Kedves ügyfelünk!
A Covid-válság átformálta szemléletünket arról, ahogyan a környezetünkre, a világra és gazdaságra tekintünk. Ez volt az a pont, amikortól a globalizáció hatásait közvetlenül megéreztük és itt nemcsak a vírusra gondolok.
A pandémia számos problémát gerjesztett ellátási láncok akadozásától kezdve, a nyugati világban bő 40 éve nem látott magasságokba szökő infláción át, Kína szerepéig, akinek nagyhatalmi státusza is megváltozott. Ezt a helyzetet tetézi az Ukrán-Orosz háború és a kibontakozó nyersanyag és élelmiszer válság. A katonai konfliktus azért is tűnik különösen aggasztónak nekünk, mert Magyarországtól csupán néhány száz kilométerre zajlik.
Természetes módon ezek a folyamatok közvetlen hatást gyakorolnak a tőkepiacokra is.
Bár a problémákat és a kihívásokat hosszan lehetne sorolni, közülük a legfontosabb az infláció növekedésének megállítása és fokozatos csökkentése.
Ennek feladata elsőkén az amerikai jegybankra (FED) hárul. Minden piaci szereplő a jegybank intézkedéseit figyeli, miközben az infláció új csúcsra ért 9,1%-os szinttel.
Miért ennyire fontos az infláció leküzdése?
Az infláció rendkívül súlyos hatást gyakorol mindannyiunk életére, nap nap után. A legtöbben bele se gondolnak, hogy pénzükre, megtakarításukra mit is jelent a Magyarországon legutóbb mért 13,8%-os maginfláció (a KSH szerint).
Ha 1 millió forintra vetítjük, napi szinten 378 forinttal ér kevesebbet a pénzünk vásárlóértéke. Tehát általa biztos veszteséget szenvedünk el!
Becslések szerint árstoppok nélkül megközelítenénk akár a 20%-ot is. Ennek ellenére például az élelmiszerárak árnövekedése egy év alatt megközelíti a 30%-ot!
Az infláció számításáról, kialakulásáról és hatásairól olvassa el részletes tájékoztatónkat ITT.
A gazdaságra gyakorolt hatása is könnyen átlátható, hiszen az infláció emelkedésekor egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a növekvő árak miatt elhalasztják a vásárlásokat, beruházásokat, arra számítva, hogy az árak 6-12 hónap múlva majd csökkenni fognak.
Ráadásul az ellátási láncok akadozása számos szektorban komoly problémát okoz. A globális chip hiány miatt akár évekre megnyúlhatnak az új autók eladása, mindeközben az üzemanyagárak is az egekbe szöktek, így a legtöbben inkább megtartják régi autójukat, vagy évekre elhalasztják a vásárlást.
Az infláció kialakulásának okairól már számos levelet küldtünk, webinárt készítettünk, ezért a két legfőbb okra fókuszálunk:
- a 2020- márciusában berobbanó Covid-válságot a fejlett piacok jegybankjai úgy kezelték, hogy rekord mennyiségű pénzt nyomtattak, amit ráöntöttek a piacra (kb. 15000 milliárd usd), miközben az alapkamatokat nulla közelébe vágták.
- a lezárások feloldását követően hírtelen megnövekedett a nyersanyagok utáni kereslet, amit a beszállítók nem tudtak kielégíteni. Ezt a helyzetet tetézte a februárban elinduló Orosz-Ukrán háború.
A yahoo finance képén jól látható, hogy a legutóbbi, amerikai 9,1%-os, rekord magas inflációs kosárban a legnagyobb tételt az üzemanyagárak emelkedése adta, 59,9%-os árnövekedéssel. (Amerikában természetesen nincs ársapka.)
Hogyan hat az infláció a befektetésekre?
Ha olyan mértékben nő az infláció, mint amit az elmúlt 1 évben tapasztalhattunk, akkor a befektetési szakemberek, alapkezelők nem tudják, hogy az pénz romlásának üteme az országok és a vállalatok bevételeire milyen hatást gyakorol. Ezt a bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a jegybank intézkedése is átmenetileg kiszámíthatatlanná válik.
A részvénytársaságok számára szintén komoly problémát okoz az infláció, ami elsősorban költségként jelentkezik. Növekednek az alapanyagárak, a bérek, amit kénytelenek áthárítani a fogyasztók felé. Ennek következtében csökken a versenyképességük és a profitabilitásuk, ezáltal kevésbé vonzó befektetéssé válnak. Az erős dollár a legtöbb globális vállalat esetében hátrányt jelent a bevételekre nézve.
A lakossági ügyfelek számára egy meredeken emelkedő inflációs környezet bizalmatlanságot okoz, hiszen emelkedésének végét és lecsengésének ívét nem látják előre, nem tudják mennyi összeget kell félrerakniuk, hogy az inflációt meghaladó mértékben nőjön a megtakarításuk, torzulnak a célok és a kilátások. Napi kiadásaikra egyre több pénzt kell fordítaniuk.
Monetáris politika és piaci hatások
A központi bank feladata a pénzügyi stabilitás megteremtése és a munkaerőpiac támogatása, amit a vásárlóerő növelésével vagy elvonásával biztosít. Piacbefolyásoló tevékenysége által, tehát a pénzbőség szabályozásával gazdasági ciklusokat hoz létre.
Ha kamatot emel, un. mennyiségi szigorítást (QT) hajt végre (ez történik fél éve hazánkban és Amerikában is), akkor a pénzbőséget akarja csökkenteni. Ez egy mesterséges lassítása a gazdaságnak, ami a beruházást és a vásárlási kedvet csökkenti, ezzel természetes visszaesést idézve elő. A jegybank ezenfelül eladja vagy hagyja lejárni a korábban megvásárolt állampapírokat, így ezeknek köszönhetően forrást von ki a gazdaságból, csökkentve a pénzbőséget, ami zsugorodó inflációt eredményez.
A gazdasági ciklusok váltakozása természetes velejárói a hosszútávú piaci folyamatoknak, fellendülő szakaszok után lassuló, vagy recessziós szakaszok következnek. A 2008-as válság óta volt egy expanzív, növekedő szakasza a globális gazdaságnak, amit több visszaesés, covid válság árnyalt, de monetáris oldalról támogató volt a közeg. Ennek most vége.
2022-ben egy sokkterápiát láthatunk, ami átmenetileg a tőkepiacok visszaesését okozza.
A jegybankárokat ez a piaci reakció egészen addig nem érdekli, amíg az infláció nem kerül tartósan csökkenő pályára. Ennek elérése érdekében továbbra is növelni fogják az alapkamatot.
A kamatszint növelése vagy csökkenése egy lassú, több negyedévet felölelő folyamat, hiszen egy komplett gazdaságot kell egy előre meghatározott irányba terelnie a jegybanknak.
Ezért hangsúlyozzuk állandóan, hogy a befektetés egy hosszú távú folyamat, nem megy végbe egyik napról a másikra. Várhatóan az idén márciusban elindított amerikai kamatemelés hatásai igazán majd jövőre lesznek érezhetőek.
A kamatemelés normál esetben erősíti az adott ország devizáját, feltéve, ha az önmagában stabil gazdasággal és kilátásokkal rendelkezik. Erre kiváló példa az amerikai dollár, amely már paritást ért el (azonos értéken mozog) az euróval szemben. Ilyet utoljára 2000-es évek elején láthattunk az EUR/USD árfolyamában.
A dollár erősödésének mellékhatásaként a feltörekvő országok devizái leértékelődnek. Ennek a folyamatnak az elszenvedője a forint is, ami a dollárral szemben 1 év alatt több mint 35%-ot gyengült!
A kamatok emelésével párhuzamosan emelkednek a fix kamatozású kötvények (állampapírok, vállalati kötvények) kamatai is, ami csökkenti a különbséget az alacsony kockázatú állampapírok és a részvények között (diszkontfaktor). Tehát a magasabb kockázatú részvények ezáltal kevésbé válnak vonzó befektetéssé.
Ilyen környezetben talán nem meglepő, hogy a legnagyobb vállalatok részvényeit is sokan eladták az elmúlt fél évben, ami során az Apple -23%, a Microsoft: -24%, a Google: -25%, az Amazon: -35%, a Tesla: -35% vagy a Facebook: -53% visszaesést szenvedett el.
A legfontosabb indexnek számító amerikai S&P 500 év eleje óta több mint 20%-ot esett 2022 első hat hónapjában, amivel az elmúlt 52 év legrosszabb első félévét zárta.
A magas infláció miatt a konjunktúrában egyenletesen növekvő állampapír és kötvényalapok árfolyamai is meredeken zuhantak, nemritkán lenullázva akár 5-6 év hozamát.
Elképzelhető, hogy Amerika recesszióba fordul?
Igen. A piacok láthatóan ezt a legrosszabb szcenáriót árazták be, attól félve, hogy az amerikai jegybank (FED) egy mini-recessziót okoz a gazdaságban.
Annak ellenére tört ki a pánik, hogy Amerika az első fél évben kirobbanó formát mutatott. Rekord alacsony a munkanélküliség, növekedtek a cégek bevételei, a fogyasztás lekövette az árak emelkedését.
Látva az érveket és az ellenérveket az elemzők számára továbbra is az a kérdés, hogy a FED tudja-e úgy lassítani a gazdaságot, hogy csökkenjen az infláció és elkerüljük a recessziót, vagy drasztikus hatásként recessziót okoz.
Recesszióról akkor beszélünk, amikor a GDP szintje egymást követő két negyedévben csökkenő tendenciát mutat. Napjainkra már a gazdaságban látszódnak a lassulás jelei.
Az alábbi ábrán a S&P 500 index árfolyamában pirossal láthatóak azok az időszakok, amelyekben az amerikai gazdaság recesszióba fordult az elmúlt 60 évben. Ez legutóbb 2020 nyarán fordult elő.
Miért beszélünk ennyit Amerikáról?
Azért, mert a legmeghatározóbb szereplője a globális pénzpiacoknak és közvetett módon, de minden magyar állampolgár életére kihatást gyakorol. Ha Amerikában emelik az alapkamatot, a legtöbb országnak, köztük az MNB-nek is muszáj lesz követnie, különben egyre kevésbé lesz vonzó befektetési célpont.
Magyarországnak jelentősen magasabb a kockázati besorolása, mint az Egyesült Államoknak, így a két ország között meg kell maradnia egy kamatkülönbözetnek.
Európa és Magyarország helyzete
Európa helyzete az elmúlt fél évben rossz irányt vett. A háború súlyos alapanyag és energiaválságot idézett elő, amely megoldása még várat magára. Kétesélyes, hogy az idei fűtésszezon indulásakor megoldás születik-e a gáz importra.
A helyzetet tetézi Németország elhibázott energetikai startégiája, ami így súlyosan veszélyezteti Európa legnagyobb gazdaságának stabilitását. Ez közvetlen hatást gyakorol a legtöbb tagállamra is.
Ezzel párhuzamosan európai vállalatok az elmúlt 15 év legnagyobb adósságát halmozták fel. A drasztikus amerikai kamatemelés kényszerhelyzetbe hozza az Európai Központi Bankot (EKB) is, ő azonban egyelőre nem emelhet kamatot, amíg a gazdasági sokkhatások nem enyhülnek. Eredmény: az euró 1 év alatt több, mint 16%-ot gyengült a dollárral szemben!
Ezeket a folyamatokat látva sokkal valószínűbb a recesszió kialakulása az unióban, mint az Egyesült államokban.
Magyarország
Talán hazánk helyzete a leginkább ismert az Ön számára, ezért a politikai és gazdasági folyamatokat nem taglalnám. Befektetési szempontból irreleváns az ország helyzete, hiszen az Ön portfoliójában nem található forintos állampapír, illetve egyéb befektetési eszköz.
Az ország nemzetközi megítélését talán a legjobban a forint leértékelődése mutatja. Minden ország devizája egyfajta indikátorként szolgál, ami az aktuális bizalmat tükrözi. Ha csak ebből indulunk ki, akkor azt láthatjuk, hogy a hazai fizetőeszköz a dollárral szemben 35%-ot gyengült 1 év alatt.
Az euróval szemben pedig közel 16%-ot.
A forint helyzetéről, kilátásairól hallgassa meg Pénz Beszél Podcast adásunkat ITT.
Mit tehet befektetőként ebben a helyzetben?
Ha nagyvonalakban sikerül megértenie a kialakult gazdasági helyzetet, az már félsiker. Tudjuk, hogy most egy gazdasági ciklusváltásban vagyunk, amely során a pénzbőséget mesterségesen csökkentik a jegybankok, ami átmenetileg visszaeséseket eredményez a tőkepiacion. A helyzetet tovább árnyalja, hogy közben számos negatív esemény alakult ki (Kína, Covid, energiaválás, ellátási láncok akadozása stb.)
A kutyáról és a gazdájáról
Végleg minden elesett? Nem! A részvényárak úgy viselkednek, mint a pórázon tartott kutya, amely a gazdája előtt és mögött szaladgál, de mindig visszatér a gazdájához. A részvényárfolyamok is ugyanígy viselkednek az adott vállalat belső értékéhez és nyereségnövekedéséhez viszonyítva – előrébb vagy hátrébb futnak, de hosszú távon mindig a vállalat belső, tényleges értéke felé mozognak.
A piacokat és a gazdasági mozgásokat sokkal egyszerűbb és józanabb összefüggések mozgatják, mint ahogy azt a legtöbb ember megfogalmazza.
Nem kell ahhoz befektetési legendának lenni, hogy tudjuk, hogy ilyen környezetben ritkán bölcs dolog eladni. Azok a befektetők pedig, akik pánikszerűen eladnak, hajlamosak olyan érzelmi döntéseket hozni, amelyek aláássák a hosszú távú terveik sikerét. Még az érzelmi megkönnyebbülés is, amit az eladás hozhat, múlandó, mivel azt gyakran gyorsan felváltja egy másik kínzó aggodalom: itt az ideje, hogy újra beszálljunk?
Eladással csupán azt érnénk el, hogy az átmeneti visszaesést felváltanánk a biztos veszteségre. A pénz parlagon hagyásával, tehát számlán vagy készpénzben tárolásával az infláció által biztos veszteséget könyvelhetnénk el.
Elképesztő, hogy ezt az egyszerű összefüggést ismerve a magyar lakosság több mint 17.000 milliárd forintot tart bankszámlán!
Érdemes utánaszámolni, hogy az infláció és a forint trendszerű leértékelődése mekkora veszteséget okoz évről évre ekkora pénztömegnek…
Napjainkra megszűnt a kockázatmentes reálhozam!
Mindezen okok miatt az a helyes döntés, ha a csökkenő piacon maradunk, türelmesen kivárunk és érzelemmentesen figyeljük az eseményeket. Bármilyen befektetésről is legyen szó, eladását nem az árfolyamcsökkenés időszakában kell eladni.
Ha az eszközallokáció helyes, tehát a portfóliója kellőképpen porlasztott, diverzifikált, akkor enyhébb korrekciót tapasztalhat, mint a fenn látható piaci átlag.
Ezek kialakítását és menedzselését privát bankára már elvégezte!
A piaci ingadozás, korrekció pontosan ugyanolyan természetes reakció, mint az emelkedése. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az alábbi ábra, amely az amerikai S&P 500 index elmúlt 10 éves teljesítményét mutatja.
E 10 év során is egymást váltogatták a 5-10-15-20%-os visszaesések, azonban ennek ellenére tavaly decemberig 360%-ot emelkedett az index, dollárban. Ha a mostani visszaesést is beleszámítjuk, még így is 280%-os pluszban van az index!
A jelenlegi helyzetet inkább lehetőségként kell kezelni. Tudjuk, hogy egy idő után a lassulás után a gazdasági aktivitás növekedni fog, újraéled, ahogy azt mindig is tette. Azt is tudjuk, hogy a forint árfolyamában a napjainkban tapasztalt erősödés nem lesz tartós, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a 416-os euróhoz képest kedvezőbb árfolyamszinten váltsa át forintját értékálló devizára.
Ezt a pénzt még mindig veszélyezteti a magas infláció, de már kisebb mértékben, mint amit hazánkban tapasztalhatunk. A világ tele van olyan vállalatokkal, gazdasági szektorokkal, amelyek piacvezetők, és világszerte értékesítik szolgáltatásaikat és termékeiket, ezért eddig nagyrészt megmenekültek a világ viszontagságaitól.
Warren Buffett, korunk egyik befektetési mogulja, az omahai bölcs egyszer ezt mondta:
„FÉLJ, AMIKOR MÁSOK KAPZSIK, DE LÉGY KAPZSI AMIKOR MÁSOK FÉLNEK!”
Miután megértettük hogyan jutottunk el a jelenlegi helyzethez, a leginkább arra keresik a választ a befektetők: hogy mikorra állhat helyre a piac?
A jövőt nem láthatjuk előre, de ki tudunk indulni a múlt hasonló vagy még rosszabb válságaiból.
Kihívásokkal teli helyzet pedig akadt bőven a múltban, amik komoly felfordulást okoztak a befektetési világban.
Csak néhány példa, amik gazdasági értelembe sokkal nagyobb káoszt okoztak:
- 2008-as pénzügyi válság, ahol egekbe szökött a munkanélküliség,
- a 2. világháború, ami minden értelemben szörnyű katasztrófa volt,
- öbölháború, ami a jelenlegihez hasonló energiaválságot idézett elő,
- a 70-es évek az USA-ban, amikor évekig tombolt az infláció…
Vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt 80 évben milyen reakciókat adott a válságokra az irányadó amerikai részvénypiac.
A fenti táblázatban az látszik, hogy miután belépett a medve piacba (-20%-ot esett) az SP500 amerikai index, végül mekkora volt a legnagyobb esés (középső piros oszlop) és hány nap kellett ahhoz, hogy elérje az esés legalját (jobb szélső oszlop). Miután elérte ezt a pontot, már ehhez képest csak felfele mentek az árfolyamok.
Itt az átlagos érték 131 nap volt, ami cirka 4 hónap. 2022-ben az említett medvepiacba június 13-án léptünk be.
A következő ábrán a jobb szélső oszlopban az látszódik, hogy mennyi idő alatt állt vissza az eredeti szintekre a részvénypiac miután elérte az alját. Ez 21 hónap.
A fentiekből a következőket tudjuk levonni:
Miután elérte a -20%-ot, átlagosan 28 hónap alatt állt vissza a korábbi csúcshoz, ami 25% hozamot jelentett annak, aki ezen a szinten vásárolt.
- A -20%-os szintről, ahol jelenleg is állunk az átlag hozam a következő 28 hónapra, évi 10,73%
- A legrosszabb esetben (2002) 5,5 év volt, ami évi 4,54% hozamot jelentett
- A legjobb esetben (1982) 3 hónap volt, ami évi 100% hozamot jelentett
Látható, hogy miután beléptünk egy mély, válságos időszakba, sokkal gyorsabb és stabilabb növekedésekre lehet számítani, mint átlagos piaci helyzetekben.
A részvényekhez az ajánlott tartási időtáv 9+ év, éppen a rövid távon bekövetkező változások miatt.
Egy válságban viszont a történelmi tapasztalatok szerint sokkal rövidebb idő alatt fordulnak pluszba a befektetések és lényegesen magasabb átlaghozamot is kínálnak.
Épp emiatt, ha Önnek van lehetősége bővíteni a befektetését, akkor ez az a évtizedenként egyszer adódó lehetőség, amikor ezt kiemelkedő megtérülés mellett teheti meg.
Lefordítva rendkívüli egyszerűségre, ha most ránéz az amerikai index elmúlt évszázadot felölelő grafikonjára, gondolkodás nélkül el tudja dönteni, hogy melyek voltak a legjobb vételi helyek. Ahol azt látja, hogy egy mélyebb völgyet alkot az árfolyam, az mind a jelenlegihez hasonló vagy épp nagyobb válság volt.
Privát bankáraként befektetési portfólióját rendszeresen, a Partner Bankkal közösen figyelemmel kísérjük, menedzseljük. Amennyiben bármilyen változtatás javasolt a befektetési portfoliójával kapcsolatban, keresni fogom.
A piac most kivárásra játszik, nekünk is ezt kell tenni. Közben a vállalatok dolgoznak, fizetik az osztalékot, költségeket optimalizálnak, a fejlesztések folyamatosan munkálkodnak a háttérben, hogy az adott vállalatot és szektort növekvő profithoz, ezáltal növekvő részvényárfolyamhoz segítse.
Felmerülő kérdéseivel forduljon hozzám bizalommal!
Mire valók az előrejelzések?
Minden jövőre vonatkozó elemzés a szerzője véleményét tükrözi. A gazdasági előrejelzés olyan, mint az időjárás előrejelzés, minél pontosabb és minél távolabbi jövőbe mutat, annál valószínűtlenebb, hogy az elképzelt formában valóra válik. Nem jelent garanciát, nem minősül befektetési tanácsadásnak és önállóan döntéshozásra is alkalmatlan. Befektetési döntés előtt tájékozódjon több, megbízható forrásból és forduljon segítségért tanácsadójához. Mielőtt kiválasztana egy befektetést, győződjön meg róla, hogy összhangban van-e a kockázatvállalása hajlandóságával.
Gondolatébresztőnek viszont kiválóan használható.
Nem írunk célárakról, mert az árat a piac dönti el és nem az elemzők. Ahogy jósgömbünk, úgy tuti tippünk sincsen.
Amiről itt olvashatott azok olyan lehetőségek, amik ár / érték arányban kedvezőek. Többnyire a befektetések hernyói, amik éppen lehet hogy csúnyák, de idővel magasba szálló gyönyörű pillangó lehet belőlük. Amíg hernyó állapotúak, kerülik az emberek, ezért könnyebb megfogni is. Egy ideig még lehet csiklandozza a kezünket, de megéri tartani, ha akarjuk látni repülni is.
