Emlékszik még a 38 forintos kenyérre? és a 49 forintos benzinre?
A nem is annyira régmúlt alacsony árai gyakran bevillannak sokaknak, amikor szörnyülködve veszik észre, hogy már megint megdrágult valami a boltban.
Magyarországon a rendszerváltást követően brutális, kétszámjegyű infláció söpört végig, ami 2014-2015 körül rövid ideig közelített a nullához, majd 2021-ben már 7,4%-nál járt ismét. Az alacsony árakhoz szép emlékek kötődnek, de a dráguláshoz vezető út már kevésbé volt kellemes.
Az utóbbi időben a munkaerőpiac egyre feszesebbé vált, ami rekordszintűre emelte a munkaerőhiányt az országban. A folyamatnak szinte magától érthetődő következménye, hogy a béreket emelni kell, amit be kell építeni az árakba is. Ráadásként a járvány miatt akadozott a gyártás is sok helyen, amitől hirtelen kevesebb több lett a vevő, mint az eladásra váró áru. És ha még ez sem lenne elég 2021-től elszabadultak az energiárak is, amit a cégeknek muszáj volt beépíteni az árakba is.
A történelem, ha nem is ismétli önmagát, legalább rímel rá, így jobb, ha ismerjük azokat a bizonyos rigmusokat, hogy ne érje meglepetésként, ha hasonló hangokat hallunk felcsendülni a jövőben.
Olcsóbb vagy drágább volt az élet 25 éve?
Attól függ, hogy mihez képest. Számszerűen durva áremelkedésen mentünk keresztül, de vajon igaz ez az átlagbérekhez viszonyítva is?
A nettó átlagkereset 1992-ben 22 294, 2022-ben pedig már már 320 800 Ft.
Alapvető élelmiszerárak 1992-ben és 2022-ben összehasonlítva az átlagbérekkel.
Néhány adatot megvizsgálva az a benyomása lehet, hogy régebben reálértéken is drágábban lehetett vásárolni, hiszen az átlagfizetésből ma sokkal több kenyeret vagy tejet tud venni. De ha ez így van, miért érezzük mégis azt, hogy drágább lett az élet?
A titok abban rejlik, hogy számos új kiadás is megjelent a régiek mellé. Internet, parkolás, árubőség a boltokban.
Megváltoztak az igények is, sokan már nem a kilós fehérkenyeret veszik, hanem teljes kiörlésűt, amiből sokrszor egy fél kilós vekni többe kerül.
Új szolgáltatások jelentek meg, amik a mindennapi életnek alapvető részévé váltak. Többet utazunk, járunk étterembe, automosót használunk…
A fogyasztási szokások átalakultak, amivel tartani a tempót sokkal többe kerül.
Az érem másik oldala, hogy arányaiban ugyanazért a pénzért jobb minőség termékeket lehet venni. Például a mai televíziók nagyobb élményt nyújtanak, méretben és képminőségben is túlszárnyalják a három évtizeddel ezelőtti társaikat. Olcsóbban tud sokkal okosabb mobiltelefont – zsebre vágható számítógépet – vásárolni, mint 20 évvel ezelőtt.
Az áremelkedés mellett fontos lenne vizsgálni, hogy a megélhetés mennyivel drágult az átlagkeresetűeknek. Az inflációban a lakbér csak 1%-kal képviselteti magát, pedig egy fiatal munkavállalónak akár a fele is lehet a fizetésének.
Az egyik legjobb mérő az lenne, ha össze tudnánk vetni, hogy mennyit tudtak arányaiban megtakarítani az emberek anno és most. A valódi jólétet éppen az jelezné, hogy az emberek már lényegesen a szükségleteik felett keresnek és számottevően tudnak félrerakni. Erről a szempontról sajnos sem akkor, sem most nem készültek pontos felmérések.
Emlékszik még mennyit rakott 10-20-25 éve félre és mennyi volt a bevétele?
Mi történt a megtakarításaival?
A fizetések szinten tartásánál lényegesen nagyobb nehézséget okozott a megtakarítások értékének megőrzése.
Ha 1.000.000 Forintot bedugott a párnacihába 1992-ben, amikor még igencsak nagy pénz volt, a mai értékét nézve már csak 98 900Ft a 30 évvel ezelőttihez képest.
Elvesztett reálérték az elmúlt 30 évben:
30 év alatt a vesztesége reálértéken -901 100Ft / -90,11%
Tegyük fel, hogy megtakarítani csak 2002-ben kezdett, mert úgy látta, hogy kétszámjegyű infláció mellett jobb elkölteni, mint félrerakni. Ebben az esetben mára a pénze értéke 427 300Forint lenne. (a cikk 2022-ben íródott)
20 év alatt a vesztesége reálértéken -572 700 Ft / -57,27%
Ha a kert végét csak tíz éve, 2012-ben ásta fel, hogy elrejtse oda az egy milliót, ha ma kivenné csak 740 700 Forintot érne.
10 év alatt a vesztesége reálértékén -259 300Ft / -25,93%,
Ilyen fokú veszteségeket a befektetések többsége nem tudott kompenzálni.
Hazánkban a legnépszerűbb megtakarításnak a bankbetét számít, ami tartósan infláció alatt teljesít.
Több, mint 1 millió befektetéssel egybekötött életbiztosítás (UL) lett elindítva, aminek ugyan csak töredéke lett végigfizetve, de akik kitartóak voltak, végül nagyon meglepődtek. Búcsúzásként jellemzően ugyanannyit adnak vissza, amennyit 20 év alatt befizetett, ami több, mint 50%-os veszteséget jelent!
Az Állampapír Plusz is 2017-es kibocsátása és 2021 vége között kevesebb hozamot ért el, mint amennyi az infláció volt.
Bár az átlagkeresetből ma több kenyeret és tejet lehet venni mégis joggal érzik azt sokan, hogy szegényebbek lettek. Nem elég megkeresni a pénzt, annak értékét tudni kell megőrizni is az inflációval szemben. Ha a befektetésünk vásárlóereje az évek előrehaladtával csökken, azzal a pénz megkeresésére fordított idő, munka, energia értékelődik le.
