Vannak olyan befektetések, amiket egyszerűen értelmetlen választani. Lehet azért mert biztos veszteséget hoz vagy azért mert van kézenfekvően jobb választás, de ok lehet ha képtelenség vele beteljesíteni egy célt.
A hosszú listából most jöjjön az egyik legtipikusabb hiba: pénzpiaci alap és lekötött betétbe fektetni.
Rengeteg rossz tapasztalatot hallottam már ügyfeleimtől, hogyan vitték őket tévútra a bankjukban. Nem tudni, hogy felsőbb utasításból, inkompetenciából vagy az igények hibás felmérése miatt adnak rossz tanácsot. Lehet mind a három okból.
A félreértések sorozata azonban nagyon sokba tud kerülni. 2 ugyanolyan, garantáltan magas biztonságú befektetés között akár több százezer forint különbség is lehet.
Hibáztatás helyett, elkerülhetőek a felesleges veszteségek, ha jobban tisztában van a lehetőségeivel.
Íme a probléma:
Besétál a bankjába és jelzi, hogy szeretne egy nagyon biztonságos befektetést. A három legbiztonságosabb, amit ajánlani fognak:
- Kincstárjegy
- Pénzpiaci alap / likviditási alap
- Lekötött betét
A háromból az egyik eleve jobb, mint a másik kettő. Felmerül a kérdés, hogy mi értelme a másik kettőt választani?
Hosszútávon pedig mind a háromnál van jobb alternatíva, ami ugyanolyan biztonságú.
Mit kell tudnia a pénzpiaci alapokról?
A pénzpiaci alapokba rövid, jellemzően 6-12 hónapnál rövidebb lejáratú állampapírok vagy bankbetétek vannak. Alfaja a likviditási alap, ami ennél még rövidebb, jellemzően 60 napnál rövidebb lejáratú eszközöket tartalmaz.
Eredeti céljuk, hogy a betéteknél magasabb kamatot kínáljanak az extra rövidtávon (napok, hetek) elhelyezett összegekre. Ezt a funkciójukat egész jól be is tudják tölteni. A gond csak akkor van vele, ha hónapig parkol benne a pénze.
Ezek az alapok már induláskor hátrányban vannak, mivel intézményi befektetőként nem jutnak hozzá ugyanahhoz az állampapírhoz, amit akkor tudna venni, ha bemegy az államkincstárba. A lakossági állampapírokra ugyanis kiemelten magas kamat érvényes. Az intézményi befektetőknek, így a befektetési alapoknak is külön sorozat van fenntartva, aminek a kamata sokkal inkább közel van a jegybanki alapkamathoz.
Összehasonlítva:
Kincstárjegy 3%
Alapkamat 0,9%
Ehhez még hozzájönnek költségek is, hiszen a befektetési alapot szakemberek vezetik, van egy üzemeltetési költsége is, és a bank is akar keresni vele. Ezt mind be kell árazni az adott alapba, ami az amúgy is kevés hozamot tovább csökkenti.
Miért ajánlanak olyan befektetést, ami nem a legjobban szolgálja az érdekedet?
2 fő oka van:
Ellenérdekeltség
A bank 0,3% jutalékot kap egy kincstárjegy vagy bármilyen más új állampapír eladása után. Ennél nyilván jobban keres, ha a saját befektetési alapját vagy bankbetétjét kínálja, hiszen ezekből ugyanúgy meg tudja kapni a jutalékát + extra költségeket tud még beépíteni. A pénzek egy részét fel tudja használni hitelezéshez is, ahol máris többszörös hasznot tud elérni.
Tehát, ha a bankon múlik, hogy melyiket ajánlja, igen kis valószínűséggel fogja a kincstárjegyet kapni.
2. Félreértelmezése a céljainak
Alapos igényfelmérés nélkül, olyan pénzek kerülnek évekre garantáltan alacsony hozamú befektetésekbe, amit valójában nem is akart a tulajdonosuk. Van, hogy elég lenne csak megkérdezni, vagy végiggondolni, hogy milyen időtávra is szól a befektetés. pl. rövidtávra. ok, de mi Önnek a rövidtáv? Van akinek 1 hónap és van akinek 2 év. Szükséges pontosítani.
Meg lehet onnan is közelíteni, hogy mikor van nagy valószínűséggel szüksége az elhelyezett pénzre. Ha 3 hónapnál hosszabb idő múlva, a lekötött betét és pénzpiaci alap egyszerűen nem jövedelmező választás. 1 év felett pedig már a kincstárjegynél is sokkal jobb alternatívákat talál, amik ugyanúgy állami garanciával bírnak.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Mennyit lehetett keresni egy pénzpiaci alappal? mennyit egy kincstárjeggyel? és mekkora a különbség?
A számok magukért beszélnek. Kezdésként nézzük meg a hazai pénzpiaci alapok teljesítményét az elmúlt 5 évre.
Most nézzük a kincstárjegynek, mint a legkézenfekvőbb alternatívának az eredményeit.
Elsőre is látszik, hogy van különbség, de vessük össze alaposabban. Először ismétlésként a legfontosabb eredmények egy helyen. Az éven túli eredmények összesítve szerepelnek innentől.
Jöjjön a lényeg! Mennyi a különbség a pénzpiaci alap és a kincstárjegy között %-ban?
Hoppá, a különbség jelentős! Most nézzük mennyit jelentett ez Ft-ban.
Már 3 hónapos időtávnál is látszik a különbség, de évek alatt akár több százezer forintot is jelenthet.
Rendszeresen találkozok olyan befektetőkkel, akik már évek óta várakoznak egy ilyen alapba, pedig már induláskor tudták, hogy évekig nincsen szükségük a pénzre. Mire kiderül, hogy egy gyengén jövedelmező helyen van, évek is eltelhetnek. A megkereshető pénz pedig folyamatosan száll el.
Persze nem lehet mindent a bankra kenni, hiszen a döntést végső soron az adott befektető hozta meg. Nincs más megoldás, mint foglalkozni kell a pénzünkkel, különben jelentős károk érhetnek.
A pénzpiaci alap és a lekötött betét csak egy példa a sok értelmetlenségből. Számtalan módon lehet megtakarításaidat pazarolni, ha nem figyel oda.
Tapasztalataim szerint a legnagyobb javulást a befektetések eredményében nem azzal lehet elérni, ha a magasabbnál magasabb hozamú, soha vissza nem térő lehetőségek után fut.
Ha a meglevő befektetéseit rendbe rakja, már azzal is évi több százalékot és több százezer vagy akár több millió forintot tud keresni.
Úgy gondolja többet is ki lehetne hozni a befektetéseidből? bizonytalan vagy abban, hogy valóban a legjobb helyeken van a pénze? Kérj ingyenes és kötelezettségmentes átvilágítást: Jelentkezek!
kép: istock.com