Skip to main content

Év eleje óta a globális részvénypiacokon az amerikai jegybank (FED) monetáris politikájának szigorítása miatt eladási hullám folyik, ami jelentősen lenyomta számos kiváló részvény árát is. A növekedési és technológiai részvények különösen nagy eladási nyomás alatt állnak, annak ellenére, hogy a legtöbb vállalat értékeltsége az elemzői várakozásokhoz képest jobb lett.

A piaci visszaesések kiváltó okát egyértelműen a recessziós félelmekben kereshetjük.

A világ legnagyobb gazdaságában az infláció 40 éves rekordot döntött. Ez olyan magas, hogy az amerikai jegybanktól masszív ellenintézkedéseket igényel.

Látható, hogy a piaci szereplőkön eluralkodott a pánik, hiszen attól félnek, hogy ha a FED túl gyorsan emeli az irányadó kamatlábakat (várhatóan e héten szerdán és a jövő hónapban is 50 bázisponttal növelik), ami jelentős gazdasági lassulást okozhat. Ilyen környezet azonban nem újkeletű. A tőzsdéken az elmúlt 150 év során számos alkalommal megfigyelhető volt ez a piaci reakció, amellyel rövidtávon átmeneti turbulenciát okoz.

Amikor heves eladási hullámokat generál a jegybanki kommunikáció általában a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is, tehát a jól teljesítő vállalatok részvényeit ugyanúgy eladják, mint a gyengén teljesítő, vagy túlértékelt papírokat.

Így nem ritka, hogy a kiváló cégek részvényárfolyamai akár 20-30% -al kerülnek lejjebb a korábbi csúcsokhoz képest. A kamatemelési ciklus és hatásai már sokkal inkább foglalkoztatja a piaci szereplőket, mint az infláció, a háború vagy az ellátási láncok akadozása.

Ezek a rendkívüli inflációs adatok azonban nemcsak a március óta fennálló geopolitikai feszültségek következményei, amelyek az energiaárak hatalmas emelkedéséhez vezettek. Tényleges eredetüket a Corona-járványt követő váratlanul gyors gazdasági fellendülésben és a sok ellátási késedelemben találják, ami miatt az inflációs ráták már tavaly is egyértelmű emelkedő tendenciát mutattak.

Az ukrajnai konfliktus csak fokozta az áremelkedés dinamikáját és mértékét.

Ezért, a háború kitörése előtt a központi bankok még abban bíztak, hogy a magas infláció átmeneti jelenségnek tekinthető, ez a nézet mára annyiban változott, hogy egyértelmű monetáris politikai intézkedések nélkül már nem lehet megállítani a nemkívánatos ár-bér spirált és annak negatív gazdasági következményeit. Ha az inflációs várakozások tartósan növekednek, akkor a bérek és az árak kölcsönösen növelik egymást, ami egyre nehezebbé teszi az infláció elleni küzdelmet.

Az infláció elleni sikeres küzdelemhez tehát nemcsak pontos előrejelzésekre van szükség, hanem a kamatlépések pontos időzítésére és mennyiségi adagolására is annak érdekében, hogy a jelenleg túl magasra emelkedett inflációt ismét ellenőrzés alá lehessen vonni és le lehessen szorítani a kívánatos és „egészséges”, évi 2% körüli szintre anélkül, hogy ezzel egyidejűleg recessziót okoznánk.

Az elemzők ezt „puha leszállásnak” nevezik, ami általában döntő fontosságú a részvénypiacok további pozitív alakulása szempontjából.

Természetesen ez a megközelítés nem csak az USA-ra, hanem általában minden monetáris politikai intézményre vonatkozik. Az európai központi bank (EKB) tehát idén nyáron szintén megkezdi a szigorítást, és ezzel véget vet a hosszú évek óta tartó nulla kamatláb-politikának.

Elvileg a kamatlábak emelkedése minden gazdasági ciklus része és alapvetően nem negatív, mivel általában a túl intenzívvé vált fellendülés megfékezésére szolgál, ami jelenleg az USA-ra vonatkozik a túlfeszített munkaerőpiacával.

A részvények számára azonban az emelkedő kamatlábak akkor válhatnak problémává, ha a megtett lépések olyan abszolút kamatszintet érnek el, amely vonzóvá teszi az alternatív pénz- vagy kötvénypiaci befektetéseket és így váltásra készteti a befektetőket, különösen, ha a vállalatok nyereségkilátásai az alacsonyabb árrések miatt nyomás alá kerülnek.

Kedvezőbb részvényértékelések

A részvénypiacokon az év eleje óta tartó korrekció során a növekvő kamatlábaktól és a recessziótól való félelem, valamint az Oroszország elleni szankciók esetleges eszkalálódása nagyrészt beárazódott.

Ennek eredményeként például a széleskörű amerikai S&P 500 index január és május közepe között 20 százalékos visszaesést élt át, ami nemrégiben arra késztett sok hosszú távú befektetőt is, hogy az alacsonyabb árakat kihasználva beszálljanak a piacra.

Az index értékelése a várható jövőbeni jövedelmek alapján így ismét megközelítette a történelmi átlagot.

Szelektív részvényválasztás

Különösen a neves és nagyvállalatok minőségi részvényeit tekintve, ezeket az elmúlt hetekben és hónapokban gyakran félelemből eladták a fundamentális adataik ellenében.
A részvénypiaci értékelések általános csökkenése mellett a hónap vége felé az új befektetői kötelezettségvállalások szempontjából fontos volt az a tény, hogy – legalábbis eddig – az Európára vagy akár a világra kiterjedő háború veszélye nem valósult meg.

Emellett a Corona vírus számok Kínában ismét csökkenő tendenciát mutatnak, és a számos zárlat nem okozott jelentős hatást a világgazdaságra.

A legfontosabb ok azonban valószínűleg az, hogy a nyugati iparosodott országokban a gazdaság továbbra is erőteljesen működik, és legalábbis az inflációs lendület bizonyos mértékű stabilizálódása tapasztalható.

Múlt hét pénteken jött ki a legfrissebb amerikai inflációs adat, ami májusban 8,6%-os drágulást mutatott. Ez a várakozásokhoz képest magasabb érték lett, ennek hatására a piacok heves eladásba torkolltak.

Még nem lehet megmondani, hogy a mostani adattal az infláció elérte-e a csúcspontját, de amíg új munkahelyek jönnek létre, beruházások valósulnak meg, és a magasabb árak nem „fojtják el” teljesen a fogyasztást, addig a befektetők reményei szerint a recesszió kockázata kezelhető.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), amely kvázi a világ legrégebben működő pénzügyi szervezete, nemrég közzétett elemzésében szintén világossá teszi, hogy a magas energia- és nyersanyagárak idén és jövőre is fékező hatással lesznek a gazdaságra.

Így a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez vezetnek, de a modern gazdaságok egyre alacsonyabb energiaintenzitásának köszönhetően nem várható stagfláció, azaz stagnáló gazdaság és egyidejűleg magas inflációs adatok.

Különösen a szilárd üzleti modellel és árképzési erővel rendelkező sikeres vállalatok részvényei tekinthetők vonzónak a jelenlegi értékelési szinten és lehetőséget kínálnak a befektetőknek, hogy kedvező áron szálljanak be vagy vásároljanak.

Mint ismeretes, a „rossz hírekre vásárolni” több mint egy tőzsdei kifejezés, és egyszerű módon szemlélteti a professzionális befektetők viselkedését.

 

Részvénypiacok 2022 májusában

 

Az erős májusi eladási nyomás a hónap közepéig tartott, majd ettől fellendülés mutatkozott. Az egyes piacok havi összteljesítménye plusz és mínusz között ingadozott.

 

Változás 2022. május hónapban:

USA:
S&P 500              – 1,52% euróban (0,18% dollárban)

NASDAQ 100               – 3,21% euróban (- 1,53% dollárban)

Európa:
EuroStoxx 50               – 1,34% euróban

Változás 2022 eleje óta (az előző évhez képest):

USA:
S&P 500              – 7,44% euróban (- 12,76% dollárban)

NASDAQ 100               – 17,53% euróban (- 22,27% dollárban)

Európa:
EuroStoxx 50               – 9,47% euróban

 

 

Az átlagköltség-hatás jelentősége

 

Az év eleje óta eltelt időszakhoz hasonló, csökkenő árakkal jellemezhető időszakok mutatják a havi rendszeres megtakarításokba történő befektetések fontosságát. Az egyszeri befektetésekkel ellentétben, amelyek logikusan nagymértékben függnek a belépés időpontjától, a havi rendszeres megtakarítási tervek áralakulása kezdetben aligha felel meg a tőzsdei helyzetnek.

A csökkenő részvénypiacok lehetővé teszik a befektetők számára, hogy anticiklikusan, folyamatosan alacsonyabb árfolyamokon vásároljanak (cost-averige hatás). Az egyszeri befektetéssel ellentétben, amelynek könyv szerinti értéke fokozatosan csökken, minél hosszabb és erőteljesebb a korrekció, annál előnyösebb a megtakarítási változatok számára.

Lényeges, hogy a megtakarítási terveket semmilyen körülmények között nem szabad megállítani a folyamatban, még akkor sem, ha ez gyakran ellentétes a befektetők érzelmeivel.

A részvénypiacok ciklusában többször is előfordulnak „hullámvölgyek”, amelyeket hosszú távon a legjobban a széleskörűen diverzifikált megtakarítási tervbe történő befektetésekkel lehet kihasználni.

 

400 forint egy euró?!?!?!

 

Egyre több befektetőben felmerül az a kérdés, hogy néhány év múlva még a 400-as eurót is vissza fogjuk sírni? 2019-ben arról írtunk, hogy megéri 330-ért eurót venni.

2022-ben már 400 a téma, amiről a legújabb Pénz beszél podcastben is beszélgettünk.

Vajon mi lesz 2025-ben? Meg fogja bánni az a befektető, aki 400 forintért ma nem vásárolt eurót?

A váltási dilemmáról és a forint jövőjéről beszélgetett Magyar Zoltán, Tátrai Csaba és Horvát Attila az InwestMentors Hungary privát bankárai. 

Az adásban többek között a következő témákról lesz szó:

  • milyen hatással lesznek a különadók az eur/huf árfolyamára?
  • megéri-e várni kedvezőbb váltási árra, ha közben elmehet mellettünk a piac?
  • milyen kockázatok fenyegetik a forint stabilitását?
  • tervezhető-e a forint pályája?
  • mit veszít, aki forintot tart és mit nyer, aki eurót?

 

A teljes adást itt tudja meghallgatni:

https://anchor.fm/inwestmentors/episodes/Visszasrjuk-mg-a-400-forintos-eurt-e1jrh7r

mm

Tátrai Csaba

Az elmúlt évek során átfogó tapasztalatot szereztem a legtöbb befektetési piacon, amely tapasztalatok az InwestMentors létrejöttét és működését nagy mértékben meghatározzák. Tapasztalatom szerint a sikeres pénzügyi tanácsadás a következő pilléreken nyugszik: mély, átfogó szakmai tudás, globális pénzügyi szemlélet, kockázati kontroll, bizalmi viszony ügyfeleimmel. Innovatív megoldásaink által szeretnénk hazánk pénzpiacának letisztultabb és átláthatóbb formát adni. Büszke vagyok eddig elért sikereinkre, amelyeket folyamatosan bővülő ügyfélkörünk visszajelzései igazolnak.   Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

Küldjön üzentet!