A kockázatvállaláshoz való viszonyunkat a Covid és a háború egyértelműen megváltoztatta. Ezek az események további láncreakciókat indítottak el a gazdaságban. A történelem azt mutatja, hogy a drasztikus változások paradigmaváltásokat okoznak, amelyek átmenetileg akár jelentősen ingadozásokat is hozhatnak a befektetési piacokon.
Jól tükrözi napjaink ellentmondásos környezetét, hogy a háborút elindító Oroszország fizetőeszköze, a rubel, az elmúlt két hónapban még erősödni is tudott a dollárral szemben. A grafikont ITT tudja megnézni. A rubel erősödést láthatóan az sem tudja befolyásolni, hogy az ország államcsőd közeli helyzetben van.
Mindeközben hazánk legnagyobb bankja, az OTP elvesztette értékének közel a felét. A bank árfolyama még novemberben magasan 19.000 forint felett állt, majd a geopolitikai feszültségek hatására az árfolyama lejtőre került, ami február 24.-e után egészen 10.000 forintig bukott, amely zónában jelenleg is tartózkodik. Az OTP grafikonját ITT tudja megnézni.
A legtöbben azonban mégis akkor szembesülnek a változásokkal, amikor látják, hogy a termékeknek és a szolgáltatásoknak árai jelentősen megemelkedtek.
Egyes területeken akadoznak az ellátások, nő a gazdasági bizonytalanság, gyengül a forint, emelkednek az alapkamatok.
Ezek a gazdasági folyamatok mind ugyanabba az irányba mutatnak, mégpedig, hogy beléptünk egy új gazdasági ciklusba.
A piacok heves ingadozásainak katalizátora az infláció és a rá adott jegybanki válasz. A piaci szereplőket már sokkal inkább ezek a változások foglalkoztatják, mint az Orosz-Ukrán háború.
Ha magas az infláció, a munkáltatóknak emelniük kell a béreket, az államoknak a nyugdíjakat, csökken a vásárlóerő, szűkül az üzleti árrés. A sort még hosszasan lehetne folytatni, de egy biztos, az infláció bizonytalanságot teremt az árak, a bérek, a növekedés és a politika jövőjét illetően.
Ha az infláció elhúzódik és tartós marad, akkor jelentős hatást gyakorolhat az egész globális gazdasági ciklusra.
Hogyan lehet szabályozni az inflációt?
A jegybankok kamatpolitikájától függ a pénzáramlás szabályozása, ami közvetlen hatást gyakorol az inflációra is. Az amerikai jegybank (FED) a globális befektetési piac alfája és omegája, így tehát érthető, ha a befektetők egyik szeme mindig a központi bank kommunikációját, döntését figyeli.
Amerikában 40 éve nem látott magasságokban van az infláció, amely már tavaly (tehát 2-3 hónappal a háború kirobbanása előtt) komoly aggodalomra adott okot a befektetők számára.
Jerome Powell, a FED elnöke kijelentette, hogy az infláció elleni küzdelem a legfőbb céljuk. Egészen márciusig kellett várnunk, hogy 25 bázisponttal elinduljon az amerikai kamatemelés, amit május 4.én további követett 50 bázisponttal.
Így már az amerikai alapkamat 1%. Év végére az elemzők 2,5%-os szintet várnak.
Ezzel a globális és az amerikai gazdaságot az elmúlt 15 év legnagyobb szigorítási ciklusa sújtja. A helyzetet tetézi az európai háború, az energiaválság, a vírus által megbénított Kína is.
Tény és való, hogy szerencsétlen események sorozata borzolja a kedélyeket, így talán nem meglepő, hogy a befektetők attól félnek, hogy a jegybank nem veszi figyelembe a körülményeket és túl szigorít, tehát túl gyorsan emeli az alapkamatot, ami recesszióba ránthatja a gazdaságot.
Az amerikai alapkamathoz rengeteg hiteltermék, kötvény és állampapír kamata kötődik. Kockázatmentes hozamként az amerikai kötvényhozamokat szokták meghatározni. A kamatemeléssel párhuzamosan az amerikai kötvényhozamok jelentősen emelkedni kezdtek.
Ez a folyamat a legtöbb pénzügyi és befektetési eszközre negatív hatást gyakorol, többek között a feltörekvő piacok állampapír- és deviza hozamaira is. Az országok hitelminősítései alapján van egy kamatkülönbözet, amit tartaniuk kell az amerikai kötvényhozamoktól. Ha a tengerentúlon emelik az irányadó rátát, akkor nekik is emelniük kell, hogy a piac továbbra is megvegye az állampapírjukat.
A magasabb kamat magasabb visszafizetendő adósságot jelent, ami az adott gazdaságból forrásokat von el, így csökken az állam bevétele is. A kamatemelés erősíti a dollárt is, a többi deviza kárára.
Ezt a folyamatot tökéletesen leképezi a dollár/forint kurzus, amihez természetesen a háború és a jogállamisági vita is vastagon hozzájárult.
A grafikont ITT tudja megnézni.
Miért van kihatással a kamatemelés a részvénypiacra?
Az olyan szektoroknál, mint például az elektromos autó piac, a megújuló energetika vagy a tech szektor jelentős jövőbeli növekedést áraznak a befektetők. Ha a kamatemeléssel emelkedik a kockázatmentes hozam, egyre kevésbé lesz vonzó a jövőbeli hozam jelenértéke a piaci szereplők számára. Pontosan ezért a növekedési részvények alulteljesítők lettek ebben a környezetben és azok stagnálnak, vagy növekednek, amelyeket értékalapon áraznak. Ilyen például az egészségügy, a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok vagy az osztalékfizető papírok.
A kamatemelési ciklus eleje egy átmeneti, de fájdalmas folyamat, amely során emelkednek a hitelkamatok, esnek a részvény- és kötvény árfolyamok, lassul a globális növekedés. Ugyanakkor a kamatemelés nem okoz a részvénypiacnak tartós, éveken át tartó korrekciót.
Amikor jegybank befejezi a kamatemelést és a piac beárazza a kockázatmentes hozam szintjét, akkor a vállalatok értékeltsége okán, magas aktivitás mellett elindulhat a konjunktúra ciklus.
A következő években az infláció bár kisebb mértékben, de továbbra is velünk lesz, így a részvényeknek továbbra sincs alternatívája. Megnyugtató tény, hogy a részvénytársaságok legutolsó negyedéves jelentéseik az elemzői várakozásokkal szemben többnyire jobbak voltak. Továbbá fontos megemlíteni, hogy Amerikában a fogyasztók rugalmasak az áremelkedésekre, a munkavállalók bérei egészséges mértékben emelkedett.
Konklúzió:
Ezekkel a tényekkel szembesülve sokan úgy gondolják, hogy jobb lenne pénzüket számlán vagy párnacihában tartani, hiszen akkor elkerülik az időszakos piaci visszaeséseket. Ez azonban közel sem ésszerű és okos döntés, hiszen hazánkban jelenleg 10% körül van a pénz vásárlóértéken a romlása. Ha éveken át csak megőrizzük és nem dolgoztatjuk, akkor esélyt sem adunk arra, hogy a felívelési szakaszban magasan inflációt túlszárnyaló eredményt érjünk el.
Kellő diverzifikálással, tehát a kockázatok tudatos porlasztásával és defenzív papírok, szektorok kihasználásával kisebb átmeneti visszaesésekkel átvészelhetjük a jelenlegi helyzetet.
Újabb résszel jelentkezik népszerű podcast csatornánk, a pénz beszél.
Hallgassa meg Ön is a háború hosszútávú hatásait a befektetésekre c. epizódot a linkre kattintva:
