A világgazdaság lassul. A szakmai sajtó már hetek óta a növekvő recessziós félelemtől hangos.
Vajon elkerülhető, hogy a gazdaság a földbe álljon?
Mivel Magyarország egy pici nyitott gazdaság, a következő sorokban leírt globális folyamatok, változások hatásait hatványozottan érezni fogjuk. Egészen pontosan már mindannyian elszenvedői vagyunk a drasztikusan gyengülő forintnak, amely továbbra is felhajtóerőt biztosít az amúgy is évtizedes rekordon lévő inflációnak.
A recesszió kialakulásának lehetőségét a tőkepiacok már több mint fél éve beárazták, aminek következtében a világ vezető részvényindexei idén már több mint 20% feletti visszaeséseket szenvedtek el. Napjainkig pontosan azért nem történt érdemi elmozdulás ezekről a szintekről, mert a piaci szereplők kivárnak, bizonytalanok és próbálják kitalálni, beárazni, hogy milyen irányba mozdulhat el a világgazdaság.
Nem egyértelmű a kép. Két táborra oszlanak a piaci szereplők a tekintetben, hogy a gazdaságban bekövetkezhet e egy recesszió, vagy ”megússzuk” un. puha landolással (soft landing). Ez utóbbi esetében a jegybank szigorításakor, tehát pl.: kamatemeléssel és likviditás szűkítésével úgy sikerül a gazdasági aktivitást és az inflációt csökkenteni, hogy a gazdasági növekedés megmarad a pozitív tartományban.
A képet árnyalja, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve (FED) mindenáron az infláció letörése mellett kötelezte el magát.
Bízzunk benne, hogy a júniusi 8,6% os inflációs adattal az Egyesült Államokban elérte a csúcspontját és jegybank némileg csökkent a drasztikus kamatemelési ütemén.
Eközben, most, hogy a központi bankok végre nekilátnak a kamatemelésnek és a globális kötvénypiacok további kamatemeléseket áraznak, máris vannak korai jelek arra, hogy a szigorúbb pénzügyi feltételek kezdenek hatni a gazdaságra.
Például az Egyesült Államokban a 30 éves jelzáloghitelek kamatlába 5,25%-ra emelkedett, ami 2009 óta a legmagasabb szintet jelenti. Ez egybeesik a legutóbbi lakáspiaci adatok romlásával. Amerikában a lakásépítések éves alapon 1,549 millióra csökkentek, a korábbi 1,8 millió feletti szintről. A fogyasztók is kezdik a gyengeség jeleit mutatni. A kiskereskedelmi forgalom, pl. az új autó eladások az elmúlt hónapokban csökkenést mutat.
A globális infláció csúcsa valószínűleg már nincs messze, de számos okunk van azt feltételezni, hogy ennek elérése után viszonylag lassan fog csökkenni ennek a szintje, így a következő években is a sokéves átlaghoz képest magasabb lesz az infláció.
Ez több okra vezethető vissza:
- Kína: A zéró covid politika miatt a globális ellátási láncok szűk keresztmetszetének újbóli kialakulása lassú folyamat. (az előző hírlevelünk Kínáról szólt, a cikk elolvasásához kattintson IDE.
- Nyersanyagpiacok: az energiaárak stabilizálódtak a piacokat ért kezdeti sokk óta, amit a háború kirobbanása indított el. Ennek ellenére az árak még mindig magasak és továbbra is fennállnak a felfelé irányuló kockázatok. Oroszország elzárta a Lengyelország és Bulgária gázellátását és azzal fenyegetőzik, hogy más országok gázellátását is leállítja, tehát nagyobb európai országok ellátásának veszélye továbbra is fennáll. Mindeközben az Európai Unió próbál megállapodásra jutni a szankciók új köréről, amely egyebek között egy embargót jelentene az orosz energiára, amelyet akár már ez év végén bevezethetnének.
- Élelmiszerár: A legnagyobb árfelhajtó hatással azonban az élelmiszerárak rendelkeznek. Az ENSZ FAO indexe (élelmezési és mezőgazdasági index) szerint az élelmiszerárak idén eddig mintegy 20%-kal emelkedtek nominálisan, dollárban kifejezve. A műtrágyapiacon bekövetkezett hatalmas ár sokk pedig azt jelenti, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az élelmiszerárak továbbra is magasabbak maradnak. Oroszország és Fehéroroszország a világgazdaság számára meghatározó műtrágyaforrás. Eközben az éghajlatváltozás is globális problémákat okoz, elsősorban a történelmi léptékű aszály révén, ami ugyanúgy sújtja a fejlett, mint a fejlődő országokat egyaránt. Az olyan feltörekvő országokra, mint például India különösen nagy hatást gyakorol, hiszen az élelmiszerek a fogyasztói árindex viszonylag nagy részét teszik ki. A múltban az élelmiszerárak megugrása olyan társadalmi zavargások szikrája volt, mint például az arab tavasz 2010-ben…
Európa nagyobbik részében várhatóan stagfláció fog kibontakozni, tehát a gazdasági aktivitással párhuzamosan az infláció megmarad vagy növekedni fog. Az Egyesült Királyságban további kamatemelésekre számítunk.
Az Európai Központi Bank (EKB) is valószínűleg megkezdi a kamatemelést, bár kellő óvatossággal fog eljárni, hiszen az ukrajnai események tartós romlása beárnyékolja a kilátásokat.
Globálisan a bérnövekedés dinamikája az elmúlt hónapokban felgyorsult, ahol a karantént követően a kereslet fokozatosan átrendeződött a szolgáltatások felé. Ezen a területen is érezhető az infláció gyorsuló üteme.
Az elmúlt hónapokban a fogyasztók képesek voltak lekövetni a folyamatosan emelkedő árakat, azonban látható módon a nyár közepe felé a kereslet csökkenni kezdett. Ennek részben az az oka, hogy felélték a gazdasági válság alatt felhalmozott megtakarításaikat.
A központi bankok kamatemelésekkel küzdenek a magas infláció ellen, ami azonban jelentősen növeli a hitelkamatokat is, ezáltal szűkítve a vállalati és a magánszektor pénzbőségét. A politikai és gazdasági döntéshozók hangulata megváltozhat, ha egyszer az infláció enyhülni kezd, így a figyelem ismét a növekedésre irányulhat.
Mindezen kockázatokat figyelembe véve felfelé módosítottuk a globális inflációra vonatkozó előrejelzésünket az idei évre 4,8%-ról 6,4%-ra.
Bízzunk benne, hogy a következő fél évben sikerül az amerikai gazdaságnak a ”puha földet érést”.
Addig azonban várhatóan még megmaradnak a piacokat uraló, az átlagosnál is nagyobb volatilitás. A legújabb podcast adásunkat IDE kattintva tudja meghallgatni!
Ilyen piaci környezetben kiváló részvényvásárlási lehetőségeket adódhatnak. Ezzel együtt a kötvény kitettség fokozatos növelése is kifizetődő lehet, mivel az inflációs várakozások csökkenésével a jelenlegi magas hozamszintek is mérséklődhetnének, ami pozitív hatással lenne a kötvények árfolyamára.
A gazdasági ciklusok váltakozása átmeneti mindig hullámzásokat hoznak a piacokra.
Mennyire általánosak a részvénypiaci visszaesések?
Ennek megválaszolása érdekében kérjük tekintse meg az elmúlt 10 év árfolyamváltozásait az amerikai S&P 500 indexben.
Jól látható, hogy a világ legfontosabb indexében éves szinten legalább egyszer történik min. 10%-os és öt évente legalább 20%-nál is nagyobb visszaesés.
Ettől függetlenül az index 2012 és 2022 januárja között 360% -ot emelkedett, dollárban!
Ha a mostani visszaesést is beleszámítjuk, még mindig 280% pluszban van az index.
Első ránézésre rendkívülinek tekinthető a gazdaság jelenlegi állása és a kilátások. Hasonló környezetben azonban már számos alkalommal került a globális gazdaság és idővel mindegyiknek vége szakadt. Éppen ezért befektetőként mindig a nagyobb képre és hosszútávra kell fókuszálni, elkerülve ezzel az átmeneti időszakok okozta félelmet.
