Állampapír tulajdonosként a legnagyobb veszély, ami fenyegeti: az államcsőd.
Függetlenül attól, kongatják-e éppen a vészharangokat, a téma örök.
A 74 877 000 000 000 dollárnyi rekord méretű globális államadósság elég ok az aktualitáshoz. (2019.04.10)
Ha tisztában van vele mit is jelent, mi a folyamata és mekkora a valószínűsége, hogy a kiszemelt állampapírt kibocsátó országa csődbe megy, bátran tud dönteni róla.
Egy államcsődnek 3 oldalú kockázata van:
- Árfolyamveszteség. pl. 100%-os árfolyamon vásárol egy kötvényt, amit nem tud eladni csak 50%-ért.
- Részlegesen vagy egyáltalán nem fizetik vissza a kötvénye tőkéjét és kamatait.
- Ha saját devizás kötvény, elinflálódik.
Az államcsődök ciklikusan következnek be és mindig hosszú előzménye van.
Legjobban a HIV betegséghez hasonlít, ahol évek telnek el lappangással. A végzetet nem is a betegség okozza, az csak megteremti a körülményeket, legyengíti az immunrendszert. Végül jön egy másik betegség pl. egy járvánnyal és a legyengült immunrendszeren könnyen, ellenállás nélkül tud végigpusztítani.
Hogyan jut el egy ország a csődig?
Államcsőd folyamata
A kormány fenntarthatatlan gazdaságpolitikát folytat. Így minimum évekig, de akár évtizedekig is el lehet tengődni. Venezuelában Chavez 1999-ben került hatalomra és az ország még mindig nem ment csődbe.
Hitelminősítők azért figyelnek, és folyamatosan egyre alacsonyabb szintekre sorolják az ország adósságbesorolását.
Megemelkednek a kamatok, mivel a növekvő kockázat miatt már csak nagyobb haszonért hajlandóak a befektetők kölcsönt adni.
A kamatemelések és a leminősítések egymást váltják, akár éveken keresztül.
A tartós költségvetési hiányt valamiből finanszírozni kell, ezért újabb hiteleket vesz fel a kormány.
Jellemzően ezen a ponton jön egy váratlan esemény, ami kiborítja a bilit. Ez a vízválasztó a lappangó és a pánikkeltő probléma között. Görögországnak a 2008-as válság, Argentínának az ázsiai válság. De ha visszaemlékezik Magyarország gyengesége is az európai hitelválság alatt csúcsosodott ki.
Ezen a ponton 2 felé válik a történet. Attól függ, hogy az adósság saját devizájában vagy közös / idegen devizában van.
Saját devizánál a kormány ahhoz, hogy tudja fizetni a közalkalmazotti béreket és teljesíteni tudja saját devizás kötelezettségeit, pénzt fog nyomtatni. Sokat. Ez inflációt gerjeszt, amitől elszállnak az árak. A kamatok tovább emelkednek, de legalább értékét veszti az adósság is.
Idegen devizában már nincs ekkora mozgástér. Felhasználják a devizatartalékot, majd megújítják a hiteleket és újakat vesznek fel. Egészen addig, amíg van aki ad kölcsön.
Ezt a két pontot egészen addig feszíti a kormány, ameddig tudja. Egyiken se tud engedni, mert ha nem fizeti ki a béreket, kivonulnak az emberek az utcára. Ha a külföld hitelezőit nem rendezi, gazdasági embargót vetnek ki, mint Argentínába.
Az infláció nő.
Munkanélküliség nő.
Sűrűsödnek a megszorítások.
Elkezdik kivenni az emberek a pénzt a bankokból. Zárolják a betéteket, pénzkorlátozást vezetnek be.
Közben próbál a kormány megállapodni a hitelezőivel, hogy átütemezze a tartozásait és kéri, hogy engedjék el egy részét.
Kölcsönt kér az IMF-től.
A válság elterjedése veszélyt jelent a szövetséges és hitelező országokra is, így előfordul, hogy azért segítenek, hogy el lehessen kerülni egy dominó hatást. Pl. Görögországnak segített az EU.
Amikor elfogy a pénz és már senki nem akar kölcsön adni, de lejár egy nagyobb összegű államkötvény, az ország csődbe megy.
ATHENS , GREECE – MAY 1: (Photo by Milos Bicanski /Getty Images)
Mi történik a csőd alatt?
Az államcsődnek sok változata létezik. Lehet pár napos késedelem a kamatokkal és előfordulhat komplett adósság leírás is.
Ha rugalmas a kormány és minél gyorsabban és békésebben akarja rendezni a helyzetet, a megállapodásra fog törekedni a hitelezőivel.
Az egyezkedések itt újra megindulnak / folytatódnak, hogy az ország elkerülhesse a további sérüléseket a hitelezők pedig pénzükhöz jussanak.
Ha nagyon makacs, évek is eltelhetnek amíg az ország csődben van. Ez alatt az idő alatt nem fizetik ki a kötvényeket. Argentína például ilyen eset volt.
Az eladósodott ország csődbe fog menni?
Az államadósság GDP arányos mértéke önmagában még nem jelenti azt, hogy befellegzett egy országnak. Japánban jelenleg 229% ez az érték, Brazíliában pedig 29,5%. Az utóbbiról mégis azt gondoljuk, hogy gyorsabban fog csődbe menni.
Az államadósság fenntarthatósága függ a szerkezetétől és az elúszott állam gazdasági stabilitásától.
Néhány top listás ország:
forrás: http://www.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp
Látszik, hogy sok AAA minősítésű ország szerepel a listán, de mivel jók a gazdasági mutatóik, nincs okuk az aggodalomra.
A GDP arányos államadósság méreteket itt tudja megnézni: http://www.nationaldebtclocks.org/
Az adósságállomány változását itt tudja lehívni: http://www.tradingeconomics.com/japan/government-debt-to-gdp
Hogyan segítenek a hitelminősítők?
Laikus és profi befektetőként is nagy hasznát veszi a hiteleminősítők értékelésének. A Moodys, Fitch és Standard & Poor olyan méretű szakosodott elemzőgárdával rendelkezik, amiknek az eredményei önmagában iránymutatásként szolgálhatnak.
Vízválasztóként a befektetésre ajánlott és nem ajánlott szintek szolgálnak.
Befektetésre nem ajánlott szint a BBB alatt van. Innen még 18 szint van a D-ig, ami a csődöt jelenti. A vészvillogók egyre erősebben világítanak, időt hagyva, hogy fel lehessen rá készülni.
Viszonyításképpen Magyarország jelenlegi szintjéről itt olvashat: Magyarországot felminősítették Marokkó szintjére, de még nem értük el Mexikót.
Összefoglalva az államcsőd egy átlagos befektető számára nagyon távoli esemény. A baj kialakulása hosszú és időigényes folyamat. Ameddig közelébe kerülne kötvénytulajdonosként, rengeteg döntési lehetősége van kiszállni. Ami ennél is fontosabb, hogy többnyire az eleve problémás dél-amerikai és afrikai országokra jellemző. Ha ezeket kihúzza a listából, töredékére csökken az esélye, hogy a saját bőrén tapasztalja meg milyen, amikor egy ország nem fizet.
Nem lehet elégszer elmondani: a diverzifikálás mindenek felett áll. Egyedi államkötvényekből, bármit vásárol, alacsonyabb a rizikója ha több között osztja szét a megtakarításait.
címlap fotó: flickr.com
