A márciusi hónapot szinte teljes egészében az ukrajnai háború uralta, ami automatikusan háttérbe szorította a gazdasági híreket.
A hónap első felében a tőzsdék a konfliktus kezdetén tapasztalt, olykor igen erőteljes áresések után ismét stabilizálódtak, sőt a hónap további részében jelentős nyereséget tudtak elérni.
Ez ismét megmutatta, hogy a geopolitikai válságoknak vagy háborús cselekményeknek általában csak rövid távú hatásuk van a pénzügyi piacokra. Bizonyos drámaian érzékelt események sokkhatása gyakran vezet a piaci szereplők heves túlreagálásához és ezáltal jelentős ártorzulásokhoz, amelyek azonban a piacok megnyugvásával ismét normalizálódnak.
Ha hírtelen sok befektető egyszerre adja el pozícióit, elkerülhetetlenül piaci korrekció következik be, ami túl alacsony szintre nyomja az árakat. Azok a befektetők, akik félelemből eladják a befektetésüket, a piaci visszaesés egy kis részét ugyan elkerülhetik, de a későbbi fellendülésekből már kimaradnak.
A portfólió hozamának egyenletes növekedését az is segítheti, ha a konzervatív kötvényalapokat alul súlyozzuk, illetve rendszeresen friss tőkével növeljük a befektetésünk értékét. Ez a stratégia már csak azért is egy követendő példa, mert a múlt héten tette közzé a KSH, hogy tovább emelkedett márciusban a fogyasztói árindex (8,5%) és a maginfláció (9,1%) is.
A következő hónapokban várhatóan további emelkedések várhatóak, így nem elképzelhetetlen a 10% körüli infláció sem (számos terméknek vagy szolgáltatásnak ennél jóval nagyobb az árnövekedése). Mit jelent ez a pénzére nézve?
10%-os infláció mellett 7 év alatt lefeleződik a pénze vásárlóértéke.
Szükséges irányadó kamatemelés az USA-ban az infláció leküzdése érdekében
Az amerikai jegybank régóta várt nulla kamatláb-politikájának vége is bekövetkezett.
A tartósan magas inflációs adatok most arra késztették a Fed-et, hogy hosszú idő óta először ismét emelje az irányadó kamatlábat.
Ez a 25 bázispontos kamatlépés az amerikai monetáris politika fokozatos normalizálását hivatott elindítani.
Az amerikai kamatemelés hatásai mindenhol érezhetőek lesznek. Ugyanis minél rosszabb egy ország gazdasági kilátásai, kockázati besorolása, annál magasabbra kell emelnie a kamatát, amely jelentős plusz terhet ró az államra (a hitel és állampapír kamatok is nőni fognak). Az országoknak további hiteleket kell felvennie és megszorításokat kell eszközölnie, hogy finanszírozni tudja ezt a többletkiadást.
Az energia- és élelmiszerárak masszív emelkedése, valamint a Corona-járvány okozta folyamatos ellátási lánc problémák a világ legnagyobb gazdaságában közel nyolc százalékra, 40 éve a legmagasabb szintre emelték az inflációt.
Az ukrajnai háború ebben az összefüggésben további katalizátorként hat, tovább súlyosbítva az inflációs problémát.
Függetlenül az ukrajnai feszültségektől, amelyek óriási terhet és veszélyt jelentenek a világgazdaság számára, és az év vége felé akár recesszióhoz is vezethetnek, a jelenleg uralkodó rendkívüli inflációs dinamikát csak a központi bankok következetes beavatkozásával lehet megfékezni.
Ha most nem történik határozott lépés (pénzügyi stimulus kivezetése és a kamatemelés), az inflációs várakozások kicsúszhatnak a kezünkből. A gazdasági fejlemények és az inflációs nyomás függvényében az Egyesült Államokban idén akár hat további kamatemelést is terveznek.
Az Európai Központi Bank ugyanúgy tisztában van a problémával és valószínűleg 2022 vége felé kezdi meg az első kamatemeléseket, azonban ez a gazdasági régió sokkal kevésbé homogén, mint az USA.
Részvénypiacok 2022 márciusában
Bármilyen súlyos árfolyam-korrekciókat is okozott a váratlanul kezdődő háború a részvénypiacokon, a befektetők a hónap közepén további vásárlásokra kezdték használni a kedvezőbb árfolyamokat. Ennek egyik oka, hogy a magas és esetleg tovább emelkedő nyersanyagárak miatt fennálló gazdasági bizonytalanságok ellenére a részvények továbbra is előnyben vannak részesítve a kötvényekkel szemben.
Az alacsony hozamok és az irányadó kamatemelések nyomán várható árfolyamveszteségek miatt a befektetők továbbra is a részvényekre fókuszálnak.
Változás 2022. március hónapban:
USA:
S&P 500 +4,86% euróban (+3,71% dollárban)
NASDAQ 100 +5,44% euróban (+4,28% dollárban)
Európa:
EuroStoxx 50 -0,42% euróban
Változás 2022 eleje óta (az előző évhez képest):
USA:
S&P 500 -1,99% euróban (-4,6% dollárban)
NASDAQ 100 -6,41% euróban (-8,91% dollárban)
Európa:
EuroStoxx 50 -8,86% euróban
Érték- és osztalékrészvények, mint stabil részvénybefektetések
Miután évekig a növekedési és technológiai részvények uralták a részvénypiacot, most a konzervatív, osztalékfizetéssel vagy olcsó értékeléssel rendelkező részvények egyfajta újjáéledése zajlik.
Amint azt az elemzők már hónapok óta várják, sok nemzetközi befektető a részvény portfólióját e részvények javára alakítja át, mivel a piacon uralkodó bizonytalanság – különösen a további infláció és a kapcsolódó irányadó kamatpolitika tekintetében – időszerűvé teszi a defenzívebb orientációt.
Az ilyen részvénybefektetések nagyon ellenállónak bizonyultak az árfolyameséssel szemben, különösen nehéz makrogazdasági környezetben, és gyakran válságok idején is stabil összetevőjét képezték az értékpapír-portfoliónak.
Különösen a még egy ideig fennmaradó magas inflációs számok miatt sok befektetőnél megkongatják a „vészharangot”, mivel a nem kamatozó megtakarítási számlák, a klasszikus életbiztosítások vagy az állampapírok jelentős anyagi veszteségeket fognak okozni.
Még ha ezek a befektetési formák az éves reálveszteségek miatt hosszabb távú befektetési célokra már eddig is alkalmatlanok voltak, a magas és érezhető inflációs számok most minden bizonnyal újragondolási folyamatot indítanak el, mert az inflációt eddig az alacsony számok miatt elhanyagolták, de ezt már jelenleg nem lehet elnyomni.
Azok a befektetők, akik nem akarják hagyni, hogy a saját vagyonuk szemmel láthatóan folyamatosan fogyjon, nem fogják tudni elkerülni a részvénybefektetést.
Ebben az összefüggésben az osztalékos részvények előnye a rendszeres osztalékfizetésen kívül ezen cégek defenzívebb, stabil vállalati háttere és szektora. (Ilyen cég például: BASF, Coca-Cola, Unilever, AT&T, Shell, BB Biotech)
Ezeknek a cégeknek a papírjai sok kezdő részvénybefektető számára is jobban megfelelnek, mint a változékonyabb növekedési vagy technológiai részvények, amelyek sok esetben nem fizetnek osztalékot, és hevesebb árfolyam ingadozásokra képesek.
Összefoglalva elmondható, hogy az ukrajnai háború a jövőben is be fogja árnyékolni a gazdasági kérdéseket. A jelenlegi helyzet bármikor változhat kedvezően vagy kedvezőtlenül, így a piaci fejleményeket gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni. Amíg nem születik tartós békés megoldás és nem normalizálódnak a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyi piacok elkerülhetetlenül ingatagok maradnak.
