Amikor elkezdtünk írni az állampapírokról, rögtön belecsaptunk a közepébe. Különleges témákról írtunk, amiről máshol nem lehetett olvasni még, de az alapozással adósok vagyunk még.
Most bepótoljuk a leggyakoribb kérdésekkel és válaszokkal:
Mi az a kötvény?
Definíció szerint: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Érthetőn: : A befektető pénzt ad hitelként az államnak (államkötvény) vagy egy vállalatnak (vállalati kötvény) és ezek cserébe egy „vényt” bocsátanak ki, amelyben „kötelezik” magukat a felvett hitel visszafizetésére. A hitel felvevője (a „köt-vény” kibocsátója), a hitelt kamatostul kell, hogy visszafizesse.
Amikor az állam vagy egy vállalat olyan fejlesztésre adja a fejét, amire már nincs kerete vagy rosszabb esetben megszorul, hitelt vesz fel. A hitelről mint kölcsönről pedig úgy mint minden rendes ember, írnak szerződést. Ez tartalmazza a kölcsön feltételeit és a szabályozott befektetési világban kötvénynek hívják.
Ha kedved van elolvasni egy 29 oldalas ismertetőt a Magyar Államkötvényekről, akkor itt találod: http://akk.hu/uploads/17bg8yrM.pdf
Ahogy bármilyen szerződést lehet csűrni, csavarni úgy a kötvényekből is temérdeknyi változat létezik. A befektetők 99,99-ban a legáltalánosabb variációkkal találkoznak. Ezeket fogjuk részletesebben tárgyalni.
A kötvények meghatározott időközönként kamatot fizetnek, lejáratkor pedig a tőkét is visszaadják. Kivétel a diszkont kötvény, aminek a neve a diszkont kincstárjegyből lehet ismerős. Itt nincs kamat, de alacsonyabb névértéken lehet megvásárolni. A hozamot pedig az árfolyamnyereség adja.
Mi az államkötvény?
Értékpapír az államnak adott kölcsönről. Gyakorlatilag kölcsönt adhatsz az államnak, aki garanciát vállal az előre meghatározott kamatok és lejáratkor a tőke visszafizetésére.
Mi az államkötvény, az állampapír és a kincstárjegy közti különbség?
Kincstárjegy az 1 évnél rövidebb lejáratú, államkötvény az 1 évnél hosszabb lejáratú, állampapír a kettő együtt általánosan.
Ki garantálja a kötvények visszafizetését?
Aki kibocsátotta, tehát akinek kölcsönt adsz. Állampapírnál az állam, vállalatinál a vállalat. Ezért is nagyon fontos megvizsgálnod, hogy akinek a kötvényét meg akarod venni, fizetőképes még akkor is ha baj van.
Honnan tudom, hogy tényleg az enyém?
Vége már a nyomtatott kötvények hőskorának. Ma már csak úgynevezett dematerizált értékpapírokat bocsájtanak ki. Ez egy digitális adatcsokor, ami az azonosításhoz szükséges adatokat tartalmazza. Befektetőként az értékpapírszámlád kimutatásából tudod, hogy milyen kötvényből mennyid van és éppen mennyit ér.
A biztonság kedvéért a számlavezető pénzintézet mellett, van egy központi nyilvántartás is, ahol az összes értékpapírnak rögzítik a tulajdonosait. Ezt KELER-nek hívják (Központi Elszámolóház és Értéktár).
Milyen gyakran fizet?
Jellemzően évente vagy fél évente. Fél éves fizetésnél az éves kamatot két részletben fizetik ki. pl. 5% = 2* 2,5%
Miért fizet többet/kevesebbet az egyik a másiknál?
Röviden az eltérő kockázat miatt. Kiindulási alap a kockázatmentes hozam, ami pl. az USA látra szóló v rövid lejáratú kincstárjegye (T-Bills). Erre jön rá a kamatfelár vagy az árfolyamkülönbség a rizikó alapján. A piac 3 különböző kockázatot áraz be kibocsájtáskor a kamatba, később pedig az árfolyamba.
- Nem fizetés kockázata – minél nagyobb az esély arra, hogy nem fizet a kibocsájtó, annál többet kell fizetnie kamatként, hogy olyat találjon aki kölcsönt ad neki. Görögországnál nagyobb az esély a nem fizetésre mint Németországnál, ezért többet kell kamatként is fizetnie.
- Futamidő hosszúsága – minél több időre adunk kölcsön, annál beláthatatlanabb a jövő alakulása, aminek a vállalásáért magasabb kamat jár. A 10 éves Bónusz Magyar Államkötvény kb. 1,5* annyi kamatot fizet mint a 3 hónapos kincstárjegy.
- Külföldi deviza – a bizonytalan és gyenge devizák magasabb árfolyamkockázatot jelentenek a legnagyobbakhoz képest, amit szintén meg kell, hogy fizessenek a kibocsájtók. Forintban magasabbak a kamatok mint EUR-ban.
Mi van, ha 2 kamatfizetés között akarom eladni?
A felhalmozódott kamatot ilyenkor is megkapod. Eladáskor bruttó áron kerül értékesítésre, a vevő kifizeti a felhalmozódott kamatokat. Így a kamatfizetés közelsége nincs is hatással az árfolyamra.
Mi a hozam és a kamat között a különbség?
Kamatot fixen, előre meghatározott formában fizetnek. A hozam pedig az árfolyam változásából adódik. Olyan mint ha egy lakást vásárolnál, amit kiadsz albérletbe. A bérleti díj felel meg a kamatnak, ha viszont sikerül drágábban eladni, mint amennyiért vetted, hozamot is termelt.
Milyen állampapírok vannak?
Kincstárjegyek: 1 év vagy rövidebb lejáratú, ennek van a legalacsonyabb kamata, cserébe nem kell lekötnöd hosszan a pénzed.
Prémium Magyar Államkötvény: 3 vagy 5 éves lejáratú, inflációhoz + kamatfelárat fizet. Tehát követi az árak változását.
Bónusz Magyar Államkötvény: 4,6 és 10 éves lejáratú, a diszkont kincstárjegyek kamatára fizet felárat. A kamatok változásától függően fizet többet vagy kevesebbet.
devizában kibocsájtott Államkötvények: a frissek közül jelenleg az EUR-s érhető el, ami az EUR zóna inflációjára fizet kamatprémiumot.
Forgalomban vannak még fix kamatozású deviza alapú kötvények is, amik a jelenleginél akár sokkal magasabb kamatot is tudnak fizetni. Írtunk már idén ezeknek a kötvényeknek a sikereiről 2* is: Egy nap alatt 4,2% hozam Magyar Államkötvényekkel – a felminősítés hatásai és itt: Egy hét alatt 4% magyar államkötvénnyel, konkrét esettanulmány
Az aktuálisan elérhető teljes listát itt találod: http://www.allampapir.hu/allampapirok
A forgalomban lévő összes Magy Államkötvény pedig ezen a listán van: http://www.akk.hu/hu/statisztika/allampapirok/alapadatok
Nemzetközi állampapírok: Magyarországhoz hasonlóan szinte a világ összes országa bocsájt ki állampapírokat. Így már a forgalomban lévő teljes palettából lehet szemezni. Van, ami többet tud hozamba, van aminek nagyobb a biztonsága, van ami mind a kettő és persze akad olyan is, ami gyengébb.
A lehetőségek ezen a ponton nyílnak, hiszen ha elkezdesz külföldben is gondolkodni 100* annyi ajánlatból lehet szemezni.
Ehhez még hozzájönnek, a vállalati kötvények, ami 1000* több lehetőséget kínál már.
A cbonds az egyik legnagyobb online adatbázis kötvényekből. Jelenleg közel 100.000 kötvény van listázva.
Mennyire rugalmas?
Bármikor el lehet adni, így maximálisan. Aki úgy dönt, hogy nem várja ki a futamidő végét, számolnia kell azzal, hogy lehet, nem ugyanazon az áron tudja majd eladni, mint amennyiért vásárolta. A nettó vételi ár a következőképpen alakul: BMÁK, PMÁK 98%, KKJ 99,5% A másodpiacon is bármikor el lehet adni, az árfolyam az aktuális kereslettől függ.
Mennyibe kerül?
A friss kibocsájtású államapapírokat az államkincstárnál a legolcsóbb megvenni. Pontosan 0, azaz nulla a vételi díja. A többi banknál már mind fizetős
Régebbi kibocsájtású, magasabb kamatú kötvényeket viszont nem lehet kapni az államkincstárnál. Sajnos a hazai bankok nem is foglalkoznak a témával. A vételi ára a forgalmazótól függ.
Hol lehet vásárolni?
A friss kibocsájtású kötvényeket részben van teljesen: Államkincstár, Posta, Elsődleges forgalmazó bankok
Régebbi kötvényeket: Privát banki részlegek, Partner Bank
Közvetve alapokon keresztül.
Bővebben a vásárlási lehetőségekről itt írtunk: 3 lehetőség, hogy állampapírt vásárolj
Mik a veszélyei?
- Inflációs kockázat – kevesebb dolgot fogsz tudni vásárolni a pénzedből
- Kibocsájtói kockázat – vissza tudja-e fizetni a kötvény kibocsájtója a tartozását
- Kamat emelés kockázata – növekvő kamatok mellett kevesebbet érnek a még aktív alacsony kamatúak
- Forgalmazói kockázat – Budacash, Questor, Hungária… nem csak az számít, hogy mit veszel, hanem az is, hogy kitől
Bővebben itt írtunk róla: https://inwestblog.hu/a-kotvenyvasarlas-veszelyei/
Kimaradt valami? Írd meg és megválaszoljuk!
Szeretnél még többet megtudni az állampapírokról?
Így érj el 5% feletti kamatot államkötvényekkel
9 titok az állampapírokról, amit nem tudtál idáig
