A pénz kialakulása és fejlődése elengedhetetlen építőköve volt az emberi civilizációnak. Ennek segítségével indulhatott be a kereskedelem és később a komplexebb gazdasági tranzakciók is.
A pénz értékét évszázadokon át az aranyhoz kötötték, így az összeg tulajdonosa tisztában volt vele, hogy hány uncia aranyara tudná beváltani az adott „mennyiséget”.
Itt már létrejött a modern pénzügyi rendszer velejárója, a tartozás – követel oldal, hiszen a pénzösszegek a bankok aranyban kifejezett tartozását jelentették.
Az aranystandard a XX. században megszűnt, a pénznek már nincs konkrét fedezete, azonban, mint tartozást kifizető eszköz továbbra is működik.
Hogyan működik így napjainkban a pénzügyi rendszer?
A modern pénznek 3 altípusa létezik:
- Készpénz,
- Számlapénz,
- Jegybanki számlapénz.
Mindegyik eszköz az egyes gazdasági szereplők között fennálló tartozik és követel viszonyt testesíti meg. Sőt! Bármilyen pénzügyi eszközt is vegyünk, legyen az kötvény (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy részvény (tulajdonrészt megtestesítő értékpapír) tartozásként funkcionál.
Egy ország pénzügyi rendszerét a jegybank (Magyarországon az MNB) tölti be. A központi bank pénzkibocsátási monopóliummal is rendelkezik, így az adott ország vagy régió monetáris politikáját is befolyásolni tudja.
A nemzeti bank minden kereskedelmi bank pénzforgalmáról pontos feljegyzést vezet, szabályozza ezek működését. A háttérben virtuális tranzakciók bonyolódnak, az itt forgó pénzt hívjuk jegybanki számlapénznek.
Mi történik, amikor készpénzt akar felvenni?
Ha a számlájára megérkezik például a fizetése, ez a pénz bekerül az adott kereskedelmi bank mérlegébe. Így amikor a bankszámlájáról készpénzt vesz fel, valójában a kereskedelmi bank számlapénzéből törleszti a tartozását Ön felé.
Nem véletlen, hogy a pénz számlapénz (effektíve virtuális) formában van legnagyobb számban jelen a gazdaságban.
Bármilyen utalásról is legyen szó, a tranzakció csupán könyvelési tételként szerepel. Természetesen fizikálisan nincs pénzforgalom az egyes bankok között.
Így például, amikor külföldre utal, gyakran ezt un. levelezőbankokon keresztül teheti csak meg, amit automatikusan az Ön bankja intéz. Ezekre azért van szükség, mert a küldő és a fogadó bank nem áll egymással „könyvelési” kapcsolatban, így muszáj beiktatni 1-2-… bankot.
A kereskedelmi bankok számára az a legideálisabb helyzet, amikor 2 ügyfél ugyanazon a bankon keresztül utal, hiszen csupán átírja az egyik fél felé meglévő tartozását a másik alá és már meg is történt a tranzakció (akár pár percen belül).
Ha már egy másik bankba küldünk pénzt, ezt a tartozást a két bank a jegybanki számláikon elhelyezett jegybanki számlapénz terhére teljesítik. Tehát itt már a jegybank tartozása jelenik meg az adott kereskedelmi bankkal szemben.
Összefoglalva tehát a pénz egy olyan eszköz, amely egyszerre fejezi ki valakinek a tartozását és egy másik fél követelését.
A jegybank a készpénzen keresztül a lakosságnak tartozik, amely tartozást már a számlapénzen keresztül a kereskedelmi bankok vállalnak át felénk, lakossági ügyfelek felé.
A kereskedelmi bankok tartalékokat képeznek a jegybanknál, így létrehozva a követelési oldalt.
A pénzügyi rendszer természetesen ennél sokkal komplexebb működési elveken alapul. De a lényege egy jól működő, kollektív megállapodáson alapul, amely nélkül nem tudnánk meghatározni a termékeknek és szolgáltatásoknak a pontos értékét. Nem tudnánk egzakt módon elszámolni, tartozást adni és törleszteni.
Ezért elengedhetetlen, hogy Ön is megtanulja a megtakarítási trükköket és a pénz felhalmozásának és befektetésének fortélyait. Ezáltal képes lesz a felgyülemlett pénzt egy későbbi időpontban a jelenlegihez mérten több és magasabb színvonalú árukra és szolgáltatásokra becserélni.
