Skip to main content

“A világ még soha nem volt tanúja ilyen mélységű és összetettségű energiaválságnak, lehet, hogy még nem láttuk a legrosszabbat. ” – figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a Sydneyben tartott energiafórumon.

 

Úgy gondolom, hogy ezek a mondatok hűen tükrözik az európai emberek és vállalkozások félelmeit.

Hogyan kerülhetett az öreg kontinens és vele együtt a világ nagyobbik része egy energiaválságba?

 

A legújabb Pénz beszél podcastünkben ezt, a mindenkit érintő témát jártuk körbe. Megvizsgáltuk, hogy az energiaválság, azon belül is a fölgáz és a kőolaj árának drasztikus emelkedése milyen hatást gyakorol a gazdaságra, a vállalkozások működésére.


A felvétel elindításához kérjük kattintson az alábbi linkre:

https://open.spotify.com/episode/3TDO9vQyyTZHDUnqmVuZjL

Pénz beszélÉrdemes először a probléma gyökerét megvizsgálni.

A legtöbb országban az olaj, gáz és ásványi anyagok az állam tulajdonát képezik, amelyek eladásából származó bevételek közvetlenül az államkasszába kerülnek.

Tehát ezek az összegek sokkal kevesebb kézben koncentrálódnak, mint a legtöbb gazdasági szektorban láthatjuk.

A megnövekedett hatáskörét az ország vezetése – természetesen politikai berendezkedéstől függően – saját céljai érdekében felhasználhatja. Külgazdasági előnyöket, export bevételt teremtve az ország számára, de akár használhatja nyomásgyakorlásra is. A jelenlegi energiaválság az orosz-ukrán háború kirobbanása után durvult el igazán, hiszen Oroszország az ellene indított nemzetközi szankciókra válaszul a nyersanyagforrások teljes befagyasztásával fenyeget.

A bizonytalanságot rendkívül rosszul viselik a befektetési piacok. Ezt hűen tükrözik a nyersanyag árak diagrammjai is, amelyek tüskéi mögött egy-egy politikai bejelentés, szállítási kapacitás csökkentése áll.

Az földgáz és kőolaj ára igazán az elmúlt 2 évben ugrott meg, e kettő közül is a földgáz árnövekedése ért el meghökkentő szinteket. Ennek elsősorban két oka van. Egyrészt nélkülözhetetlen egy ország lakosai és vállalatai számára, másrészt a szállítás sokkal nehezebben megoldható, mint bármely más nyersanyagé.

Az árrobbanás nem 2022 februárjában indult. A holland határidős gáztőzsdén 2020 szeptember 18.-án az árfolyam 10,5 eurót mutatott (EUR/MWh).

Egy évvel később már 67 eurót, ami önmagában is hatszoros ár, majd egy év múlva, 2022. szeptember 19. én 182 eurót, ami további háromszoros.

Fontos megjegyezni, hogy 2022 augusztusában értük el a mindenkori csúcsot, amikor az árfolyam 339 euróra is felugrott.

 

A Pénz Beszél podcast adásunkban arról is beszélgetünk, hogy a magas energiaárak hogyan bénítják meg a gazdaságban az ellátási láncokat.

A felvétel elindításához kérjük IDE kattintson! 

 

A világ 4. és egyben Európa legnagyobb gazdasága Németország.

Arról már számos cikket találunk az interneten, hogy a hetvenes évek óta a mindenkori vezetők hogyan tették függővé az iparukat az olcsó orosz energiaforrásoktól. Ez az elhibázott energiapolitika oda vezethet, hogy ha az állami befolyás alatt működő Gazprom leállítja a gázszállítást, vele együtt leállhat a teljes ipar, az összes vegyi üzem, az üveg-, papír és autógyár, minden.

A világ legnagyobb vegyi üzeme a BASF, amely jelenleg közel 40.000 embernek ad munkát és 200 üzemet összefogó gyárkomplexummal bír. Ez a cég önmagában felhasználja a teljes német gázfogyasztás 4%-át.

A vállalatról szóló blogcikkünk elolvasásához kérjük kattintson IDE!

A beérkező földgáz 40%-át a BASF közvetlenül a gyártási folyamatban használja fel. Ha leáll a gázellátás, megreked a műtrágya előállítása, ami csillagos égig repíti a globális élelmiszerárakat. A vállalat ezenkívül olyan cégeknek a beszállítója, mint például az Unilever, a Henkel, az Airbus vagy a német autógyárak.

 

A befektetők aggodalmát hűen tükrözi a BASF részvényárfolyama, amely év eleje óta több mint 30%-ot esett.

A gáz áremelkedésének hatásai elérték hazánkat is. Bige László néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy leáll a hazai műtrágyagyártás, ami újabb lökést fog adni az élelmiszer áraknak, tartóssá téve az amúgy is évtizedes rekordokat döntő inflációt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke több nyilatkozatában kiállt a szankciós politika mellett, amit nem kívánnak feladni. Hozzátette, hogy a háború kitörésekor az orosz vezetékes gáz több, mint 40%-át tette ki az EU-ban, addig ez az arány mára már csak 9%-ra csökkent. Napjainkra Norvégia már több földgázt szállít az EU-ba, mint Oroszország. Látható módon Európa elkezdte diverzifikálni a nyersanyagszükségleteit.

Az energia árak emelkedésének hatásai lassan minden termék és szolgáltatás árába beépül, ami eltérő mértékben, de emelni fogja az inflációt.

Befektetőként ezekre a folyamatokra un. reál eszközök, tehát hosszú távra javasolt értékpapírok pl.: részvények, befektetési alapok vásárlásával védekezhet, mindezt természetesen a forintnál értékállóbb devizában.

A vállalatok áthárítják a növekvő energiaárakat a fogyasztók felé, a sok hozzáadott értékkel bíró cégek így megőrzik profitabilitásukat és piaci pozíciójukat, megfelelő hátteret biztosítva a részvényárfolyamuk emelkedéséhez.

 

Kíváncsi arra, hogy milyen legfőbb szempontokat vettünk figyelembe az energiaárak gazdaságra gyakorolt szerepét bemutató Pénz Beszél c. podcast adásunkban? Kattintson az alábbi linkre:

https://open.spotify.com/episode/3TDO9vQyyTZHDUnqmVuZjL

A témát körbejárták: Magyar Zoltán, Tátrai Csaba és Horvát Attila, az InwestMentors privát bankárai.

mm

Tátrai Csaba

Az elmúlt évek során átfogó tapasztalatot szereztem a legtöbb befektetési piacon, amely tapasztalatok az InwestMentors létrejöttét és működését nagy mértékben meghatározzák. Tapasztalatom szerint a sikeres pénzügyi tanácsadás a következő pilléreken nyugszik: mély, átfogó szakmai tudás, globális pénzügyi szemlélet, kockázati kontroll, bizalmi viszony ügyfeleimmel. Innovatív megoldásaink által szeretnénk hazánk pénzpiacának letisztultabb és átláthatóbb formát adni. Büszke vagyok eddig elért sikereinkre, amelyeket folyamatosan bővülő ügyfélkörünk visszajelzései igazolnak.   Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

Küldjön üzentet!