Július 6.-án a forint újabb mélypontra süllyedt a legtöbb vezető devizával szemben. Ezen a napon az euró/ forint középárfolyama a 417-es szintet súrolta.
Ez egy év alatt csaknem 18%-ot gyengülést jelent. A többséget akkor lepi meg igazán, amikor hírtelen, a korábbiakhoz képest magasabb árfolyam ingadozást látnak, holott, ha alaposabban megnézzük, évtizedes viszonylatban is folyamatosan gyengülő trendet láthatunk!
Meglepődve tapasztaljuk, olyan devizákkal szemben is gyengül a hazai fizetőeszközünk, mint az Ukrán Hrivnya, ami a háború kitörése óta 26%-kal lett erősebb a forintnál. A dollárral szemben több, mint 36%-ot, a svájci frankkal szemben pedig több, mint 28%-ot veszteséget szenvedett el 1 év alatt…
A helyzetet látva az jár a fejünkben, hogy hogyan tovább, merre mehet a hazai fizetőeszköz, mikor tud a kormány és a monetáris politika gátat szabni e példátlan leértékelődésnek. Lesz-e Magyarországon és ha igen, mikortól várható az euró bevezetése? Többek között ezeket a kérdésekre kerestük a lehetséges válaszokat a legújabb Pénz beszél podcast adásunkban, amit IDE kattintva tud meghallgatni!
A gyengülés mögötti okok többrétűek. Először is a nemzetközi piaci környezet kedvezőtlen képet mutat az olyan apró, piaci nyitott gazdaságok devizájának, mint a forint.
Az energia- és élelmiszerválság, valamint az ellátási láncok akadozása miatt az európai recessziós félelmek hétről-hétre növekednek. Idén már több levelünkben beszámoltunk az Amerikában éppen zajló, kamatemelésről és a gazdasági ciklus változásáról, ami főleg a feltörekvő piaci devizákra igen negatív hatást gyakorol. Részben ezen okokból kifolyólag a piacon érezhető egy általános kockázatkerülés.
A hazai helyzetet tetézi a külgazdasági mérleg hiányának emelkedése (jelenleg 2,5 milliárd euró), az Orosz-Ukrán háború, valamint az EU-s pénzek blokkolása is. A kialakult helyzeten láthatóan már az sem segít, hogy az MNB soha nem látott ütemben emeli az alapkamatot. Ide politikai döntés és iránymutatás kell a piacok bizalmának visszaállításához.
Ahogy az is politikai döntés, hogy az idén 20 éves eurót, mint fizetőeszközt bevezetik Magyarországon. Sokan temették már a közös európai fizetőeszközt, az európai unióval együtt, azonban láthatóan egyre többen csatlakoznak mindkettőhöz. Ennek előnyeiről és feltételeiről is beszéltünk legújabb podcast adásunkban, amit IDE kattintva tud meghallgatni.
Érdemes lenne hazánknak is csatlakoznia az euróhoz?
Varga Mihály pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtt a parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy „túlmisztifikáltnak tartja az euró bevezetését”.
Ha meglenne a politikai akarat, akkor se tudnánk a következő években lecserélni a forintunkat. Legalább tíz éve nem voltunk olyan messze az un. maastrichti kritériumoktól, amit az EU. része kötelező teljesítenie minden csatlakozását kérő országnak.
Az 5 legfontosabb pont a következő:
- Az éves inflációnak nem szabad meghaladnia 1,5 százalékponttal nagyobb mértékben a három legalacsonyabb inflációval rendelkező uniós tagállam átlagát. Így az aktuális referenciaérték most kb. 4,9%-on áll.
- Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át.
- A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át.
- A tagállam valutaárfolyama nem lépheti át a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évében a második szakaszban megállapított árfolyamsávot.
- A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-hitel időszakában legfeljebb 2%-kal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam állampapírjainak átlagos kamatlába. Ez a referenciaérték jelenleg 2,6%.
Ezen feltételekből jelenleg egyet sem tudnánk teljesíteni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kritériumok meghatározása óta eltelt időben a feltételekkel kapcsolatban elnézőbb az EU monetáris tanácsa, így a Horvátok is könnyebben tudnak jövőre csatlakozni a közös európai fizetőeszközhöz.
Látva a forint trendszerű csökkenését egyre több hazai vállalat és magánbefektető növeli tartalékait, befektetéseit a forinthoz képest értékálló devizában. Az MNB elkészítette elemzését a forint bevezetésének várható hasznairól, költségeiről és időzítéséről. A teljes tanulmány letöltéséhez IDE kattintson.
A jelenlegi piaci környezete és politikai akaratot látva több szakértő is megegyezik abban, ha leghamarabb 2-4 éven belül Magyarország célként tűzné ki az euró bevezetését, akkor is csak 2028-2030-tól tudnánk euróval fizetni.
400Ft feletti árfolyamnál már tömegek érzik úgy Magyarországon, hogy jobban járnánk, ha az Euró lenne a hivatalos fizetőeszköz. A másik oldal szerint viszont feladnánk fel a függetlenségünket és egyébként se áll készen az ország a váltásra. Érvek és ellenérvek viharában keressük a választ az egyszerű kérdésre: jól járnának-e a magyarok, ha bevezetnék hazánkban az eurót? A mikrofonnál Magyar Zoltán, Tátrai Csaba és Horváth Attila, az InwestMentors privát bankárai.
Az adásban többek között a következőkről lesz még szó:
– mik a feltételei az euró bevezetésének és hogy áll Magyarország a teljesíthetőségével
– ki jár jól a gyenge forinttal és ki nem
– megjelenhet-e az euró alternatív fizetőeszközként miközben a forint a hivatalos pénz
– hogyan kapcsolódik az inflációhoz az eur/huf árfolyamváltozása
– befektetőként hogyan védekezhetünk a gyenge forint káros kockázatai ellen
