Aki nem védekezett az infláció ellen, pénze értékének a 89%-át elvesztette az elmúlt 25 évben.
Az infláció átlagosan 6,2% volt 1992 óta. Még ha bizakodunk, hogy a 90-es években tapasztalt rémálom soha többé nem tér vissza, akkor is 4,8% az átlag infláció 2000 óta.
Összevetve a 0-1% közötti banki kamatokkal és a 2-3%-os kincstárjegy eredményével pedig egyenesen az elérhetetlenség távlatába kerül.
Bizakodni lehetne, hogy a jelenlegi 1-2% körüli áremelkedés tartósan megmarad, de erre kicsi esélyt látni. Rekord alacsony a munkanélküliség, a turizmusban és vendéglátásban már dupla minimálbérről tárgyalnak. Az építkezések drágulnak, mert a szakemberek vagy külföldön vannak vagy már teli a naptáruk az egész évre.
Mindeközben a mindennapi megélhetés folyamatosan drágul. Legrohamosabban az élelmiszerárok emelkednek és az elmúlt években lezajlott albérleti áremelkedést még mindig nehezen tudják feldolgozni az alacsonyabb fizetésből élők.
Drasztikus változások előtt állunk, ahol az emelkedő bérek és alapanyagárak magukkal vonják záros időn belül az általános áremelkedést és ezzel együtt a pénze elértéktelenedését.
Mivel védekezhet az infláció ellen?
A válasz nem egyszerűen attól függ, hogy milyen eszközök remekelnek jól az áremelkedés időszakában, hanem Öntől is függ, hogy milyen kockázatot hajlandó vállalni érte.
Például, ha állampapírban tartja a pénzét, nem fogja mindet átváltani aranyra, csak azért mert attól jobban védettnek érzi magát. Eleve olyan megoldást kell keresnie, amivel kevesebb izgalommal tud védelmet nyújtani. A jó hír, hogy állampapírral is lehet infláció feletti hozamot elérni. A következő listában eltérő kockázatú eszközök kerültek felsorolásra, hogy mindenki találjon benne ötleteket.
Tapasztalataink szerint rengeteg tévhit, általánosítás és túlegyszerűsítés van a köztudatban a befektetésekről. Készüljön fel rá, hogy ebből most párat a rideg tények le fognak rombolni.
1, Ingatlan
“Az a biztos, amit meg lehet fogni.” Mondják sokan és fektetnek az ingatlanpiacba, mint stabil befektetésbe.
Az MNB készített egy részletes elemzést 3 millió ingatlanpiaci tranzakcióból, és az inflációs adatok összevetésével. Ebben lehet látni, hogy pontosan mekkora üzlet volt ingatlanba fektetni 1990 és 2017 között.
Az elemzésből egyértelműen látszik, az ingatlanárak reálértéke 2017- érte el a 2009-es szintet.
Reálértéken áremelkedés csak 1998- 2003 és 2014-2018 között volt. 28 évből 10-ben haladta meg az inflációt az ingatlanárak növekedése. A számítás nem tartalmazza az ingatlan fenntartásával járó költségeket, amortizációt, adókat és kiadás esetén a bérleti díjat.
2, Deviza
A Forint gyorsuló inflációjától az egyik legalapvetőbb védelmet valamelyik nagy deviza jelentheti. A hazai áremelkedésből nagy valószínűséggel következik a forint gyengülése is, ami előnyt jelent, ha egy stabilabb devizában tartjuk a pénzünket.
Aki nem tudja eldönteni, hogy dollárt vagy eurót válasszon, dönthet mind a kettő mellett egyszerre is, ezzel kizárva az egy vagy a másik deviza rizikóját. Legyen szó kötvényről vagy részvényről, könnyedén lehet építeni portfóliót mind a két vezető devizából.
3, Infláció követő kötvény
A legelemibb és egyben egyik legbiztonságosabb módja az áremelkedés kivédéséhez, ha befektetésünk hozama hozzá van kötve. Ilyen állampapírokat lehet találni a hazai és a nemzetközi értékpapírok között is. Az infláció követése azonban nem tökéletes, mivel késve történik. A számításnak az alapja pedig az átlag infláció, ami nem azt mutatja, hogy 2016. január és 2017 januárja között mennyivel drágultak az árak. Minden hónapban megnézik, hogy az előző évhez képest mennyi a változás, majd a végén átlagolják, így az egyenletesen emelkedő infláció mellett az átlag kisebb lesz, mint az aktuális ártál.
5, Arany
A közvélekedés szerint az arany nyújt a leginkább védelmet az infláció ellen. Ez nem igaz, mert csak az áremelkedéses időszakok 54%-ban nyújt védelmet egy az investopedian megjelent kutatás szerint. Valójában az arany sokkal inkább egy válságtól véd, mint a pénze elértéktelenedésétől. Az elérhető hozam azonban sokkal magasabb, mint egy kötvénnyel. A csillogó kilátások mellé viszont jelentős kockázat is társul. A legtöbben nem akarják kitenni a megtakarításaikat egy olyan -35% veszteségnek, ami 2011 óta beállt az aranyban.
6, Részvény
Az amerikai S&P500 index az esetek 70%-ban nyújtott védelmet a dollár inflációja ellen. Fontos hozzátenni, hogy a magas infláció kifejezetten nem tesz jót a részvényeknek, mivel beszűkül a cégek profitja. A jelenlegi rendkívül magas USA részvényárak mellett megfontolandó a diverzifikálás fejlődő piacok irányába. A nyersanyag árak emelkedése jól tesz a kitermelésben érintett országoknak.
Hosszútávon egyértelműen infláció felett teljesítenek a részvények, de az inflációval korrigált, őszinte eredmény sokkal kevesebb. Aki 2000-ben vásárolt az SP500-ból, egészen 2013-ig kellett várnia, hogy reálhozama is legyen.
Végigolvasva ezt a hosszú és összetett listát a lehetséges eszközökről, jogosan merül fel Önben a kérdés: akkor most melyiket is válasszam? Melyik a “legjobb” lehetőség? Milyen további előnyei és hátrányai vannak az egyes befektetéseknek?
