Mikor már a legtöbb piaci szereplő némi fellélegzést várt volna a fél éve tartó visszaesés után, június 10.-én Amerikában (az elemzői várakozásokkal szemben) 8,6%-os magasságokba emelkedett az infláció. 40 éve ez a legmagasabb érték.
A hír hallatán a tőzsdékre begyűrűzött a félelem, amit június 13.-tól kezdve a legnagyobb heti visszaesés követett 2020 márciusa óta.
Láthatóan az amerikai jegybank (FED) kamatemelései eddig mit sem értek és éppen emiatt ijedtek meg a befektetők. Hiszen, ha túl hírtelen és túl magasra emeli az alapkamatot a FED, azzal akár recesszióba is döntheti a gazdaságot.
A jegybank lépésére egészen szerdáig kellett várnunk, amikor is 75 bázisponttal, 1994 óta a legnagyobb mértékben emelte az irányadó kamatlábat. Erre válaszul másnap már itthon az MNB is gőzerővel, további 100 bázisponttal emelte az alapkamatot.
Látható módon a nemzeti bank kamatemelései a forint folyamatos gyengülését csak átmenetileg akasztják meg, de képtelenek a trendet megfordítani.
A hazai fizetőeszköz az egy évvel ezelőtti értékéhez képest az euróval szemben kb. 13%-ot, a dollárral szemben 27%-ot gyengült!
Tehát az átmeneti piaci bizonytalanságoknak továbbra sincs végük. Az amerikai jegybank egy szigorítási ciklust folytat, a háború sem enyhül, Kína termelékenysége még elmarad a normális szinttől és az energiahordozók árai jelentősen megemelkedtek, amely okok mind-mind fokozzák az átmeneti bizonytalanságot a befektetők körében.
Némi vigaszt nyújt, hogy az egyesült államokban erős a munkaerőpiac és a fogyasztás. A munkaügyi minisztérium legfrissebb adatai arra utalnak, hogy mind a munkahelyek, mind a bérek növekedésének üteme mérséklődött.
Még akkor is, ha a befektetők egyre jobban aggódnak a gazdasági lassulás kockázata miatt, az elemzők mégis emelték a vállalatok második félévre vonatkozó eredmény-előrejelzéseiket.
A FED kamatpolitikáját és az ezt követő piaci reakciókat látva sok befektetőben jogosan merülhet fel a kérdés:
Az amerikai jegybankot nem érdekli, hogy a kamatemelések következtében a részvények már közel fél éve zuhannak? Elég csak az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő indexet, a S&P500 -at megnézni, ami már több mint 20% -os visszaesést szenvedett el.
A rövid válasz az, hogy NEM ÉRDEKLI.
Ezzel el is érkeztünk egy rendkívül fontos összefüggéshez. Az amerikai FED számára most az a legfontosabb, hogy letörje az inflációt és belátható időszakon belül a 3% felé nyomja le a pénz romlásának mértékét (még akkor is, ha ezzel átmenetileg visszaesést okoz a részvénypiacokon).
A tőkepiaci eszközök árfolyamainak hullámzása egy termesztésen folyamat, a rekord magas infláció viszont egyáltalán nem az. Míg az árfolyamok ugyanolyan gyorsan vissza tudnak rendeződni, az infláció káros hatásait mindenki, azonnal megérzi.
Sorvasztja a megtakarításunkat, jelentősen csökkenti a beruházási aktivitást és az egész gazdaság működésére káros hatást gyakorol. A növekvő infláció legalattomosabb hatása az, hogy alapvetően aláássa az adott gazdaságba vetett bizalmat.
Az infláció megnehezítheti a döntéshozatali folyamatot a nagyobb árucikkek esetében is. Ha például Ön azon gondolkodik, hogy a következő néhány évben lecseréli az autóját, akkor felmerülhet a kérdés: most vásároljak, elkerülve ezzel annak kockázatát, hogy 12 hónap múlva sokkal magasabbak lesznek az árak? Vagy az ellenkező irányt válasszam, és várjak még, abban a reményben, hogy az árszint stabilizálódik?
Esetleg az is előfordulhat, hogy látva a brutálisan megugró benzinárakat (amit majd a hatósági ár kivezetésével mindenkinek meg kell fizetnie), egyáltalán nincs is szükségem autóra.
Hogyan hat az infláció a befektetésekre?
Az inflációnak a befektetési hozamokra gyakorolt negatív hatása jelentős bizonytalanságot okoz az egyéni befektetők, a pénzügyi tanácsadók és az intézményi befektetők számára.
Ha az egyéni befektetőknek fogalma sincs arról, hogy az infláció milyen mértékben fogja befolyásolni a jövőbeli hozamokat, akkor azt sem tudja pontosan megbecsülni, hogy mennyit érdemes félretennie a jövőbeli céljai finanszírozásához.
Magas inflációs időszakokban a befektetőknek a jövedelmük nagyobb százalékát kell félretenniük nyugdíjcélú megtakarításokra. Ugyanakkor a megélhetési költségek ezzel párhuzamosan nagyobb terhet rónak rájuk.
Azoknak, akiknek már van befektetésük, olyan eszközökben érdemes pénzük nagyobb részét tartaniuk, amelyek reál hozamot, tehát infláció feletti eredményt képesek biztosítani.
Ennek azonban ára van.
A magasabb hozam óhatatlanul magasabb kockázattal, árfolyam ingadozással jár!
Pontosan ezt az összefüggést felejti el a legtöbb befektető.
A jegybanki kamatemelések a gazdasági történelem során átmeneti, változó intenzitású korrekciókat okoztak a részvénypiacokon. Ennek oka többek között, hogy az emelkedő kamatok miatt a cégek drágábban tudnak forrásokat bevonni, erősödik az adott ország devizája, ami az exportorientált nagyvállalatok termékeit megdrágítja, csökkentve ezzel a versenyképességüket.
A növekvő alapkamat felfelé tolja a konzervatív eszközök kamatait is, így az állampapírok és a részvények közötti kockázati prémium csökken… a sort még hosszan lehetne sorolni, de az alapvető összefüggéseket remélem sikerült rávilágítani.
Mennyire általánosak a részvénypiaci visszaesések?
Ennek megválaszolása érdekében kérjük tekintse meg az elmúlt 10 év árfolyamváltozásait az amerikai S&P 500 indexben:
Jól látható, hogy a világ legfontosabb indexében éves szinten legalább egyszer történik min. 10%-os és öt évente legalább 20%-nál is nagyobb visszaesés.
Ettől függetlenül az index 2012 és 2022 januárja között 360% -ot emelkedett, dollárban!
Ha a mostani visszaesést is beleszámítjuk, még mindig 280% pluszban van az index.
Ez idő alatt olyan rendkívüli események történtek, mint:
- a 2008-as válság utáni első kamatemelési ciklus (FED)
- számos geopolitikai feszültség,
- Trump elnökség,
- kereskedelmi háború Kína és Amerika között.
Tehát a mostani visszaesés csupán annyiban különbözik a korábban látottaktól, hogy éppen most történik. Az idő ilyenkor sokkal lassabban múlik, mint amikor visszagondolunk a régmúltra…
A piac csak azokat a befektetőket fogja busásan megjutalmazni, akik türelmesen várnak a gazdasági jövőkép tisztulására és hosszútávban képesek gondolkodni.
Warren Buffett, korunk egyik legnagyobb befektetője így fogalmazott:
„A sikeres befektetéshez idő, fegyelem és türelem kell. Nem számít, milyen nagy a tehetség vagy az erőfeszítés, néhány dologhoz egyszerűen idő kell: Egy gyerek megszületését sem tudod siettetni úgy, hogy kilenc nő legyen egy hónapig terhes.”
Ha már hosszútávról beszélünk és ideális befektetési lehetőségeket keresünk, az egyik ilyen terület lehet az elektromos autó piac! Kevés olyan befektetési terület létezik, amelyet egyszerre támogatnak a kormányok, a vállalatok, a tudomány és a fogyasztók.
Az e-mobility piacon kifejezetten hosszútávú vállalásokkal fektetnek le. Például nemrég jelentették be, hogy 2035-től az EU-ban kizárólag elektromos autót lehet újonnan értékesíteni.
Kína rendelkezik a legnagyobb e autó piaci részesedéssel a világon. Az összes eladott elektromos autó kétharmada Kínában kerül az utakra. Az ország 2025-re a jelenlegi 5%-ról 20%-ra növeli az elektromos járművek arányát.
Az érveket még hosszan lehetne folytatni, amit meg is tettünk legújabb Pénz beszél c. podcast adásunkban!
A podcast adásban többek között az alábbi kérdéseket jártuk körbe:
- Mire érdemes figyelnie annak a befektetőnek, aki ki akarja használni az E -Mobilitás forradalmát?
- Hogyan érdemes összeállítani egy témába vágó portfóliót?
- Milyen kockázatokkal kell számolniuk a befektetőknek?
- Érdemes-e recesszióban autógyártásban fektetni?
- Kik lehetnek az autógyártás legnagyobb nyertesei?
Az elektromos autó befektetésről szóló teljes adásunkat itt tudja meghallgatni: https://anchor.fm/inwestmentors/episodes/2035-tl-nem-lehet-az-EU-ban-csak-elektromos-autkat-jonnan-eladni–Begyjtottk-az-e-mobilits-raktjt-e1k6c2m
