Év eleje óta a globális részvénypiacokon az amerikai jegybank (FED) monetáris politikájának szigorítása miatt eladási hullám folyik, ami jelentősen lenyomta számos kiváló részvény árát is. A növekedési és technológiai részvények különösen nagy eladási nyomás alatt állnak, annak ellenére, hogy a legtöbb vállalat értékeltsége az elemzői várakozásokhoz képest jobb lett.
A piaci visszaesések kiváltó okát egyértelműen a recessziós félelmekben kereshetjük.
A világ legnagyobb gazdaságában az infláció 40 éves rekordot döntött. Ez olyan magas, hogy az amerikai jegybanktól masszív ellenintézkedéseket igényel.
Látható, hogy a piaci szereplőkön eluralkodott a pánik, hiszen attól félnek, hogy ha a FED túl gyorsan emeli az irányadó kamatlábakat (várhatóan e héten szerdán és a jövő hónapban is 50 bázisponttal növelik), ami jelentős gazdasági lassulást okozhat. Ilyen környezet azonban nem újkeletű. A tőzsdéken az elmúlt 150 év során számos alkalommal megfigyelhető volt ez a piaci reakció, amellyel rövidtávon átmeneti turbulenciát okoz.
Amikor heves eladási hullámokat generál a jegybanki kommunikáció általában a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is, tehát a jól teljesítő vállalatok részvényeit ugyanúgy eladják, mint a gyengén teljesítő, vagy túlértékelt papírokat.
Így nem ritka, hogy a kiváló cégek részvényárfolyamai akár 20-30% -al kerülnek lejjebb a korábbi csúcsokhoz képest. A kamatemelési ciklus és hatásai már sokkal inkább foglalkoztatja a piaci szereplőket, mint az infláció, a háború vagy az ellátási láncok akadozása.
Ezek a rendkívüli inflációs adatok azonban nemcsak a március óta fennálló geopolitikai feszültségek következményei, amelyek az energiaárak hatalmas emelkedéséhez vezettek. Tényleges eredetüket a Corona-járványt követő váratlanul gyors gazdasági fellendülésben és a sok ellátási késedelemben találják, ami miatt az inflációs ráták már tavaly is egyértelmű emelkedő tendenciát mutattak.
Az ukrajnai konfliktus csak fokozta az áremelkedés dinamikáját és mértékét.
Ezért, a háború kitörése előtt a központi bankok még abban bíztak, hogy a magas infláció átmeneti jelenségnek tekinthető, ez a nézet mára annyiban változott, hogy egyértelmű monetáris politikai intézkedések nélkül már nem lehet megállítani a nemkívánatos ár-bér spirált és annak negatív gazdasági következményeit. Ha az inflációs várakozások tartósan növekednek, akkor a bérek és az árak kölcsönösen növelik egymást, ami egyre nehezebbé teszi az infláció elleni küzdelmet.
Az infláció elleni sikeres küzdelemhez tehát nemcsak pontos előrejelzésekre van szükség, hanem a kamatlépések pontos időzítésére és mennyiségi adagolására is annak érdekében, hogy a jelenleg túl magasra emelkedett inflációt ismét ellenőrzés alá lehessen vonni és le lehessen szorítani a kívánatos és „egészséges”, évi 2% körüli szintre anélkül, hogy ezzel egyidejűleg recessziót okoznánk.
Az elemzők ezt „puha leszállásnak” nevezik, ami általában döntő fontosságú a részvénypiacok további pozitív alakulása szempontjából.
Természetesen ez a megközelítés nem csak az USA-ra, hanem általában minden monetáris politikai intézményre vonatkozik. Az európai központi bank (EKB) tehát idén nyáron szintén megkezdi a szigorítást, és ezzel véget vet a hosszú évek óta tartó nulla kamatláb-politikának.
Elvileg a kamatlábak emelkedése minden gazdasági ciklus része és alapvetően nem negatív, mivel általában a túl intenzívvé vált fellendülés megfékezésére szolgál, ami jelenleg az USA-ra vonatkozik a túlfeszített munkaerőpiacával.
A részvények számára azonban az emelkedő kamatlábak akkor válhatnak problémává, ha a megtett lépések olyan abszolút kamatszintet érnek el, amely vonzóvá teszi az alternatív pénz- vagy kötvénypiaci befektetéseket és így váltásra készteti a befektetőket, különösen, ha a vállalatok nyereségkilátásai az alacsonyabb árrések miatt nyomás alá kerülnek.
Kedvezőbb részvényértékelések
A részvénypiacokon az év eleje óta tartó korrekció során a növekvő kamatlábaktól és a recessziótól való félelem, valamint az Oroszország elleni szankciók esetleges eszkalálódása nagyrészt beárazódott.
Ennek eredményeként például a széleskörű amerikai S&P 500 index január és május közepe között 20 százalékos visszaesést élt át, ami nemrégiben arra késztett sok hosszú távú befektetőt is, hogy az alacsonyabb árakat kihasználva beszálljanak a piacra.
Az index értékelése a várható jövőbeni jövedelmek alapján így ismét megközelítette a történelmi átlagot.
Szelektív részvényválasztás
Különösen a neves és nagyvállalatok minőségi részvényeit tekintve, ezeket az elmúlt hetekben és hónapokban gyakran félelemből eladták a fundamentális adataik ellenében.
A részvénypiaci értékelések általános csökkenése mellett a hónap vége felé az új befektetői kötelezettségvállalások szempontjából fontos volt az a tény, hogy – legalábbis eddig – az Európára vagy akár a világra kiterjedő háború veszélye nem valósult meg.
Emellett a Corona vírus számok Kínában ismét csökkenő tendenciát mutatnak, és a számos zárlat nem okozott jelentős hatást a világgazdaságra.
A legfontosabb ok azonban valószínűleg az, hogy a nyugati iparosodott országokban a gazdaság továbbra is erőteljesen működik, és legalábbis az inflációs lendület bizonyos mértékű stabilizálódása tapasztalható.
Múlt hét pénteken jött ki a legfrissebb amerikai inflációs adat, ami májusban 8,6%-os drágulást mutatott. Ez a várakozásokhoz képest magasabb érték lett, ennek hatására a piacok heves eladásba torkolltak.
Még nem lehet megmondani, hogy a mostani adattal az infláció elérte-e a csúcspontját, de amíg új munkahelyek jönnek létre, beruházások valósulnak meg, és a magasabb árak nem „fojtják el” teljesen a fogyasztást, addig a befektetők reményei szerint a recesszió kockázata kezelhető.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), amely kvázi a világ legrégebben működő pénzügyi szervezete, nemrég közzétett elemzésében szintén világossá teszi, hogy a magas energia- és nyersanyagárak idén és jövőre is fékező hatással lesznek a gazdaságra.
Így a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez vezetnek, de a modern gazdaságok egyre alacsonyabb energiaintenzitásának köszönhetően nem várható stagfláció, azaz stagnáló gazdaság és egyidejűleg magas inflációs adatok.
Különösen a szilárd üzleti modellel és árképzési erővel rendelkező sikeres vállalatok részvényei tekinthetők vonzónak a jelenlegi értékelési szinten és lehetőséget kínálnak a befektetőknek, hogy kedvező áron szálljanak be vagy vásároljanak.
Mint ismeretes, a „rossz hírekre vásárolni” több mint egy tőzsdei kifejezés, és egyszerű módon szemlélteti a professzionális befektetők viselkedését.
Részvénypiacok 2022 májusában
Az erős májusi eladási nyomás a hónap közepéig tartott, majd ettől fellendülés mutatkozott. Az egyes piacok havi összteljesítménye plusz és mínusz között ingadozott.
Változás 2022. május hónapban:
USA:
S&P 500 – 1,52% euróban (0,18% dollárban)
NASDAQ 100 – 3,21% euróban (- 1,53% dollárban)
Európa:
EuroStoxx 50 – 1,34% euróban
Változás 2022 eleje óta (az előző évhez képest):
USA:
S&P 500 – 7,44% euróban (- 12,76% dollárban)
NASDAQ 100 – 17,53% euróban (- 22,27% dollárban)
Európa:
EuroStoxx 50 – 9,47% euróban
Az átlagköltség-hatás jelentősége
Az év eleje óta eltelt időszakhoz hasonló, csökkenő árakkal jellemezhető időszakok mutatják a havi rendszeres megtakarításokba történő befektetések fontosságát. Az egyszeri befektetésekkel ellentétben, amelyek logikusan nagymértékben függnek a belépés időpontjától, a havi rendszeres megtakarítási tervek áralakulása kezdetben aligha felel meg a tőzsdei helyzetnek.
A csökkenő részvénypiacok lehetővé teszik a befektetők számára, hogy anticiklikusan, folyamatosan alacsonyabb árfolyamokon vásároljanak (cost-averige hatás). Az egyszeri befektetéssel ellentétben, amelynek könyv szerinti értéke fokozatosan csökken, minél hosszabb és erőteljesebb a korrekció, annál előnyösebb a megtakarítási változatok számára.
Lényeges, hogy a megtakarítási terveket semmilyen körülmények között nem szabad megállítani a folyamatban, még akkor sem, ha ez gyakran ellentétes a befektetők érzelmeivel.
A részvénypiacok ciklusában többször is előfordulnak „hullámvölgyek”, amelyeket hosszú távon a legjobban a széleskörűen diverzifikált megtakarítási tervbe történő befektetésekkel lehet kihasználni.
400 forint egy euró?!?!?!
Egyre több befektetőben felmerül az a kérdés, hogy néhány év múlva még a 400-as eurót is vissza fogjuk sírni? 2019-ben arról írtunk, hogy megéri 330-ért eurót venni.
2022-ben már 400 a téma, amiről a legújabb Pénz beszél podcastben is beszélgettünk.
Vajon mi lesz 2025-ben? Meg fogja bánni az a befektető, aki 400 forintért ma nem vásárolt eurót?
Az adásban többek között a következő témákról lesz szó:
- milyen hatással lesznek a különadók az eur/huf árfolyamára?
- megéri-e várni kedvezőbb váltási árra, ha közben elmehet mellettünk a piac?
- milyen kockázatok fenyegetik a forint stabilitását?
- tervezhető-e a forint pályája?
- mit veszít, aki forintot tart és mit nyer, aki eurót?
A teljes adást itt tudja meghallgatni:
https://anchor.fm/inwestmentors/episodes/Visszasrjuk-mg-a-400-forintos-eurt-e1jrh7r
