Skip to main content

A márciusi hónapot szinte teljes egészében az ukrajnai háború uralta, ami automatikusan háttérbe szorította a gazdasági híreket.

A hónap első felében a tőzsdék a konfliktus kezdetén tapasztalt, olykor igen erőteljes áresések után ismét stabilizálódtak, sőt a hónap további részében jelentős nyereséget tudtak elérni.

Ez ismét megmutatta, hogy a geopolitikai válságoknak vagy háborús cselekményeknek általában csak rövid távú hatásuk van a pénzügyi piacokra. Bizonyos drámaian érzékelt események sokkhatása gyakran vezet a piaci szereplők heves túlreagálásához és ezáltal jelentős ártorzulásokhoz, amelyek azonban a piacok megnyugvásával ismét normalizálódnak.

Ha hírtelen sok befektető egyszerre adja el pozícióit, elkerülhetetlenül piaci korrekció következik be, ami túl alacsony szintre nyomja az árakat. Azok a befektetők, akik félelemből eladják a befektetésüket, a piaci visszaesés egy kis részét ugyan elkerülhetik, de a későbbi fellendülésekből már kimaradnak.

A portfólió hozamának egyenletes növekedését az is segítheti, ha a konzervatív kötvényalapokat alul súlyozzuk, illetve rendszeresen friss tőkével növeljük a befektetésünk értékét. Ez a stratégia már csak azért is egy követendő példa, mert a múlt héten tette közzé a KSH, hogy tovább emelkedett márciusban a fogyasztói árindex (8,5%) és a maginfláció (9,1%) is.

A következő hónapokban várhatóan további emelkedések várhatóak, így nem elképzelhetetlen a 10% körüli infláció sem (számos terméknek vagy szolgáltatásnak ennél jóval nagyobb az árnövekedése). Mit jelent ez a pénzére nézve?

10%-os infláció mellett 7 év alatt lefeleződik a pénze vásárlóértéke.

 

 Szükséges irányadó kamatemelés az USA-ban az infláció leküzdése érdekében

Az amerikai jegybank régóta várt nulla kamatláb-politikájának vége is bekövetkezett.
A tartósan magas inflációs adatok most arra késztették a Fed-et, hogy hosszú idő óta először ismét emelje az irányadó kamatlábat.

Ez a 25 bázispontos kamatlépés az amerikai monetáris politika fokozatos normalizálását hivatott elindítani.

Az amerikai kamatemelés hatásai mindenhol érezhetőek lesznek. Ugyanis minél rosszabb egy ország gazdasági kilátásai, kockázati besorolása, annál magasabbra kell emelnie a kamatát, amely jelentős plusz terhet ró az államra (a hitel és állampapír kamatok is nőni fognak). Az országoknak további hiteleket kell felvennie és megszorításokat kell eszközölnie, hogy finanszírozni tudja ezt a többletkiadást.

Az energia- és élelmiszerárak masszív emelkedése, valamint a Corona-járvány okozta folyamatos ellátási lánc problémák a világ legnagyobb gazdaságában közel nyolc százalékra, 40 éve a legmagasabb szintre emelték az inflációt.

Az ukrajnai háború ebben az összefüggésben további katalizátorként hat, tovább súlyosbítva az inflációs problémát.

Függetlenül az ukrajnai feszültségektől, amelyek óriási terhet és veszélyt jelentenek a világgazdaság számára, és az év vége felé akár recesszióhoz is vezethetnek, a jelenleg uralkodó rendkívüli inflációs dinamikát csak a központi bankok következetes beavatkozásával lehet megfékezni.

Ha most nem történik határozott lépés (pénzügyi stimulus kivezetése és a kamatemelés), az inflációs várakozások kicsúszhatnak a kezünkből. A gazdasági fejlemények és az inflációs nyomás függvényében az Egyesült Államokban idén akár hat további kamatemelést is terveznek.

 

Az Európai Központi Bank ugyanúgy tisztában van a problémával és valószínűleg 2022 vége felé kezdi meg az első kamatemeléseket, azonban ez a gazdasági régió sokkal kevésbé homogén, mint az USA.

 

Részvénypiacok 2022 márciusában

Bármilyen súlyos árfolyam-korrekciókat is okozott a váratlanul kezdődő háború a részvénypiacokon, a befektetők a hónap közepén további vásárlásokra kezdték használni a kedvezőbb árfolyamokat. Ennek egyik oka, hogy a magas és esetleg tovább emelkedő nyersanyagárak miatt fennálló gazdasági bizonytalanságok ellenére a részvények továbbra is előnyben vannak részesítve a kötvényekkel szemben.

Az alacsony hozamok és az irányadó kamatemelések nyomán várható árfolyamveszteségek miatt a befektetők továbbra is a részvényekre fókuszálnak.

Változás 2022. március hónapban:

 

USA:

S&P 500                     +4,86% euróban (+3,71% dollárban)

NASDAQ 100              +5,44% euróban (+4,28% dollárban)

 

Európa:

EuroStoxx 50              -0,42% euróban

 

Változás 2022 eleje óta (az előző évhez képest):

 

USA:

S&P 500                     -1,99% euróban (-4,6% dollárban)

NASDAQ 100              -6,41% euróban (-8,91% dollárban)

 

Európa:

EuroStoxx 50              -8,86% euróban

            A főbb indexek teljesítménye 2022 első negyedévében

 

Érték- és osztalékrészvények, mint stabil részvénybefektetések

Miután évekig a növekedési és technológiai részvények uralták a részvénypiacot, most a konzervatív, osztalékfizetéssel vagy olcsó értékeléssel rendelkező részvények egyfajta újjáéledése zajlik.

Amint azt az elemzők már hónapok óta várják, sok nemzetközi befektető a részvény portfólióját e részvények javára alakítja át, mivel a piacon uralkodó bizonytalanság – különösen a további infláció és a kapcsolódó irányadó kamatpolitika tekintetében – időszerűvé teszi a defenzívebb orientációt.

Az ilyen részvénybefektetések nagyon ellenállónak bizonyultak az árfolyameséssel szemben, különösen nehéz makrogazdasági környezetben, és gyakran válságok idején is stabil összetevőjét képezték az értékpapír-portfoliónak.

Különösen a még egy ideig fennmaradó magas inflációs számok miatt sok befektetőnél megkongatják a „vészharangot”, mivel a nem kamatozó megtakarítási számlák, a klasszikus életbiztosítások vagy az állampapírok jelentős anyagi veszteségeket fognak okozni.

Még ha ezek a befektetési formák az éves reálveszteségek miatt hosszabb távú befektetési célokra már eddig is alkalmatlanok voltak, a magas és érezhető inflációs számok most minden bizonnyal újragondolási folyamatot indítanak el, mert az inflációt eddig az alacsony számok miatt elhanyagolták, de ezt már jelenleg nem lehet elnyomni.

Azok a befektetők, akik nem akarják hagyni, hogy a saját vagyonuk szemmel láthatóan folyamatosan fogyjon, nem fogják tudni elkerülni a részvénybefektetést.

Ebben az összefüggésben az osztalékos részvények előnye a rendszeres osztalékfizetésen kívül ezen cégek defenzívebb, stabil vállalati háttere és szektora. (Ilyen cég például: BASF, Coca-Cola, Unilever, AT&T, Shell, BB Biotech)

Ezeknek a cégeknek a papírjai sok kezdő részvénybefektető számára is jobban megfelelnek, mint a változékonyabb növekedési vagy technológiai részvények, amelyek sok esetben nem fizetnek osztalékot, és hevesebb árfolyam ingadozásokra képesek.

Összefoglalva elmondható, hogy az ukrajnai háború a jövőben is be fogja árnyékolni a gazdasági kérdéseket. A jelenlegi helyzet bármikor változhat kedvezően vagy kedvezőtlenül, így a piaci fejleményeket gyakorlatilag lehetetlen előre jelezni. Amíg nem születik tartós békés megoldás és nem normalizálódnak a nemzetközi kapcsolatok, a pénzügyi piacok elkerülhetetlenül ingatagok maradnak.

mm

Tátrai Csaba

Az elmúlt évek során átfogó tapasztalatot szereztem a legtöbb befektetési piacon, amely tapasztalatok az InwestMentors létrejöttét és működését nagy mértékben meghatározzák. Tapasztalatom szerint a sikeres pénzügyi tanácsadás a következő pilléreken nyugszik: mély, átfogó szakmai tudás, globális pénzügyi szemlélet, kockázati kontroll, bizalmi viszony ügyfeleimmel. Innovatív megoldásaink által szeretnénk hazánk pénzpiacának letisztultabb és átláthatóbb formát adni. Büszke vagyok eddig elért sikereinkre, amelyeket folyamatosan bővülő ügyfélkörünk visszajelzései igazolnak.   Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

Küldjön üzentet!