A közelmúltban megjelent kimutatások érdekes képet festenek a hazai állampapír állományról.
Tények:
- Nő a lakosság által tulajdonolt állampapír állomány
- A befektetők 60%-a 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet tart.
Vajon ennyi ember szeretné felhasználni a megtakarításait egy éven belül?
Kötve hiszem.
Furcsa helyzet állt elő miszerint az állampapírt tartják a legbiztosabb befektetéseknek, de azért annyira mégse biztos, hogy hosszútávon merjenek benne gondolkodni.
Paradox módon pont attól válik kockázatossá az állampapír, hogy magas a rövid lejáratú kitettség, ezt ugyanis kockázatosabb megújítani. Csak a lakossági rövid papírok közel a 8%-t teszik ki a teljes államadósságnak.
Mi történne, ha például egy válság miatt az emberek inkább otthon tartanák a pénzüket?
3 fő oka lehet annak, hogy kb. 2700 milliárd Forint értékű kincstárjegy van a háztartásoknál.
- Az általános gazdasági és politikai bizonytalanságnak a következménye, hogy a befektetők nem mernek tervezni hosszútávon.
- A befektetők nincsenek tisztában az állampapírok kondícióival. Nem tudják, hogy alacsony költség mellett el lehet adni a hosszabb lejáratú állampapírokat. Másodpiaci 5-7%os államkötvényekről pláne nem hallottak.
- Nincsenek átgondolt céljaik. Sokan csak bolyonganak a pénzükkel anélkül, hogy egyszer is végiggondolták volna a hossztávú céljaikat. Teszik mindezt úgy, hogy a legtöbbeknek nincsen szüksége a megtakarításainak jelentősebb részére 10 éven belül, ezért teljesen indokolatlan rövidtávú és alacsony kamatú megtakarítás.
Mennyit veszít egy befektető, ha rövidtávú papírokban tartja a pénzét, amikor megtehetné, hogy hosszútávon kösse le?
Arról, hogy hogyan veszítesz pénzt pénzpiaci alappal és elkötött betéttel már írtunk ITT korábban. Ezekhez a befektetésekhez képest a kincstárjegy már magas kamatúnak számít. A különbség már éves szinten is százezre tétel lehet.
A 6 havi Kincstárjegy (1,5%) és a 3 éves Prémium Államkötvény (3,55%) között a különbség 2,05%
Ez évi 102 500Ft
A másodpiaci állampapírok vagy a jobb minőségű nemzetközi kötvényalapok még ennél is többet hoznak.
Ha egy visszafogott 5%-al számolunk, a különbség 175 000 /év. Ráadásként így devizában keressük meg a különbséget, ami a tartós forint gyengülés esetén, hosszútávon még többet ér.
A következtetés mindig ugyanaz. A tudatos befektető, aki átgondolt stratégiával rendelkezik, tisztában van a lehetőségeivel és az igényeinek megfelelő pénzügyi megoldásokat választ, sokkal többet keres.
