Skip to main content

Állampapír tulajdonosként a legnagyobb veszély, ami fenyegeti: az államcsőd.

Függetlenül attól, kongatják-e éppen a vészharangokat, a téma örök.

A 74  877 000 000 000 dollárnyi rekord méretű globális államadósság elég ok az aktualitáshoz. (2019.04.10)

Ha tisztában van vele mit is jelent, mi a folyamata és mekkora a valószínűsége, hogy a kiszemelt állampapírt kibocsátó országa csődbe megy, bátran tud dönteni róla.

Egy államcsődnek 3 oldalú kockázata van:

  1. Árfolyamveszteség.  pl. 100%-os árfolyamon vásárol egy kötvényt, amit nem tud eladni csak 50%-ért.
  2. Részlegesen vagy egyáltalán nem fizetik vissza a kötvénye tőkéjét és kamatait.
  3. Ha saját devizás kötvény, elinflálódik.

Az államcsődök ciklikusan következnek be és mindig hosszú előzménye van.

Legjobban a HIV betegséghez hasonlít, ahol évek telnek el lappangással. A végzetet nem is a betegség okozza, az csak megteremti a körülményeket, legyengíti az immunrendszert. Végül jön egy másik betegség pl. egy járvánnyal és a legyengült immunrendszeren könnyen, ellenállás nélkül tud végigpusztítani.

Hogyan jut el egy ország a csődig?

Államcsőd folyamata

A kormány fenntarthatatlan gazdaságpolitikát folytat. Így minimum évekig, de akár évtizedekig is el lehet tengődni. Venezuelában Chavez 1999-ben került hatalomra és az ország még mindig nem ment csődbe.

Hitelminősítők azért figyelnek, és folyamatosan egyre alacsonyabb szintekre sorolják az ország adósságbesorolását.

Megemelkednek a kamatok, mivel a növekvő kockázat miatt már csak nagyobb haszonért hajlandóak a befektetők kölcsönt adni.

A kamatemelések és a leminősítések egymást váltják, akár éveken keresztül.

A tartós költségvetési hiányt valamiből finanszírozni kell, ezért újabb hiteleket vesz fel a kormány.

Jellemzően ezen a ponton jön egy váratlan esemény, ami kiborítja a bilit.  Ez a vízválasztó a lappangó és a pánikkeltő probléma között. Görögországnak a 2008-as válság, Argentínának az ázsiai válság. De ha visszaemlékezik Magyarország gyengesége is az európai hitelválság alatt csúcsosodott ki.

Ezen a ponton 2 felé válik a történet. Attól függ, hogy az adósság saját devizájában vagy közös / idegen devizában van.

Saját devizánál a kormány ahhoz, hogy tudja fizetni a közalkalmazotti béreket és teljesíteni tudja saját devizás kötelezettségeit, pénzt fog nyomtatni. Sokat. Ez inflációt gerjeszt, amitől elszállnak az árak. A kamatok tovább emelkednek, de legalább értékét veszti az adósság is.

Idegen devizában már nincs ekkora mozgástér. Felhasználják a devizatartalékot, majd megújítják a hiteleket és újakat vesznek fel. Egészen addig, amíg van aki ad kölcsön.

Ezt a két pontot egészen addig feszíti a kormány, ameddig tudja. Egyiken se tud engedni, mert ha nem fizeti ki a béreket, kivonulnak az emberek az utcára. Ha a külföld hitelezőit nem rendezi, gazdasági embargót vetnek ki, mint Argentínába.

Az infláció nő.

Munkanélküliség nő.

Sűrűsödnek a megszorítások.

Elkezdik kivenni az emberek a pénzt a bankokból. Zárolják a betéteket, pénzkorlátozást vezetnek be.

Közben próbál a kormány megállapodni a hitelezőivel, hogy átütemezze a tartozásait és kéri, hogy engedjék el egy részét.

Kölcsönt kér az IMF-től.

A válság elterjedése veszélyt jelent a szövetséges és hitelező országokra is, így előfordul, hogy azért segítenek, hogy el lehessen kerülni egy dominó hatást. Pl. Görögországnak segített az EU.

Amikor elfogy a pénz és már senki nem akar kölcsön adni,  de lejár egy nagyobb összegű államkötvény, az ország csődbe megy.

ATHENS , GREECE – MAY 1: (Photo by Milos Bicanski /Getty Images)

Mi történik a csőd alatt?

Az államcsődnek sok változata létezik. Lehet pár napos késedelem a kamatokkal és előfordulhat komplett adósság leírás is.

Ha rugalmas a kormány és minél gyorsabban és békésebben akarja rendezni a helyzetet, a megállapodásra fog törekedni a hitelezőivel.

Az egyezkedések itt újra megindulnak / folytatódnak, hogy az ország elkerülhesse a további sérüléseket a hitelezők pedig pénzükhöz jussanak.

Ha nagyon makacs, évek is eltelhetnek amíg az ország csődben van. Ez alatt az idő alatt nem fizetik ki a kötvényeket. Argentína például ilyen eset volt.

 

Az eladósodott ország csődbe fog menni?

Az államadósság GDP arányos mértéke önmagában még nem jelenti azt, hogy befellegzett egy országnak. Japánban jelenleg 229% ez az érték, Brazíliában pedig 29,5%. Az utóbbiról mégis azt gondoljuk, hogy gyorsabban fog csődbe menni.

Az államadósság fenntarthatósága függ a szerkezetétől és az elúszott állam gazdasági stabilitásától.

Néhány top listás ország:

 

forrás: http://www.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp

Látszik, hogy sok AAA minősítésű ország szerepel a listán, de mivel jók a gazdasági mutatóik, nincs okuk az aggodalomra.

A GDP arányos államadósság méreteket itt tudja megnézni: http://www.nationaldebtclocks.org/

Az adósságállomány változását itt tudja lehívni: http://www.tradingeconomics.com/japan/government-debt-to-gdp

Hogyan segítenek a hitelminősítők?

Laikus és profi befektetőként is nagy hasznát veszi a hiteleminősítők értékelésének. A Moodys, Fitch és Standard  & Poor olyan méretű szakosodott elemzőgárdával rendelkezik, amiknek az eredményei önmagában iránymutatásként szolgálhatnak.

Vízválasztóként a befektetésre ajánlott és nem ajánlott szintek szolgálnak.

Befektetésre nem ajánlott szint a BBB alatt van. Innen még 18 szint van a D-ig, ami a csődöt jelenti. A vészvillogók egyre erősebben világítanak, időt hagyva, hogy fel lehessen rá készülni.

Viszonyításképpen Magyarország jelenlegi szintjéről itt olvashat: Magyarországot felminősítették Marokkó szintjére, de még nem értük el Mexikót.

Összefoglalva az államcsőd egy átlagos befektető számára nagyon távoli esemény. A baj kialakulása hosszú és időigényes folyamat. Ameddig közelébe kerülne kötvénytulajdonosként, rengeteg döntési lehetősége van kiszállni. Ami ennél is fontosabb, hogy többnyire az eleve problémás dél-amerikai és afrikai országokra jellemző. Ha ezeket kihúzza a listából, töredékére csökken az esélye, hogy a saját bőrén tapasztalja meg milyen, amikor egy ország nem fizet.

Nem lehet elégszer elmondani: a diverzifikálás mindenek felett áll. Egyedi államkötvényekből, bármit vásárol, alacsonyabb a rizikója ha több között osztja szét a megtakarításait.

 

címlap fotó: flickr.com

 

mm

Horváth Attila

Tíz éve a befektetések varázslatos világában. 5 évig egy alap vezető elemzőjeként, majd tőkepiac, végül az InwestMentors vezető privát bankáraként úgy érzem, most tudok a legtöbb értéket adni. Hiszek abban, hogy a jó befektetés olyan, mint egy igényes, személyre szabott öltöny, a tudás pedig kinyitja a lehetőségek kapuját. Miben tudok segíteni? Igényekre fókuszálni + lehetőségeket felkutatni + jobb döntést hozni = stabil és tervezhető pénzügyi jövőt teremteni. Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

Küldjön üzentet!