Sokan nem gondolták volna 2022-ben a piaci mélypontokat látva, hogy egy évvel később kétszámjegyű részvény árfolyam emelkedést fognak hozni a vezető részvényindexek. A kitörő lelkesedés az amerikai kamatemelési ciklus lezárásának szólt, ami egyfajta kamat ralyban öltött testet.
Természetesen ezzel párhuzamosan a piaci kihívások, kockázatok és geopolitikai feszültségek nem oldódtak meg, de láthatóan a befektetőket jobban érdeklik a jegybankok kommunikációja, mint az általános hangulat.
Ennek eredménye, hogy:
– az Amerika vezető részvényindexe, a S&P 500 végül több mint 24%-ot tudott emelkedni 2023-ban,
– a Nasdaq 100 több, mint 50%-ot,
– míg a német DAX index is 20%-nál nagyobb árfolyam emelkedést könyvelhetett el, új történelmi csúcsra érve.
Kilátások 2024-re
Mivel a kamatemelések mindig késleltetve hatnak a reálgazdaságra, ez év közepére várhatóan lassulni fog az amerikai gazdasági növekedés. A befejezést követően a részvény- és kötvénypiacok rég nem látott felpattanása volt látható, a másodpiaci kötvényhozamoknál október közepe óta például 90-100 bázispontos elmozdulást (hozamcsökkenést) látni, ami egyértelmű jele a kamatcsökkentési várakozásoknak.
Mivel az inflációs sokk megszűnt és a pénz romlásának az üteme globálisan jelentősen lelassult, a befektetők egyre inkább a kamatcsökkentést, ezzel együtt a jegybanki lazítást várják.
A piaci bizalom visszaállításához különösen fontosak ezek a megerősítések, hiszen mindannyian érezzük, hogy a következő évtized másképp fog kinézni, mint az előző. Számos ellentmondás, gazdasági, társadalmi és természeti kihívás vár ránk. A technológia és digitalizáció elképesztő fejlődése bár új lehetőségeket teremt, ugyanakkor a korábbi szövetségeket, gazdasági együttműködéseket átalakítja, újra rendezi. Egyfajta deglobalizáció zajlik, a termelési és ellátási láncok újra rajzolásával.
Ráadásul minden ország számára kompromisszumokat kell kötnie a következő évtizedekben a zöld energiára való átállás érdekében. A feszített költségvetési politika korlátozhatja a válságokra való reagálást. Elemzők várakozásai szerint a 2015-ös Párizsi megállapodásban kitűzött „nettó nulla” cél 2050-ig történő eléréséhez évente átlagosan 9,2 billió USD-t kell költeni az országoknak összesen.
A világ vezető államainak költségvetésében egyre nagyobb tételként szerepel a széndioxid-mentesség eléréséhez szükséges kiadások.
Az Egyesült Államokban például az inflációcsökkentő törvény (IRA) anyagi támogatásokat nyújt a zöldenergia-beruházásokhoz, beleértve a közvetlen ösztönzőket és az adókedvezményeket is.
Az ilyen típusú változások arra utalnak, hogy az energetikai beruházások támogatni fogják a globális növekedés rugalmasságát az elkövetkező évtizedben.
Ezt az átmeneti folyamatot hátráltathatja az államháztartási hiányok jelentős növekedése. 2023 év végén a globális adósságállomány 307 billió USD-re emelkedett, ami 100 billió USD-vel több, mint egy évtizeddel ezelőtt.
A növekvő adósságszintek ellenére a költségvetési politikák jellemzően alkalmazkodóak maradtak a gazdasági változásokhoz. A COVID-19 világjárványra adott válaszként alkalmazott költségvetési ösztönzés 2020-ban elérte a globális GDP mintegy 15%-át, és a mai napig torzítja a világgazdaságot.
A következő évek széttöredezett gazdasági kilátásait befektetőként a következő módon tudja tompítani:
1. Befektetőként aszimmetrikus portfóliót érdemes kialakítani, tehát a túlértékelt befektetéseket (pl.: technológia), valamint a ciklikus papírokat érdemes csökkenteni a kitettséget. Az elmúlt években alulértékelté vált eszközosztályok folyamatos vásárlása kedvező hozamlehetőségeket biztosíthatnak – vélik a Blackrock elemzői. A kamatcsökkentési környezetnek köszönhetően a kötvények végre tisztességes hozamot nyújthatnak.
2. Javasolt, a megatrend típusú témákat a portfólióban szerepeltetni, ilyen lehet például a fenntartható fejlődés, zöld átmenet, energiatárolás, innovatív szektorok, közműszolgáltatások. Új kihívásokat teremt az öregedő társadalom is, ami az egészségügyi üzletágak számára biztosíthat támogatást. Ezeknek a trendeknek a fejlett piacokon túl olyan országok is nyertesei lehetnek, mint India vagy Brazília. Több feltörekvő ország további előnyöket élvezhetnek azáltal, hogy globálisan megváltozik a gyártást biztosító országok súlya, az ellátási láncok és a kereskedelem.
3. Mivel 2024-ben is előfordulhatnak heves árfolyamingadozások, a szélesen diverzifikált portfólió felállítása javasolt. Az alacsonyabb infláció és a lazább jegybankok a portfólióban indokolttá tehetik a nagyobb részvény túlsúlyt a kötvényekkel szemben (megfelelő kockázatvállalás mellett), akár alternatív befektetési eszközök hozzáadásával együtt. Olyan portfóliót érdemes felállítani, ami rugalmasan módosítható, akár passzív bevételt is termelve (osztalék/kamat), amely folyamatos likviditást és vásárlási tőkét biztosít a pozícióépítéshez.
Az USA kilátásai mindig meghatározóak a nemzetközi részvénypiacokra vonatkozó előrejelzések szempontjából, mivel az amerikai részvények jelenleg a piaci kapitalizáció 70 százalékát teszik ki. Az iparosodott országok összes többi piacával való magas korreláció miatt az Egyesült Államok tehát meghatározza a globális tőzsdei aktivitást is. Mivel az amerikai gazdaság 2023-ban sokkal jobban teljesített, mint azt az előző év elején sokan várták volna, ösztönzőleg hatott más piacok alakulására is. Idén az elemzők már nem számítanak hasonló meglepetésre, általában átmeneti lassulással számolnak, ami többek között a munkaerőpiac csökkenő lendületében is megmutatkozik. Az egyik legfontosabb szempont az idei évre, hogy a vezető gazdaságok elkerüljék a recessziót, a piac továbbra is a puha landolásra számít (tehát a jegybankok úgy tudják csökkenteni az inflációt, hogy közben ne okozzanak recessziót a gazdaságban). Ennek érdekében szükség van Amerikának az élénk munkaerőpiacra, amely ösztönzi a gazdaságot.
Ha azonban a gazdaság romló feltételeket biztosítana és az infláció tartósan célérték (2%) felett maradna, növekedne a munkanélküliség, a kamatcsökkentéssel késlekedne az amerikai jegybank (FED), akkor váratlan és gyors pesszimizmus uralkodhat el a piacokon, ami miatt kisiklik a növekedésbe vetett reményünk.
Ami a részvénypiacok értékelését illeti, nem ismerhető fel különösebb túlértékeltség. Bár a főbb technológiai részvények ár/nyereség aránya magasnak mondható. Értékelési szempontból az európai és japán részvények árazásai vonzóak, és jóval az amerikai részvények szintje alatt érhetőek el. Ezek az alulértékeltségek annak is köszönhetőek, hogy az amerikai piac több, mint 14 éve jobban teljesít, a piaci átlagnál és ez idő alatt jelentős növekedést tudtak felmutatni az amerikai részvénytársaságok.
Különösen a várható kamatcsökkentések és az amerikai dollár euróval szembeni leértékelődési tendenciája miatt tűnhet előnyösnek az európai piacok pozíciója.
Kell-e félnünk a politikai fordulatokról?
2024-ben várhatóan 40 választás lesz globálisan. Ezek közül a legjelentősebb fordulatot az amerikai elnökválasztás hozhatja. Donald Trump személye és politikai irányzata kapcsán már erősödnek a találgatások a lehetséges politikai kezdeményezésekről, valamint azok kereskedelemre és az amerikai dollárra gyakorolt hatásáról. Egyelőre nem ismert, hogy Trump korai jelölése milyen hatással lenne az amerikai piacokra.
A jelenlegi felmérések szerint Biden hátrányból vághat neki az elnökválasztási hajrának, számára az lenne szerencsés, ha képes lenne Amerika gazdasága elkerülni a recessziót, mégpedig minél erősebb fogyasztással párosulva, ahol a szavazók általános jólléte kézzelfogható. Ehhez nyilván kamatvágásokra lenne szükség, és az amerikai gazdaság felpörgetésére.
Kötvények:
A kötvénybefektetők számára a nemzetközi állampapír hozamok jelentenek referencia értéket, amely piac szorosan hozzá van láncolva a jegybanki kamatpolitikához.
Miután az elmúlt két évben az irányadó kamatlábak nagyon meredeken emelkedtek, egy széleskörűen diverzifikált, több eszközből álló portfólió várható összhozama ennek a magasabb alaphozamnak köszönhetően nőhetett. Várakozásaink szerint az infláció az elkövetkező években visszaesik a központi bankok céljai felé, és alacsonyabb nominális kamatlábak nélkül a reálkamatok további emelkedése következne be.
Részvények:
Osztalékfizető papírok:
A mesterséges intelligencia népszerűsége miatt az osztalékfizető részvények értékelése a piaci átlaghoz képest októberben több évtizedes mélypont felé közeledtek.
Mivel a gazdasági növekedés 2024-ben várhatóan mérséklődik és a kamatcsökkentési ciklus is elindul, az osztalékok nagyobb szerepet kaphatnak a befektetők teljes hozamának növelésében.
„Nehéz tudni, hogy mikor fordul egy ciklus, ezért a befektetőknek érdemes lehet olyan vállalatokat keresniük, amelyek nemcsak növekedési potenciállal rendelkeznek, hanem osztalékot fizetnek, ami segíthet a piaci volatilitás mérséklésében” – mondja Diana Wagner részvény portfólió-menedzser.
A befektetők vegyes jeleket kapnak a gazdaság irányáról. De, amikor a részvényárfolyamokról van szó, az egyik legfontosabb mérőszám a vállalati nyereségesség. Az Egyesült Államokban a Wall Street-i elemzők által összeállított konszenzusos adatok alapján arra számítanak, hogy az S&P 500 indexbe tartozó vállalatok bevételei 2024-ben több mint 11%-kal fognak emelkedni. Ez a nemzetközi piacokon várhatóan 6,1%-os, a feltörekvő piacokon pedig erőteljes, 18%-os nyereségnövekedést jelenthet.
Tekintettel arra, hogy 2023 nehéz év volt, logikus, hogy 2024-ben a nyereségek fellendülésére számíthatunk, ami kifutópályát biztosíthat a részvények számára a felfelé vezető úthoz. A kockázat porlasztása érdekében befektetőként kifizetődő lehet, ha több szektort és iparágat, régiót is lefed befektetési portfóliójával.
Mi lesz veled Forint?
Az elmúlt 2 évben a hazai fizetőeszköz jelentős ingadozást mutatott még a régiós devizákhoz képest is. 2023-ban annak köszönhette relatív erejét, hogy az energiaárak (főleg a földgázé) jelentősen csökkentek, valamint a magyar jegybank extrém magasra emelte az alapkamatot. Mivel a hazai jegybank részben kényszerből, részben mert a hazai infláció is egyszámjegyűre csökkent, jelentős kamatvágásokba kezdett, ami párhuzamosan fog haladni a nemzetközi trenddel. Ha csökken az alapkamat, előbb utóbb gyengülő devizát eredményez. Ha ebből az egyszerű összefüggésből indulunk ki, akkor az idei évben a 390 feletti sáv lehet a meghatározóak az EUR/HUF esetében.
Ha lemaradt a forint elemzéséről szóló adásunkról, kattintson a videóra:
Az arany ára felfelé ível
Az aranyra biztonsági menedékként tekintenek a befektetők, így a magasabb inflációs környezetben is stabilitást biztosít, illetve némi reálhozam elérését is tudja produkálni a nemesfém. Árfolyama tavaly jelentősen emelkedett a csökkenő infláció és a magas kamatlábak ellenére. A központi bankok és az ékszeripari beszállítók voltak a fő vásárlók. Dollárban számolva a nemesfém több, mint 13%-kal erősödött 2023-ban. Ez megkérdőjelezte az arany árának alakulására vonatkozó hagyományos előrejelzési modelljét is, amelyek szerint a csökkenő vagy alacsony inflációs ráták és a magas kamatlábak visszafogják az arany iránti keresletet. A grafikonra nézve látható, hogy a 2000 dolláros szintek fölé többször is fel tudott szúrni rövidebb ideig az árfolyam, de egyelőre a trendszerű emelkedésre még várni kell.
