Sok tévhit kering a részvénytőzsdéről, részvényalapokról. Ilyeneket szoktunk hallani:
- ezekkel a befektetésekkel csak veszteni lehet,
- nagyon magas a kockázatuk, elbukhatom a pénzem
- csak a nagybefektetők nyernek vele (mivel manipulálják az árfolyamokat).
Valamelyik kijelentéssel tud esetleg azonosulni?
Bármit is gondoljon Ön ezekről, létezik egy alapelv, amivel egyenletesebb hozamot tud elérni, még a legkockázatosabb befektetési eszközökkel is, ha okosan használja.
Ez nem más, mint a – cost average hatás, más néven átlagár hatás.
Alkalmazhatósága már közel sem annyira egyértelmű, mint például a kamatos kamaté, de mindkettő között van egy közös pont: Albert Einstein, aki állítólag először világított rá az átlagár hatás lényegére és ő volt az is, aki a kamatos-kamatot a világ 8. csodájának nevezte.
Miért fontos tudni, hogyan működik a cost average hatás?
Elsősorban azért, mert általa más szemmel fogja nézni a rendszeres megtakarításait, és lehet, hogy már volt alkalma olyan biztosításközvetítőkhöz is, aki egyenesen azt állította: általa nem lesz kockázatos az adott részvényalap.
Ez utóbbi nem igaz, meg is mutatom hamarosan, miért.
Térjünk vissza a tényekre. A cost average hatás lényege, hogy ha nem egyszerre fekteti be pénzét, hanem rendszeresen (hetente, havonta, negyedévente), akkor a befektetése eredménye sokkal egyenletesebbé válik.
Ennek egyszerű oka van.
Bármilyen befektetésbe is helyez el pénzt, nem tudatja, hogy a következő nap, évben, évtizedben merre fog menni az árfolyam. Viszont, ha a jövőbeni árfolyammozgásokat a rendszeres befizetésekkel leátlagolja, akkor befektetés kockázata csökken, és az eredménye is egyenletesebbé válik.
Általa még a legszélsőségesebb árfolyammozgások hatásait is leátlagolhatja!
Milyen piaci mozgások alatt működik kiválóan a cost average hatás?
Első példánk a S&P 500 index.
2008-ban mindenki meglepődött, amikor Amerika vezető tőzsdeindexe pár hónap alatt több tíz százalékot zuhant. Ahogy azonban az ábrán is jól látszik, ezt a veszteséget már a rákövetkező években ledolgozta, sőt, azóta töretlenül emelkedik.
Egy ilyen piacon tökéletesen működik a Cost average hatás, hiszen havonta, az aktuális árfolyamértéktől függetlenül megvásároljuk az adott részvényt/ indexet/ befektetései alapot. A lényeg a rendszeresség.
Ezáltal nem kell trükköznie technikai és fundamentális elemzésekkel, stratégiákkal, amelyek rendkívül sok buktatót rejtenek. Nem véletlenül a vagyonkezelés egy külön szakma.
Mi a különbség, ha egy összegben vagy rendszeresen megtakarítja ugyanazt az összeget?
Képzelje el, hogy 2007 júliusában (az akkori lokális csúcson) 5 millió forintot fektet be a S&P 500 indexbe.
Legalább 5 évre lett volna szükség, mire 0-ban van a befektetése. Tegye fel a kérdést:
- kivártam volna ezt az időszakot?
- hány százalék veszteségnél adtam volna el?
- ennél tényleg nincs jobb megoldás?
De van. Ha minden hónapban csak 30.000 forintból vásárolta volna meg az index befektetési jegyeit, akkor számításunk alapján már 2,5 év múlva nyereségben lett volna a befektetése.
Folytatva ezt a stratégiát, 2010 óta napjainkig az indexel több 100%-ot emelkedett…
Persze, tudom, megérteni és sikeresen használni a tudást, az két különböző dolog.
Viszont, ha egyszer a magáévá teszi a cost average hatás elvét, kifejezetten várni fogja, hogy a részvény árfolyamok essenek, ez által olcsóbban tudjon bevásárolni!
A haladó befektetők az eső piaci környezetben a rendszeresség mértékét és összegét is módosítani szokták. Nagy vonalakban, minél többet zuhan a piac, annál gyakrabban és többet vásárolnak.
Vagy ahogy Nathan Rothschild mondta: „Akkor kell venni, amikor vér folyik az utcán”.
Ezért láthatja Ön, ha elolvassa a befektetési alapok beszámolóit, hogy a hektikus piaci környezetben jelentős készpénzállományt halmoznak fel a vagyonkezelők. Így az előre meghatározott szinteken és papírokból olcsóban tudnak bevásárolni.
Mivel a piac mindig előbb-utóbb kilábal a recesszióból, vagy válságból, az alacsonyan megvásárolt eszközök gyorsan pluszba, majd jelentős profitba fordulnak.
A Cost average hatásnak köszönhetően Ön a rendszeres megtakarításaival szinte azonos módon járhat el.
Ráadásul, bármennyire is kockázatos az Ön által választott megtakarítási eszköz, egy nem várt negatív elmozdulás esetében az egységnyi kockázata alacsonyabb marad, mintha egy nagyobb összeget helyezett volna el. Így ellenállóbbá válhat bármilyen piaci hírre vagy rémisztgetésre.
– Játszunk egyet! –
Tegyük fel, 2007-et írunk és van 5 millió forintja.
Befektetést szeretne elhelyezni a BUX indexben. Ha az alábbi chart részletet megnézi, most (2007. júliusában) befektette volna ezt az összeget?
Jól döntött?!?!
Másfél év alatt a befektetett összeg már csak a harmadát éri.
Körülbelül 1,7 millió forintja van a BUX index mélypontján. Kiszáll? Elkezd még vásárolni? Hogyan dönt?
Jól látszik, hogy 2008-as hitelválság kirobbanása és a tőzsdék meredek zuhanása a hazai BUX indexet se kímélte. Sokan megijedtek amikor egy év leforgása alatt leharmadolódott az árfolyam. Sokan kiszálltak, hátat fordítottak a tőzsde és a befektetés világának. A pánik és a félelem a bizonytalanság lett úrrá a legtöbb emberen.
Majd 2009 tavaszától fokozatosan emelkedni kezd az árfolyam.
Szuper!
Végre elkezd emelkedni az árfolyam. Örülünk. Már 4 millió forinton áll a befektetésem (-20%). Most elkezd vásárolni? Kivár? Egyáltalán futna még a befektetése?
Igen. Sajnos a diagram pontosan mutatja, hogy 8 év után se lenne 0-ban. Még akkor sem, ha a cost average hatás előnyeit ki is használja. Kizárólag akkor lenne pluszban, ha a válság mélypontján (amikor eredeti befektetési összegéből kb. 1,7 millió forint lenne) bevásárolt volna még több millió forint értékben. Megtette volna?
Persze, tudom, levezetve ez mind szép és jó, de átélni, napról-napra az árfolyamot emelkedésre kérlelve, elviselni, hogy mindenki csak a válság súlyosbodásáról beszél, stb. stb. És ezeket kizárva vásárol. Na igen, ezt hívják magas kockázatvállalásnak.
Mielőtt befektet, az első és legfontosabb lépés, hogy mérje fel, tájékozódjon a kockázatokról és tegyen meg mindent azok csökkentése érdekében.
Részvény és részvény, vagy akár 2 feltörekvő piaci részvényalap (pl.: Magyarország és Latin-Amerika) között is jelentős eltérések vannak.
2015 után a BUX index sok éves Csipkerózsika álmából felkelve rendületlenül emelkedik, de akik ezt a szakaszt befektetőként „végig ülték” nem fogják elfelejteni egyhamar.
Ahogy Amerika sikeresen kezelni tudta a válságot, úgy sok feltörekvő piaci ország vagy régió, például Magyarország, vagy Latin-amerikai tőzsdék hosszú, közel 10 éves szakaszban oldalaztak, és nem tudták meghaladni a korábbi csúcsokat.
Egyösszegű befektetés VS. cost average hatás
Tartós, éveken átívelő piaci környezetben, mint amilyet az USA részvényei produkáltak 2009 és 2018 között, vagy a BUX index 2015-től napjainkig tartó menetelése tökéletes terepet szolgáltat az egyösszegű befektetésekhez.
A másik hasonló eset (amihez már tényleg kötél idegek kellenek), amikor az adott válság vagy recesszió alján vásárolunk egy nagyobb összegért. Így a már korábban említett példákból kiindulva fél- vagy harmad áron tud bevásárolni részvényekből, alapokból.
Bármelyik helyzetbe is kerül a következő években, a cost average hatást követve az egyösszegű profit töredékét „nyeri” meg.
Összességében kijelenthetjük, hogy a cost average hatás:
- nem minden esetben nyújt nagyobb védelmet befektetett tőkéjének
- nem minden esetben nyújt nagyobb profitot egy előre meghatározott futamidő során
- annál gyengébb eredményeket okoz, minél hosszabb időtávra tolja ki a vásárlást
- a megtakarítási termékeknél sokkal jobban működik, mintha az egyösszegű befektetést porlasztana szét egységnyi idő alatt
Befektetésének minden eredménye az adott árfolyamok függvénye. Ezeket a folyamatokat senki se tudhatja előre. Ezért, ha egyösszegű befektetéssel rendelkezik, a diverzifikáció, tehát a kockázat porlasztása a legfontosabb ökölszabály.
A portfoliójában többek között tartson részvényt, befektetési alapot, állampapírt, kötvényalapot, az Ön által meghatározott kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően.
Ha nem áll a rendelkezésére több millió forint, akkor nincs mit tennie. Válasszon olyan megtakarítási szolgáltatást, ahol aktív vagyonkezelésen keresztül többek között a cost average hatást, a diverzifikációt és a teljes szakmai hátteret is biztosítják.
Egy ilyen megtakarítási lehetőség hozamai nagy ívben lekörözik a hagyományos banki vagy állampapír befektetéseket.
És ez a lényeg!
