Skip to main content

A közelmúltban megjelent kimutatások érdekes képet festenek a hazai állampapír állományról.

Tények:

  • Nő a lakosság által tulajdonolt állampapír állomány
  • A befektetők 60%-a 1 évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyet tart.

Vajon ennyi ember szeretné felhasználni a megtakarításait egy éven belül?

Kötve hiszem.

Furcsa helyzet állt elő miszerint az állampapírt tartják a legbiztosabb befektetéseknek, de azért annyira mégse biztos, hogy hosszútávon merjenek benne gondolkodni.

Paradox módon pont attól válik kockázatossá az állampapír, hogy magas a rövid lejáratú kitettség, ezt ugyanis kockázatosabb megújítani. Csak a lakossági rövid papírok közel a 8%-t teszik ki a teljes államadósságnak.

Mi történne, ha például egy válság miatt az emberek inkább otthon tartanák a pénzüket?

3 fő oka lehet annak, hogy kb. 2700 milliárd Forint értékű kincstárjegy van a háztartásoknál.

  1. Az általános gazdasági és politikai bizonytalanságnak a következménye, hogy a befektetők nem mernek tervezni hosszútávon.
  2. A befektetők nincsenek tisztában az állampapírok kondícióival. Nem tudják, hogy alacsony költség mellett el lehet adni a hosszabb lejáratú állampapírokat. Másodpiaci 5-7%os államkötvényekről pláne nem hallottak.
  3. Nincsenek átgondolt céljaik. Sokan csak bolyonganak a pénzükkel anélkül, hogy egyszer is végiggondolták volna a hossztávú céljaikat. Teszik mindezt úgy, hogy a legtöbbeknek nincsen szüksége a megtakarításainak jelentősebb részére 10 éven belül, ezért teljesen indokolatlan rövidtávú és alacsony kamatú megtakarítás.

Mennyit veszít egy befektető, ha rövidtávú papírokban tartja a pénzét, amikor megtehetné, hogy hosszútávon kösse le?

Arról, hogy hogyan veszítesz pénzt pénzpiaci alappal és elkötött betéttel már írtunk ITT korábban. Ezekhez a befektetésekhez képest a kincstárjegy már magas kamatúnak számít.  A különbség már éves szinten is százezre tétel lehet.

A 6 havi Kincstárjegy (1,5%) és a 3 éves Prémium Államkötvény (3,55%) között a különbség 2,05%

Ez évi 102 500Ft

A másodpiaci állampapírok vagy a jobb minőségű nemzetközi kötvényalapok még ennél is többet hoznak.

Ha egy visszafogott 5%-al számolunk, a különbség 175 000 /év. Ráadásként így devizában keressük meg a különbséget, ami a tartós forint gyengülés esetén, hosszútávon még többet ér.

A következtetés mindig ugyanaz. A tudatos befektető, aki átgondolt stratégiával rendelkezik, tisztában van a lehetőségeivel és az igényeinek megfelelő pénzügyi megoldásokat választ, sokkal többet keres.

mm

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

Küldjön üzentet!