Minden héten találkozom olyan ügyféllel, akinek megvizsgálva a befektetési múltját kiderül, hogy több alkalommal ért el kisebb-nagyobb veszteséget. Ez a jelenség mondhatni népbetegségnek számít a hazai lakosság körében. Persze lehet mentegetőzni a pénzügyi alulképzettséggel, és a szolgáltatói oldal erkölcstelen működésével is, de ez a lényegen nem változtat.
Hosszú évekig természetes folyamat volt, hogy amikor befektetési céllal felkeresett egy szolgáltatót bármit ajánlhattak Önnek. Teljesen mindegy volt, a kockázatvállalása, hozamelvárása, és tervezett futamideje, amely buktatók a befektetési időtáv egyes szakaszaiban derültek ki. Az Ön kárára.
A szigorítás tehát elkerülhetetlen volt.
Ez a bemutatott jelenség természetesen az EU többi országában is többé-kevésbé felütötte a fejét, amelynek hatásos kezelésére egészen 2007.november 1-jéig várni kellett.
Ekkor lépett életbe a MIFID (Markets in Financial Instruments Directive) szabályozás.
Ez kimondta, hogy minden EU-s pénzügyi szervezetet egységes szabályozások alá kell vonni, ezzel új fejezetet nyitva a befektetési piac regulációjában.
Hivatalos oldal: http://ec.europa.eu/finance/securities/isd/index_en.htm
Magyarországon ennek bevezetése óriási riadalmat okozott. Azonban a tagságunk miatt meghátrálni nem lehetett. Így rohamtempóban, 2007. december 1-jétől hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXXVII. törvény, amely az Európai Unió ún. MIFID irányelve alapján készült.
Miben hozott változást?
A szabályozások bevezetését követően minden hazai szolgáltatónak teljes szervezeti átalakítást, IT fejlesztést, ügyvitel módosítást hozott. Ezeknek a fejlesztéseknek következtében a bevezetés minden korábban szabott határidőt átlépett. Végül 2008 őszére, tehát nagyjából a gazdasági válság kibontakozásakor startolt Magyarországon a MIFID szabályozás.
Ügyféloldalról látszólag sokkal alaposabb, szakmailag kompetensebb kiszolgálást kaphat. Kiemelt szerepet tölt be az ügyfelek minősítése (MIFID teszt/kérdőív), besorolása és tájékoztatása. Lakossági ügyfélként a legmagasabb szintű befektető védelemben részesül, ennek 3 eleme a következő:
- Tisztességes, tárgyilagos és szakszerű eljárás az Ön érdekeinek figyelembevételével.
- Az Ön egyéni körülményeit figyelembe vevő szolgáltatás nyújtása.
- Tisztességes, világos és nem félrevezető, vagyis megfelelő és átfogó információ-szolgáltatás.
Milyen kérdésköröket fogalmaz meg a MIFID kérdőív?
Az alkalmassági teszt több tíz kérdésen keresztül méri fel az Ön befektetéshez fűződő attitűdjét és a pénzzel kapcsolatos látásmódját. Többek között az alábbi témakörökben:
- Mi a befektetésének célja?
- Hogyan viszonyul a kockázatvállaláshoz?
- Mekkora a tervezett futamideje?
- Milyen összeállításban képzeli el az ideális portfólióját?
- Milyen az aktuális pénzügyi helyzete?
- Milyen pénzügyi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik?
- Egyéb extra igények megfogalmazása.
A tesztnek milyen célja van?
A teszt célja, hogy az eltérő pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfelek is azonosan magas, prúdens szolgáltatást kapjanak.
A MIFID szabályozás kimondja, hogy amennyiben a pénzügyi vállalat nem tudja az ügyfél alkalmasságához szükséges információt begyűjteni, úgy a törvényi kötelezettségből fakadóan meg kell tagadnia a szolgáltatás nyújtását.
Ezen kívül természetesen meghatározza azt is, hogy amennyiben az ügyfél rendelkezik kellő ismeretanyaggal, végrehajthatják a tranzakciót.
Fontos tisztázni, hogy a MIFID szabályozás nem vesz le minden felelősséget az Ön válláról, hanem pontosabb információk alapján hozhatja meg befektetési döntését!
Magyarországon leggyakrabban az alábbi kockázati besorolásokkal találkozhat:
- Stabil
- Konzervatív
- Kiegyensúlyozott
- Dinamikus
- Agresszív
Milyen előnyöket élvez a MIFID teszt kitöltését követően?
A felmérést követően a rendelet előírja, hogy Ön kizárólag a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő termékeket kaphassa meg. Ezen felül a teljes befektetési folyamatot és költségszerkezetet transzparensen mutassa be az adott pénzintézet.
Az Ön megbízását a szolgáltatónak az un. „legkedvezőbb végrehajtás elve” (Best execution) alapján kell végrehajtani. Ezeket az Ön kérésére minden esetben bizonyítania kell. Amennyiben nem sikerült teljesíteni valamelyik tranzakciót, vagy a feljebb taglalt folyamat valamelyik pontját, az ügyfelet haladéktalanul értesíteni kell. (Arról viszont nem hallottam még, hogy Magyarországon hány szolgáltató vette fel eddig ügyfelével a kapcsolatot, amikor eltérő áron sikerült lefolytatni valamelyik tranzakciót…)
A fenn taglalt paraméterek a MIFID I legfontosabb sarokkövei, amelynek betartatását az adott ország felügyelete végzi. Sajnos, a több éves tapasztalat azt mutatja, hogy jelentős eltérések vannak az egyes országok szolgáltatóinak minősége és szabálykövetése között. Számos ügyféltől hallottam, hogy a teljesítéseket, költségkimutatásokat egyes hazai szolgáltatók újraértelmezték . Ezek saját arcuknak és érdekeiknek megfelelően átszabták például a tesztet, amely már eredeti funkcióját egyre kevésbé látja el.
Az EU figyelemmel követte a MIFID piacra gyakorolt hatását és számos ponton szigorításokat eszközölt.
A gyermekbetegségeket kiiktatták, hogy a szabályozás valóban elérje eredeti célját: az európai lakosság megtakarításainak biztonságát.
Így született meg a MIFID II.
Mi a különbség a MIFID I és a MIFID II szabályozás között?
A MIFID II szabályozást az európai pénzügyi bizottság 2011-ben dolgozta ki, miután felülvizsgálták a MIFID I hatékonyságát. Ezzel nagy lépést tettek az európai pénz és tőkepiacok stabilitása érdekében, szigorítva a befektetők védelmét.
A szabályozás felülbírálását a kibontakozó válság is felpörgette, amely következtében több új kereskedési rendszert hoztak be a szabályozás alá. Többek között az OTF-et, tehát a szervezett kereskedési platformokat, ezzel is visszaszorítva az OTC piac kitettségét.
Amennyiben itthon kíván befektetni, fontos tisztában lennie, hogy 2018 januárjától már Magyarországon is bevezetésre került a MIFID II. Főleg ezeken a területeken kell tapasztalnia a változásokat:
– A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési szolgáltatók az ügyfelek részére járjanak el becsületesen, tisztességesen és hivatásszerűen, az kliensek legjobb érdekeinek megfelelően.
– A befektetési szolgáltatók tanácsadás és portfólió kezelés esetén harmadik féltől nem fogadhatnak el semmilyen külön díjat, ösztönzőt, ezzel részrehajlást mutatva.
A MIFID II keretein belül az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek megfelelő átfogó tájékoztatást kell biztosítani a következőkről:
– A befektetési vállalkozás és annak szolgáltatásairól.
– A pénzügyi eszközök és javasolt befektetési stratégiákról
– Ezeknek magukba kell foglalniuk a megfelelő iránymutatást.
– Átfogó figyelmeztetést kell nyújtani az ilyen eszközökbe történő befektetésekkel vagy egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról.
– Tájékoztatót kell biztosítani a teljes költségszerkezetről és a kapcsolódó díjakról, TILOS a bújtatott költség (up front fee). A megbízásoknak minden esetben a lehető legkedvezőbb feltételek mellett és áron kell teljesülniük a piacokon, amiket haladéktalanul nyilvánosságra kell hozniuk.
– A termékek tájékoztatását olyan módon kell folytatni, hogy az ügyfelek ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatást. Megértsék az adott pénzügyi eszköz fajtájának természetét, kockázatait és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket.
– A termékek bemutatása minden esetben bruttó hozamon alapul, ami bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.
– A szoláltatóknak pontosan rögzíteniük kell az összes ügyfél kapcsolatot. A ügyféllel kapcsolatos információkat, tehát például a meglévő ismereteket, tapasztalatokat, célokat, amely feljegyzéseket minimum 5 évig kötelesek megőrizni.
– Számos kiegészítő papírral bővül a szerződéskötés. Ezek által az ügyfél pontosabb képet kap az egyes termékek valós kockázatáról és a hozama közötti összefüggésről.
A „szükséges” információ kiterjedhet minden olyan, alább felsorolt elemre, amely szükséges annak feltárásához, hogy az ügyfél pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e számára az ilyen eszközökbe történő beruházást:
– Az ügyfél rendszeres és összes jövedelmének mértéke.
– Az ügyfél vagyona, beleértve a likvid vagyont, a befektetéseket és az ingatlantulajdont. Ezen belül pedig az ügyfél tulajdonában lévő pénzügyi befektetések, személyes és befektetési tulajdon, nyugdíjalap vagy bármilyen készpénzbetét.
– Az ügyfél pénzügyi helyzetéből adódóan képes finanszírozni a befektetéseket és viselni az azokból származó esetleges veszteségeket.
– Illikvid termék esetén a befektetési tanácsadást nyújtó szolgáltató figyelembe veszi, hogy az ügyfél milyen időtartamig hajlandó fenntartani a befektetést.
– A szabályozás nagy hangsúlyt fektet az ügyfelek utánkövetésére is, tehát nem csak az üzletkötés előtt kötelező a teljes körű tájékoztatás, hanem végig, a befektetés teljes futamideje során is.
A két szabályozás közötti különbséget jól mutatja, hogy a bevezetés időpontja ország specifikus, amely elsősorban az egyes tagországok pénzügyi stabilitásától és jogharmonizációjától függ. Amíg Svájc, Németország és Ausztria már 2012-ben bevezette a MIFID II, addig például Magyarországon 2018-ban indították el a módosításokat.
Magyarország a MIFID II árnyékában.
Ma Magyarországon több mint 40 kereskedelmi bank és 200-nál is több biztosító, több ezer pénzügyi terméke érhető el a piacon, amely sok esetben átláthatatlan dzsungelre hasonlít az átlagpolgár számára. Nem csoda tehát, hogy az új módosításokkal éppen a pénzügyileg alulképzett hazai lakosság érdekeit kívánják magasabb szintre emelni és a szolgáltatók kárára.
Ebből mit fog Ön tapasztalni?
A szolgáltatóknak 2018 után jelentős energiát kell fordítaniuk a tanácsadás minden szakaszára, többek között az ügyfelek tájékoztatására. A rendelet szerint precíz felmérésnek kell megelőznie a portfólió kialakítását és pontos indoklást kell adni arról, hogy az adott ügyfélnek miért éppen azok a befektetési eszközök kerültek megvásárlásra.
A pontosabb felmérés várhatóan sokkal jobban kiszűrheti az ügyfelek valós kockázatvállalási hajlandóságát, amely figyelmen kívül hagyása súlyos károkat képes okozni a megtakarításainkban. Ezen kívül várhatóan elkerülhetőek lesznek azok a baklövések is. Például, hogy a bankbetétekből komoly összegek vándorolhassanak mondjuk Forex kereskedésbe, Questor kötvénybe, vagy részvényekbe…
A hazai befektetési szolgáltatók több fórumon is hangot adtak aggodalmaiknak. Ezek szerint a MIFID II által túlszabályozottá váló piacon egyenlőre nem találnak megoldást a költségek teljes kimutatására, jutalékok változására, ügyfelek tájékoztatására.
Ezen kívül a szolgáltatóknak rendszeres kimutatást kell küldeniük az ügyfél vagyonáról.
A MIFID II jelentős változásokat hoz az ügyfélápolás és a rendszeres utógondozás terén is, amely napjainkban komoly hiányosságnak számít. Tanácsadásink során sajnos nagyon ritkán találkozunk olyan ügyféllel, akinek ne lenne valamilyen rossz tapasztalata az elmúlt közel 30 évből, mióta idehaza gombamód elszaporodtak volna a pénzügyi szolgáltatók.
Költségek.
A szabályozás deklarált célja az ügyfelek teljes tájékoztatása a költségek terén is. Évente pontos elszámolást kell biztosítani a befektetési termékek és szolgáltatásokat terhelő költségekről. Ennek azért is lesz komoly jelentősége, mert napjainkban számos szolgáltató a valós költségeknek csupán a 60-70%-át mutatja ki. Így a fennmaradó beépített/rejtett költségek (up front fee) láthatatlanul tovább olvasztják befektetése értékét.
A megbízásoknak (pl.: részvény, kötvény, befektetési alap vásárlásakor) az ügyfél számára a lehető legkedvezőbb áron és legkedvezőbb feltételek mellett kell teljesülniük, valamint ezt a folyamatot pontosan dokumentálni is kell.
A hazai pénzügyi szolgáltatók minden fórumon évek óta arról panaszkodnak, hogy a MIFID II által túlszabályozottá válik a hazai piac és jelentős plusz költségekbe kerül az informatikai feltételek kialakítása, a költségek teljes kimutatása, ügyfelek tájékoztatása.
A fenn taglalt változások azonban koránt sem hatnak mindenhol újdonságként. Ausztriában már 2012 óta életbe lépett a MIFID II és az amúgy is szikla szilárd alapokon nyugvó pénzügyi környezetbe hamar bele tudták illeszteni az új szabályozásokat.
Érthető okokból a hazai piaci szereplők egyenlőre csak a bajt látnak a bevezetésben. Mivel a szigorú módosítások megszegése komoly bírságokkal jár, mindenki nehezen visel el az amúgy is 10-30%-al megnövekedett fejlesztési költségeket.
A MIFID II bevezetéséről Vitárius Bálinttal, a Partner Bank AG magyarországi képviselőjével beszélgettünk, amit itt nézhet meg:
Hogyan helyezheti megtakarítását már az idén a MIFID II szabályai alá?
Európa legbiztonságosabb pénzügyi központjai, Svájc, Németország és Ausztria már 2012 júliusától sikeres alkalmazza a legszigorúbb MIFID II normatívákat. A szabályozás kiterjed a határon átnyúló szolgáltatásokra is, ezzel magasabb védelmet biztosítva a magyar emberek számára is.
A folyamatnak köszönhetően új szolgáltatók jelentek meg évekkel ezelőtt a magyar tőkepiacon, ezzel viszonyítási alapot is adva a hazai szolgáltatóknak. Ilyen például a linzi székhelyű, értékpapír szolgáltató, a Partner Bank, amely által Ön eléri a globális értékpapír piacot, közel 140.000 egyedi kötvényt, 50.000 részvény és 98.000 befektetési alapot.
A MIFID II teszt igazán ilyen mennyiségnél mutatja meg piacképességét és hatékonyságát. A felmérést követően a bank képes leszűkíteni néhány 10 termékre kínálatát, amely által Ön is könnyedén ki tudja választani a portfólióját.
Konklúzió
Az elmúlt évtizedekben elharapódzó visszaélések, csalások komoly bizalmatlanságot okoztak a legtöbb hazai befektetőben. A MIFID II szabályozás bevezetésével az egyik legszigorúbb és egyben legátláthatóbb piacot hozták létre. Ez által Ön sikeres együttműködést tud folytatni a választott piaci szereplővel, tanácsadóval.
Véleményem szerint egy eredményes, hosszú távú üzleti kapcsolat a win-win szabályain alapul, amely alapkövét a MIFID II szabályrendszer betartásával tudjuk lerakni. Fontos tisztázni azonban, hogy önmagában ez sem garancia a felhőtlen futamidőre, de hiánya óhatatlanul katasztrófához vezethet.
