Ön is tapasztalhatja, hogy egyre több gazdasági portál és rádió riogat egy újabb válsággal. Hivatkoznak romló GDP adatokra, kereskedelmi háborúra, illetve olyan elemzőkre, akik állítólag már a 2008-as válságot is megjósolták…
Számos alkalommal jeleztük már Önnek, hogy az újságírók legfőbb fegyvere a riadalomkeltés, akiket közel sem a tárgyilagos tények és a pontos helyzet tisztázása érdekel, hanem az olvasottság növelése. Ehhez az elmúlt 10 év során mindig sikerült olyan „elemzőt” és „befektetési gurut” találni, aki a következő válság kirobbanását egy éven belülre jósolta. Viszont azóta se történt semmi rendkívüli!
Ami viszont sokkal FONTOSABB, hogy napjainkban tényleg egyre több jel mutat a gazdasági növekedés lassulására és a piaci kockázatok emelkedésére. Erre figyelmeztet az egyik legmegbízhatóbb válságindikátor is, az inverz hozamgörbe.
Mit nevezünk inverz hozamgörbének?
A másodlagos piaci kötvények – legyen az állam vagy vállalati -, egyedi árfolyammal rendelkeznek. Általános tény, hogy minél hosszabb egy kötvény lejárati ideje (pl.: 5, 10, 30 év), annál nagyobb kockázattal rendelkezik. Ezért a kibocsátónak a rövid lejáratú kötvényekhez képest magasabb kamatot is kell adni.
Minél hosszabb egy kötvény lejárata, annál nagyobb árfolyam nyereséggel is kecsegtet a befektetők számára. A hosszú lejáratú kötvények tulajdonosait ez a két elem kompenzálja a magasabb kockázatok és az inflációs hatásokkal szemben.
A rövid lejáratú (pl.: 1, 2, 3 év) kötvényeknél az árfolyam alacsony értékeken marad.
Így érthető okokból a befektetési szakemberek számára nagy riadalmat okozott, amikor a 2007-2008-ban induló hitelválság óta először fordult elő, hogy a 10 éves angol és amerikai államkötvény hozama alá bukott a 2 éves államkötvény hozamának, ezzel negatív irányba keresztezve azt.
Röviden ez azt jelenti, hogy a befektetők magasabb hozamot várnak el a rövid távú kötvényekért, mint a hosszú lejáratú kötvényekért cserébe. Máshogy megfogalmazva a rövid lejáratú állampapírok tulajdonosai nagyobb kockázatot látnak az adott országok fizetőképességét illetően rövid távon, mint hosszú távon.
Mennyire megbízható indikátor az inverz hozamgörbe?
Természetesen az inverz hozamgörbe nem sem szentírás! Nem kötelező érvényű törvény, hanem egy előrejelzés, amely az elmúlt 50 évben 1 kivétellel mindig előre jelezte a recesszió érkezését, átlagosan 22 hónappal.
A globális gazdasági folyamatokat sosem szabad csak egy mutató alapján nézni, sokkal inkább egy komplex egészként.
A legfontosabb országokban és gazdasági régiókban még nem ütötte fel a fejét recesszió (akkor beszélhetünk recesszióról, ha az egymást követő két negyedéves GDP adat zsugorodást mutat), pláne nem bankpánik, mint ami 2008 őszén a Lehman Brothers csődjében csúcsosodott ki.
Tény, hogy napjainkban nagyobb az esélye a globális gazdasági visszaesésnek, mint mondjuk 3 éve, de vajon tényleg ekkora a baj? Lássuk röviden, globálisan milyen kihívásokkal állunk szemben:
- Fokozatosan romlik a nyugat-európai feldolgozóipari volumen, a németországi GDP „növekedés” alig haladta meg a 0,1%-ot.
- Amerika és Kína között kereskedelmi háború zajlik.
- A kínai növekedés jelentősen lassult, „csak” 6% körüli a GDP növekedés, amely az elmúlt 25 év legrosszabb adata. Mind az állam, mind pedig a kínai lakosság jelentősen el van adósodva. 1990 óta a legkevesebb új autót adták el az országban.
- Számos geopolitikai kockázatot látunk.
- A feltörekvő piacok közül Törökországban már recesszióról beszélhetünk, de jelentős adósságállományt halmozott fel Oroszország vagy éppen Brazília is.
- Brexit, amely most már egy monty python komédiához hasonlít, de ami tény, hogy az ország GDP mutatói is rendkívül siralmasan, jelenleg 0,2%-on állnak.
Milyen ellenérvek szólnak az inverz hozamgörbével szemben?
Amerikában még mindig tovább tud nőni a gazdaság (2,1% GDP növekedés), amely bővülést Trump megpróbálja minden létező eszközzel fenntartani, ezzel is jó alapod biztosítva a 2020 őszi újraválasztásához. Az országban magas a foglalkoztatottság, a bérek növekednek, a legtöbb szektor még bővülést tud felmutatni és az ország győztesként jöhet ki a kereskedelmi háborúból is.
Az is tény, hogy a rekord alacsony kamatkörnyezet lenyomja még a hosszú lejáratú kötvényhozamokat is. 2015 decemberétől az amerikai jegybank (FED) fokozatosan elkezdte emelni az alapkamatot, ezzel párhuzamosan a rövid kötvény hozamok elkezdtek emelkedni, hiszen a befektetők magasabb kamatot és hozamot vártak el az állampapíroktól. Ezek a folyamatok is segíthették az inverz hozamgörbe kialakulását.
Hogyan védekezhet egy pénzügyi válság ellen?
Először is nem kell félnie a recessziótól, válságtól. Ha tudja, hogy be fog következni, – mint élete legjobb nyaralásának a vége is -, készüljön fel rá időben! Egyik gazdaság sem nőhet a végtelenségig, hanem időszakosan újrarendeződik.
Tekintsen inkább rá lehetőségként!
Bármennyire is ellentmondásnak tűnhet e cikk végén, egy recessziós időszakot a legegyszerűbben kötvények, kötvényalapok vásárlásával, kis mértékű készpénz (amely értékálló: EUR, USD, CHF) illetve arany vásárlásával vészelhet át.
Az aranyat „válság fémnek” is szokták becézni, hiszen ellentétes irányba mozog, mint a részvények. 2015 decemberi negatív csúcshoz képest több mint 40%-ot emelkedett az arany árfolyama. Napvilágot láttak már olyan elemzések is, amely már 2022-re elérheti a sárga fém árfolyama 2000 dollár/uncia szintet.
Ezen kívül a válság mélypontja különösen ideális vételi lehetőségeket tartogat a részvény piacon, amely részleteiről idejében tájékoztatni fogjuk Önt…
