Az egy főre vetített, hazai megtakarítás 4,2 millió forint, derült ki az MNB legfrissebb felméréséből.
Ez az összeg alapvetően bizakodásra adhat okot, ha megnézzük, hogy 10 évvel ezelőtt ennek az összegnek a harmadával rendelkezett egy átlag magyar polgár.
Nézzük meg, melyik befektetési lehetőség nyerte el a lakosság tetszését idén.
Meglepő módon az derül ki, hogy a legtöbb pénzt készpénzben, vagy lekötött betétben tartjuk!!!
Csak ezt követik az állampapírok. Ez az tény rendkívül elkeserítő!
Ennek magyarázatát kereshetjük az alacsony pénzügyi kultúrában, alacsony kamatokban, kockázatkerülésben vagy a rossz tapasztalatokban, mindegy, a lényegen ez nem változtat.
Az általános banki termékekkel nem csak az a baj, hogy semmilyen kamatot nem adnak, hanem a fix költségek és a növekvő infláció tovább fogyasztja a meglévő összeget.
Kérje ki a kereskedelmi bankja részletes kondíciós listáját, akkor megtudja a fix költségeket. (Érdemes pár évente kereskedelmi bankot váltania, mert a legtöbb esetben a korábbi ajánlatnál már van ideálisabb konstrukció.)
Az infláció várhatóan így fog alakulni 3 év során:
2018: 2,8%
2019: 3,1%
2020: 3%
Tehát a bankban tartott pénze stabilan veszít az értékéből!
Az infláció láthatóan emelkedik, a forint látványosan romlik a főbb devizákkal (EUR, USD) szemben, az alapkamat 2019 novemberéig még változatlan marad. Mivel az MNB tartja magát a laza monetáris politikához, a bankok tele vannak pénzzel.
A pénzintézetek két kézzel szórják a hiteleket, amelyet a lakosság egyre növekvő étvágya is hajt, ezzel viszont el is érkeztünk egy másik problémához. A felvett hitelek közel egyharmada fogyasztási kölcsön, amivel egyenes út vezet a még nagyobb eladósodottsághoz. Úgy látszik sokan nem tanultak a svájci frankos hitelek és a 2008-0s hitelválság pusztításából…
Remélem nem kell külön hangsúlyoznom, hogy bármilyen hitelfelvétel esetén még messzebb kerül az anyagi függetlenségétől.
Minden pénzügyi tranzakciónak közvetlen kihatása van az Ön hosszú távú pénzügyi jövőjére. Tehát a pénzügyi tudatosság mára már alapvető elvárás és nem kiváltság kérdése. Nem szabad azzal takaródznunk, hogy rossz vagy nincs a pénzügyi oktatás, túl sok, vagy túl kevés a lehetőség.
A hazai gazdaság érezhetően erősödik, növekednek a reálbérek. Pontosan ezekben a hónapokban és években kell megalapoznia Önnek is a pénzügyi jövőjét. A pénzügyi tudatossághoz és a gondtalan nyugdíjas évekhez az nem segíti hozzá, hogy a bevételei növekedésével arányosan bankban, vagy készpénzben takarít meg, akár évtizedekig.
Akkor mi legyen? Adjuk fel? Lesz, ami lesz? Dehogy!
A hazai lakosság híresen kockázatkerülő. Például brutálisan kevés pénzt tartunk részvényekben, vagy részvényalapokban. Hiszen köztudott, ugye, hogy a tőzsdén csak bukni lehet…
Rendben, viszont a nyugati társadalmak számára a kockázatos befektetési eszközök tartása megszokott elemei a vagyonosodásnak.
Akkor hogyan is van ez?
Fontos tisztázni, hogy minden befektetési eszköznek van kockázata. Legyen az bankbetét, készpénz, állampapír, vagy részvény.
A kockázat megfelelő kezelésével azonban lehetősége nyílik reálérték, tehát infláció feletti bevételre – nem véletlen tehát, hogy nyugaton a lakosság közel 30%-nak van valamilyen részvényeken alapuló befektetése vagy megtakarítása.
Felteszek egy nagyon egyszerű kérdést a levelem végéhez közeledve.
Melyik befektetésnek van nagyobb kockázata:
| • | Egy topp vállalat (BASF, Apple, Daimler) részvényének, amely akár 10-15% ot ingadozik (fel-le), de éves átlagban folyamatosan emelkedő árfolyamértéket mutat, növekvő osztalékkal, vagy |
| • | annak a bankbetétnek, amely profitja még a költségeket sem tudja meghaladni, nemhogy az inflációt? |
10 éves távlatban az infláció és a költségek hatására le is feleződhez a számlán tartott pénze vásárlóereje!
Ellenben, ha okosan befekteti, diverzifikálva, különböző futamidejű kötvényekbe, részvényekbe, alapokba, akkor akár meg is duplázódhat a pénze. Ez is tény!
