A közhiedelem szerint a kötvények keveset ígérnek, de azt biztosan. Nem hoznak túl sokat, de egy biztos: legalább nem lehet velük veszíteni.
Helyesbítek: a kötvényekkel biztos, hogy lehet veszíteni is!
A kötvényekben és az állampapírokban is ugyanúgy vannak kockázatok, mint bármilyen befektetésben. Fontos ezekkel tisztában lenni, hogy fel lehessen rá készülni és el lehessen kerülni a kellemetlen meglepetéseket.
Összegyűjtöttem a veszélyforrásokat, amik előfordulhatnak és a konkrét megoldásokat is, amikkel védekezhetsz ellene. Kifizetődő komolyan venni, mert csak idő kérdése, hogy valamelyikkel találkozzál.
Lássuk a veszélyeket:
Inflációs kockázat – Kevesebb a megkeresett kamat, mint amennyivel az adott időszakban nő az infláció. Tehát a reálkamat negatív. Ez sajnos egy nagyon is közelgő veszély, mivel a kamatok nulla körül vannak. Amikor egy kicsit is jobban meglódul az infláció, mint amennyi kamatot fizet a tulajdonolt kötvény, veszteségbe kerülünk. Például ha 10.000 EUR értékben veszel fix kamatozású kötvényt, aminek a kamata 4% és az infláció felemelkedik a pár évvel ezelőtti 5%-os szintre, veszít a pénzed az értékéből. Kevesebb kenyeret tudsz belőle venni, kevesebb időre tudsz elmenni belőle nyaralni…
A magasabb inflációs időszak az árak általános emelkedésével jár. Ha ez az időszak egyben növekedéssel is jár, a részvények teljesítenek a legjobban. Szintén kiemelkedő eredményt ér el az arany és a nyersanyagok is.
Az inflációs kockázat csökkentésére megoldás lehet, ha a kötvények mellé részben kerül részvény és nyersanyag is a portfóliódba.
Kibocsájtó kockázat – Azaz a kötvény kamatait és/vagy a tőkét a kibocsájtó ország vagy vállalat nem fizeti ki. Egy ilyen szituáció okozhat teljes tőkevesztést, értsd úgy, hogy egy vasat sem kapsz vissza a pénzedből vagy részleges visszafizetést, ha pl. egy cég a szorult helyzete miatt elkezd alkudozni a hitelezőivel, hogy csak egy töredékét kelljen visszaadnia a tartozásának. A rosszul megválasztott kötvényeknél, ez valós veszély. Nem elég a kamatok nagyságát nézni vagy azt, hogy mi az, ami névérték alatt van. A piac az esetek többségébe beárazza a kockázatot, számolva akár olyan kockázatokkal is, amit hétköznapi befektetőként nem láthatunk.
Megoldás lehet a minősítéseknek a figyelése és a diverzifikálás.
Alapszabály, hogy Befektetőként olyan értékpapírt ne vásárolj, ahol a tőke teljes elvesztésének jól látható esélye van. Ez már spekuláció, fej vagy írás. Fontosabb a tőke megőrzése és a választott időtávnak és kockázatvállalási szintnek megfelelő stratégia tartása.
Itt jön egy érdekes helyzet: ha a legmagasabb biztonságú kötvényeket keresed mint pl. Németország, USA, Svájc, Ausztria… akkor nem keresel semmit. Ugyanis ezek az államkötvények nulla körüli vagy negatív kamatúak. pl. Ausztria mostanában bocsájtott ki 70 éves államkötvényt 0,8%-os kamattal.
A méltó hozamok elérése valahol Németország és Venezuela között van félúton. Olyan országok és vállalatok kötvényeinél, akik a kockázatmenteshez képest jobban fizetnek, de még nem lépik át a problémás kategóriát. pl. Magyarország ide tartozik vagy vállalatok közül a Levi’s vagy a T Mobile.
Fontos még észben tartani a további biztonsági intézkedéseket, amit diverzifikálással lehet megtenni. Több az említett kategóriájú kötvény egy portfólióba rakása növeli a biztonságot. Ugyanezt elérheted alapokon keresztül, ahol már eleve egy válogatott csokor kötvényt tudsz venni. Az alapok jellemzően több szinten: ország, minősítés, lejárat… porlasztják a kockázatot.
Kamatemelés kockázata – Mesés időszakon vannak túl a kötvénytulajdonosok, akik néhány évvel ezelőtt vásároltak magasabb kamatozású kötvényeket. A Magyar Államkötvények sikertörténetéről mi is írtunk itt: Egy nap alatt 4,2% hozam Magyar Államkötvényekkel – a felminősítés hatásai és itt: Egy hét alatt 4% magyar államkötvénnyel, konkrét esettanulmány Most viszont közeledünk a következő fordulathoz, amikor elkezdik a jegybankok újból megemelni a kamatokat. Ez az elmúlt években tapasztaltaknak az ellenkezőjét fogja jelenteni, akinek alacsony kamatú kötvénye van, veszíteni fog a megemelkedett kamatok miatt.
Ez a veszteség kétféleképpen jöhet létre:
- Veszteség az aktuálisan elérhető friss kötvényekhez képest. Veszel ma egy 3% kamatú kötvényt és jövőre felemelkedik a kamat 4%-ra. Egy részről veszteséget jelent, hogy kevesebbet kapsz, mint amennyi éppen elérhető lenne az azonos kockázatú papírokon.
- Árfolyamveszteség jön létre, mivel a piac beárazza a különbséget. Amikor 4%-on is lehet kötvényeket kapni, a 3%-os papírok ára olcsóbb lesz, ezzel kompenzálva kamatkülönbözetet. Hiszen senki nem akar már egy rosszabbul teljesítő kötvényért ugyanannyit adni.
A kamatemelés ellen a legjobb védekezés, ha tartunk rövid távú pénzpiaci eszközökben is pénzt. Így lehetőség van egy jobb lehetőség esetén vásárolni.
Kényszer megoldás lehet a lejárat előtti értékesítés, akár még veszteséggel is. Mivel egy nagyobb veszteséget akarsz elkerülni, ennek meg van az értelme. A gyakorlatban ez az érzelmi kötődés miatt nehezen szokott menni, de kifizetődő tud lenni annak, aki felül tud emelkedni ezen.
Alternatív megoldás lehet az is, hogy eleve magasabb kamatú kötvényeket választunk, így az emelkedés nem érint meg annyira.
Forgalmazói kockázat – Avagy problémás helyről vásárolni kötvényt. Ékes példája a Budacash esete, ahol az értékpapírok egy részét 1,5 év késéssel sem adták még ki. Amellett, hogy bebetonozza a tőkét, el is veszi a lehetőséget attól, hogy nyereséget lehessen realizálni vagy veszteséget lehessen elfojtani. Ha például Deuatche Bank részvényed volt, amit 2 éve vettél és az elmúlt 1,5 évben nem volt lehetőséged eladni, annak ellenére, hogy a tiéd, több mint 2/3-os veszteség ért.
Forrás: flickr.com
Az összes említett rizikó közül ezt a legkönnyebb kezelni: egyszerűen válassz megbízható bankot / brókercéget.
Hogyan? Válassz nagy múltú, tőkeerős, jó hírű pénzintézetet. Szécsényi bank és társai kizárva. Személyes véleményem, hogy ha biztonságról van szó a legmagasabb szinteket nem itthon lehet elérni, hanem pl. Nyugat-Európában, ezen belül is Ausztriában. Az osztrák bankrendszer 200 éves bankcsődmentes működése, a hazaival azonos betétbiztosítási mérték, amit 5 alap is biztosít, illetve a szigorú ellenőrzések mind a legmagasabb védelmet jelentik. Az osztrák bankrendszerről itt írtunk bővebben: HOGYAN NÖVELJE MEGTAKARÍTÁSAI ÉRTÉKÉT, SZILÁRD PÉNZÜGYI KÖRNYEZETBEN? 6 MEGKERÜLHETETLEN TÉNY ENNEK ELÉRÉSÉHEZ!
Az Ausztriában már érvényes szigorú MIFID II-ről pedig itt: BEFEKTETÉSI BIZTONSÁGI ÖV, KEZDŐKNEK, AVAGY A MIFID SZABÁLYOZÁS ÜDVÖZÍTÉSE!
