helyre kerül a pénz.
DE, ha diverzifikálva vannak a biztonság jegyében, akkor miért veszítettek 2008-ban -20-30-70%-ot???
Amikor úgy dönt, hogy a portfólióját elfelezi részvények és kötvények között a következő 3 dolgot reméli:
- A részvénypiac jól fog teljesíteni
- A kötvénypiac jól fog teljesíteni
- A kettő nem fog egyszerre rosszul teljesíteni
A remény viszont soha nem lehet a sarokpontja egy befektetési stratégiának, ennél konkrétabb adatokra van szükség.
Mekkora a kockázat a részvényekben és a kötvényekben?
1973 óta az S&P index összesen 9 alkalommal esett drasztikusan vissza, az összesített veszteség pedig 134% volt.
Ugyanebben az időben csupán 3 alkalommal veszített a kötvénypiac, az összesített veszteség pedig 6% volt!
Egymáshoz mérve a 134%-os részvény-veszteséget, a 6%-os kötvény veszteséggel, lehet látni, hogy durván túlsúlyban vannak a részvények.
Ebből következik, hogy egy 50:50 arányban súlyozott portfólió kockázata valójában 95:5 arányban van súlyozva.
Ez jól mutatja az alapok tipikus berendezkedését: jól teljesíteni kedvező körülményekben, rosszul teljesíteni kedvezőtlen körülményekben.
A fenti adatok hihetetlenül letisztultan tükrözik a valódi kockázatát a részvénytúlsúlyos alapoknak.
Az esőcsinálók
Napjainkban a befektetési világban van egy rendkívül divatos és gyakran használt kifejezés, amit úgy hívnak, hogy „korreláció”. Azt a jelenséget jelöli, amikor különböző instrumentumok vagy eszközosztályok egyszerre mozognak.
Azonban ez sokszor félrevezető, mert figyelmen kívül hagy egy másik fontos fogalmat, amit úgy hívnak: „következmény”. Ugyanis a korreláció sok esetben nem valós együttmozgás, ami tartósan fennállna.
Ettől függetlenül jönnek létre olyan gazdasági események, amik ugyanazt a típusú mozgást okozzák. Vagyis a befektetési piacnak is megvannak a maga esőcsinálói, ők pedig sok esetben igen nagy téttel játszó alapvezetők.
Az eszközök együttmozgásának és ellentétesen mozgásának ismerete alapvető tudás, ami szükséges a hatékony diverzifikáláshoz. Itt pedig el is érkeztünk a várva várt stratégiához:
3.
All Weather
Ha visszanézünk a múltba, egy dolog van, amit biztosan elmondhatunk a befektetésekről: minden befektetésnek megvan az ideális környezete, amikor kiválóan teljesít.
Minden befektetésnek és eszközosztálynak, így a részvényeknek, kötvényeknek, nyersanyagoknak vannak jó és rossz időszakai. Ez olyan, mint ahogyan az emberek hangulata ingadozik, vagy ahogyan az évszakok változnak.
Ha ez az egyetlen dolog, amit megért ebből a cikkből, már biztos, hogy sikeresebb lesz!
Tehát minden befektetésnek megvan a jó és a rossz időszaka, szituációk, gazdasági körülmények, amikor eredményesen működik, és amikor eredménytelenül.
Innentől az, hogy egy befektetés jó vagy rossz szintén csak a nézőponttól és az időzítéstől függ.
Nézzük a részvényeket.
Infláció alatt kiválóan teljesítenek. Az inflációval emelkednek az árak, ami a vállalatoknak lehetőséget jelent több profitot generálni. A magasabb bevételek pedig növekvő részvényárakat vonnak magukkal.
A kötvények egy különleges állatfaj.
Vegyük például az amerikai államkötvényt, amikor defláció van és csökkennek a banki kamatok, a kötvény árak emelkednek. Ezt láthattuk 2008 utáni években, amikor felértékelődtek a korábbi, magas kamatozású, hosszú kötvények.
Ray szerint csupán 4 lehetséges körülmény van, ami befolyásolhatja az eszközosztályok értékének változását. Lássuk az évszakokat:
- Infláció – emelkedő árak
- Defláció – csökkenő árak
- Konjunktúra – növekvő gazdaság a várthoz képest
- Recesszió – csökkenő gazdaság a várthoz képest
| Növekedés | Infláció | |
| Emelkedő kamat | Magasabb, mint a várt gazdasági növekedés | Magasabb, mint a várt infláció |
| Csökkenő kamat | Alacsonyabb, mint a várt gazdasági növekedés | Alacsonyabb, mint a várt infláció |
Ha megnézünk ma egy részvény vagy kötvény árát, az tükrözi, amit a jövőben várunk tőle.
Amikor az árat nézzük a jövő pontos képét látjuk. Ez az oka annak, hogy ha egy vállalat csökkenti a jövőbeni teljesítési céljait, a részvényárak esni kezdenek.
Emiatt csökken a Volkswagen árfolyama is akkor, amikor még az eladások nem csökkentek, de a botrányból már következtetnek, hogy büntetést fog kapni a cég és a következő években visszaeshet az értékesítés is.
Valójában a „meglepetés” fogja meghatározni, melyik eszközosztály teljesít jól.
Ha például növekedő gazdaságot kapunk meglepetésként, a részvények teljesítenek jól.
Miért hívjuk meglepetésnek az évszakokat?
Mert valójában senki nem tudja, hogy mit hoz a jövő. Ezzel a megközelítéssel azonban felkészülhet arra, hogy mindig biztosítva legyen.
Vannak jobb és rosszabb idők, és egyszer minden befektetésnek eljön a katasztrófája. Ha így képzel el egy portfóliót, nincs túlzott kitettségben semmilyen körülményben.
Nem próbálja meg előre jelezni a jövőt, mivel azt senki nem tudhatja. Amit tehet, hogy felkészül az egyes évszakokra.
Azt már tudja, hogy melyik évszakban mit történik, most lássuk, melyik eszközosztálynak mikor jön el az ideje:
| Növekedés | Infláció | |
| Emelkedő kamat | Részvények, Vállalati kötvények, nyersanyagok/arany | Nyersanyagok/arany, Inflációhoz kötött kötvény |
| Csökkenő kamat | Államkötvény, Inflációhoz kötött kötvény | Államkötvény, Részvények |
A jobb megértést segíti, ha az időszakokon túl látjuk az eszközosztályok volatilitását is, amiből következik a kockázatuk is. Minél volatilisebb (változékonyabb) egy eszköz, annál magasabb kockázattal kell számolni.
4.
Lehetne kicsit egyszerűbben?
Az elgondolás, hogy minden befektetésnek megvan az időszaka, amikor kiemelkedően jól, és amikor rosszul teljesít, pont annyira formabontó, mint amennyire triviálisnak hangzik.
Kombinálva a diverzifikálással már meg is van a tökéletes szent Grál. Vagy mégse?
A sorok olvasása közben már belénk hat egyfajta pénzügyi megvilágosodás, viszont ha ezt át kellene alakítani a konkrét gyakorlatban, még egy profi befektetési szakértő is bajban lenne.
Azt már tudjuk, hogy merre kell keresni, de a pontos arányok kitalálása még mindig hihetetlenül sok lehetőséget hagy.
Ray Dalio a Bridgewaterben 1500 válogatott képességű szakemberrel dolgozik együtt, akik a szakma legjavát képviselik. Ennyi ember agyal azon nap mint nap, hogy az előbbiekben leírt keret alapján kiválasszák a legoptimálisabb megoldást.
Joggal merül fel a kérdés, hogy ha neki ennyi szuper képességű elemzője töri magát rajta, létezik a mezei befektető számára is használható egzakt formula?
Dobpergést!
„Tudnál adni egy olyan százalékos felosztást, amivel egy átlagos befektető számára is elérhető a legjobb hozam a legalacsonyabb kockázattal?” (tőkeáttétel nélkül)
Kissé pofátlannak érezheted a kérdést. A Bridgewater alap az elmúlt tíz évben gyakorlatilag zárva tartott kapuit, csupán néhány ügyfelet fogadott, a minimális belépési tőke pedig 5 milliárd dollár volt. Ez talán segít megértenünk mekkora kérésnek is számított választ kapni a kérdésre.
Az izgatottságot tovább fokozhatja, hogy számtalan alap jött már létre azzal a céllal, hogy megpróbálják lemásolni, követni a stratégiát, de soha egyik sem kapott közvetlen tanácsot Raytől.
Ennek eredményét pl. abban láthattuk, hogy 2008-ban Ray kimagasló eredményt könyvelt miközben másolói akár 30% veszteséget is kénytelenek voltak realizálni.
Az alábbiakban következő arányok, az egyetlen, amit Ray maga hozott nyilvánosságra.
Természetesen nem ez a konkrét stratégia, hiszen az sokkal kifinomultabb, ezért a jövőben hívjuk inkább „All Weather” helyett „All Seasons”-nek.
Lássuk a számokat
- Először is szükségünk van 30% részvényekre, pl. valamilyen index alapra. Ez kevésnek tűnhet, de gondoljunk bele, hogy a részvények kockázata a többszöröse a kötvényeknek.
- Kellenek még államkötvények: 15% rövid lejáratú (7-10 év között) és 40% hosszú lejáratú (20-25 év) Miért is van ilyen nagy mennyiségre szükség? Ez lesz majd képes kiegyensúlyozni a tőzsde ingadozásait és hosszú távon biztosítani a stabil eredményeket.
- Végül szükség van még 7,5% aranyra és 7,5% nyersanyagra. Felgyorsult infláció esetén ezek képesek a leghatékonyabban biztosítani a profitunkat és ezáltal a portfóliónk kiegyensúlyozottságát.
Végül fontos szem előtt tartani, hogy a portfóliót rendszeresen újra kell súlyozni.
Ha valami jó eredményeket ért el, a nyereséget át kell csoportosítani a többi szegmensre. Ezt pedig legalább évente egyszer el kell végezni.
Most pedig lássuk, hogy is működik a gyakorlatban!
5.
A puding próbája az evés
Kijelenthetjük, hogy az elmúlt 90 évben előfordult már mindegyik gazdasági évszak és a kellőnél talán több meglepetés is érte az emberiséget.
Tehát induljunk távolról és nézzük végig, hogy hogyan is teljesített a csoda portfóliónk ezen időszak alatt.
Referenciának többségében az S&P500-t fogjuk használni.
S&P vs. All Seasons 1928 – 2013
| S&P | All Seasons |
| 87 év alatt az S&P 24 alkalommal zárt veszteséges évet, ez az évek 27%-a, több mint negyede. | Az All Season portfólió 14 alkalommal vesztett ugyanebben az időszakban, ami azt jelenti, hogy 73 év pozitívan telt. |
| A nagy gazdasági válság mélypontján az S&P 4 év alatt 64.4%-ot esett vissza. | Ugyanebben a 4 évben az All Seasons 20.55%-ot esett vissza. |
| Az átlagos veszteség 13.66% volt. | Az átlagos veszteség 3.65% volt. |
Ugorjunk a nagy gazdasági válság utáni időkre és vizsgáljuk meg anélkül a statisztikákat
S&P vs. All Seasons 75 éves történelem
| S&P | All Seasons |
| 75 év alatt 18 alkalommal veszített | 75 év alatt 10 alkalommal veszített |
| A legnagyobb veszteségű év -43,3% volt | A legnagyobb veszteségű év -3,93% volt |
| Az átlagos veszteség -11,4% volt | Az átlagos veszteség -1,63% volt |
A viharbiztos stratégia az igazán kritikus helyzetekben válik mérhetővé. Nézzük, hogy a legnagyobb veszteségek idején, hogy teljesített.
Legnagyobb visszaesések 1935 óta
| Év | S&P | All Seasons |
| 1937 | -35.03% | -9% |
| 1941 | -11.59% | -1.69% |
| 1973 | -14.69% | 3.67% |
| 1974 | -26.47% | -1.16% |
| 2001 | -11.89% | -1.91% |
| 2002 | -22.1% | 7.87% |
| 2008 | -37% | -3.93% |
Az utolsó évtizedek több tekintetben is radikális változást hoztak a befektetési és a gazdasági világban. A korábban már említett aranystandard eltörlése mellett felgyorsult a technikai és a gazdasági világ fejlődése.
Új pénzügyi termékek és ezeket irányítva új szabályozások is megjelentek. Ezek miatt érdemes sokkal közelebbről megnézni az elmúlt 25 évet. A lenti eredményeken az All Season kiegyensúlyozottsága, ami döbbenetes.
1988 – 2014 Összesített eredmény
1988 – 2014 Éves hozam
Részletes eredmény kimutatás All Seasons (és összetevői) vs. S&P500
Összehasonlítva az All Seasons-t és az S&P-t azt lehet látni, hogy ugyan hasonló eredményt értek, sőt az S&P még jobban is teljesített, de a portfóliónk sokkal kiegyensúlyozottabb volt.
Ön kiülne egy 10 éves mínuszt?
DE az S&P-nek 1999 és 2012 között csupán 2 évig sikerült a 99-es érték fölé emelkedni. Tehát aki 1999-ben indult végigült úgy 12 évet, hogy a befektetett pénze miatt többnyire csak aggódhatott.
Most pedig nézzük meg, hogy a kötvényekhez képest hogyan teljesített az All Seasons.
1988 – 2014 All Seasons (portfolio1) vs. Rövid lejáratú USA államkötvény (portfolio2) vs. USA Vállalati kötvény (portfolio3) vs. S&P500
Látni lehet itt is, hogy egy klasszikus állam vagy vállalati kötvényhez képest is jobb eredményt tudott elérni.
Kontra
A korrektség kedvéért fontos megemlíteni azt az időszakot is, amikor a gazdasági konjunktúra miatt a tőzsdék olyan szárnyalásba fogtak, amit nem követett az All Seasons.
Előnye akkor került előtérbe, amikor beköszöntött a válság és a magas elért eredményt villámgyorsan visszaadták a tőzsdék.
Hosszútávon mind a tőzsdei növekedésben is azt lehet látni, hogy aki kitartó és képes várni, idővel megkapja türelméért a várva várt jutalmat és bőven túlteljesíti a banki kamatokat és az inflációt.
Tehát a kérdés nem is az, hogy jól fogunk-e járni bármelyikkel is, sokkal inkább az, hogy mi fog történni velünk a köztes időszakban. Szokták mondani, hogy a célnál sokkal fontosabb az út.
Ha tudja, hogy 20 év múlva megfogja többszörözni a megtakarítását melyik utat járná végig szívesebben?
Azt ahol szép nyugodtan hátradőlhetsz, horgászhatsz, gyereket nevelhet? Vagy azt, ahol több ízben végig kell néznie, ahogy az egyenlege töredékére csökken és körmét csontig rágva izgulhatja végig, hogy ugye nem ez lesz az egyetlen kivétel és nem fog évtizedekig eltartani a recesszió.
Kritika
A stratégia kritikusai szerint, ha magasabb kockázatot vállalunk, lényegesen jobb eredményeket lehetséges elérni.
Ez igaz.
Azonban, ne felejtsd el, hogy az All Seasons-nek pont az a lényege, hogy minimalizált kockázat mellett maximalizálhatjuk a bevételeinket.
Legyen őszinte magához: a valóságban sokkal kevesebb idegeskedést bír ki a gyomra, mint azt gondolná. Az idegeskedést pedig legkevésbé szeretné a nehezen megtakarított vagyona miatt érezni.
Konklúzió
Az All Seasons stratégia az elméleten túl a gyakorlatban is többszörösen bizonyította, hogy olyan stabil eredményt képes elérni, mint amilyet egyetlen más közismert portfólió felépítés sem.
Szembe megy azokkal az erőltetett elvárásokkal, hogy minél több profitot kell elérni. Itt a cél a biztonság és a stabilitás, ami minden idősíkon nyugodt érzéseket és kiszámíthatóságot nyújt. Hosszú távú gondolkodást igényel, amivel képes egy életen át biztosan támogatni céljainkat.
A leírás csupán eszközosztályokat tartalmaz, aminek a gyakorlati kivitelezése már sokkal összetettebb.
Termékeket kell hozzá választani, igazodni kell az egyedi és a Magyar piaci körülményekhez is. Figyelni kell a költségekre és megfelelő banki hátteret is kell választani.
Ezen a ponton még számtalan helyen van szükség a finomításra. Ray Dalio is az ajánlott portfóliójához képest többszörös eredményt volt képes elérni és Tony Robbins is már csak profi szakmai segítséggel tudta megvalósítani.
Azon a ponton, amikor úgy dönt, azonosulni tud az életen át tartó egyenletes és kiszámítható gyarapodással, érdemes igénybe vennie egy profi pénzügyi mentor tanácsait….
