A közhiedelem szerint a bankba rakott pénz olyan, mintha egy trezorba rakná, ahonnan szükség szerint bármikor ki tudja venni. A pénz mindvégig az Öné marad, a bank csak a tároláshoz szükséges „polcot” biztosítja.
Kié a pénz, amit Ön a bankba rak?
A banké.
Ismétlem: a banké és NEM az Öné.
Ahogy egy bankbetétbe elhelyezi a pénzét, azonnal lemondott annak a tulajdonjogáról. A készpénz tulajdonosa a továbbiakban a bank lesz. Bekerül a bank mérlegébe, ugyanúgy mint a saját bevételei.
A banknak tehát nem megőrzésre adja a pénzét, hanem kölcsönként. A készpénzt ezzel számlapénzre cseréli.
Amikor visszakéri a pénzt, nem az Ön pénzét kapja vissza, hanem a követelésével megegyező összeget. Nem egyszerűen pénz kifizetés történik, hanem a bank törleszti Ön felé a tartozását.
Mivel a betét is egy hitelviszony, a betétesek egy vonalban állnak a többi hitelezővel.
Ezt a gyakorlatban árnyalja az OBA, mint külső szereplő, aki ha baj van, a banktól függetlenül nyújt segítséget.
Az OBA is eredendően azért jött létre, hogy biztonsági hátteret jelentsen a betéteseknek, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Hiszen a bank működése a hitelek sorsával együtt, fekete doboz a betétesek számára.
Amire legtöbben betétként gondolnak, sokkal inkább a letétre hasonlít. A letét esetébe valóban elválik a pénze a bank vagyonától. Nem tudja kiadni hitelnek, kizárólag azokat a tranzakciókat hajthatja végre amire utasítást kap a letét tulajdonosától.
Az értékpapírok is a letéttel egyezően kerülnek tárolásra. A bank vagy brókercég csak őrzi őket, a tulajdonos azonban végig Ön. Megbízásokat is csak az utasítása alapján végezhet a pénzintézet.
Kötvényeket, részvényeket és befektetési jegyeket letétben tartani.
A letét előnyei miatt, befektetéseket biztonságosabb ilyen formában tárolni, mert pontosan tudja, hogy mi fog vele történni.
Forrás: Dr. Gárdos István – Kié a pénzem?
