Magyarországon hagyománya van az unortodox (ami sokkal inkább ortodox) gazdasági gondolkodásnak.
Többek között ennek köszönhetjük, hogy a horvát tengerpart közel 600 éve nem Magyarországhoz tartozik.
A velencei államcsődről itt írtam korábban: ÁLLAMCSŐD OLASZORSZÁGBAN – RÉSZBEN MAGYARORSZÁG MIATT
A témában viszont még maradt annyi, hogy idézzek pár bekezdést a wikipediáról, ami bemutatja a középkor pénzügyi cseleit.
1412-től a Velencei köztársaság Magyarországgal Dalmáciáért vívott csatát. A háborúhoz hadsereg és nagyon sok pénz kell. Akinek nagyobb a tőkéje, jobban bírja zsoldossal, utánpótlással, fegyverekkel és erősebb szövetségeseket is tud találni.
Velence az anyagi utánpótlást a történelem első államkötvényéből a Prestiti-ből oldotta meg. Zsigmond király pedig adóból és jelzálogból.
Az eseményekről így ír a wikipedia:
„Zsigmond sokszor került pénzügyi zavarba, hogy bevételekhez jusson, gyakran rendkívüli hadiadót vetett ki, vagy elzálogosított várakat, falvakat. Így történt, hogy 1412-ben 16 szepesi helységet zálogosított el a lengyel királynak 37 ezer cseh garasért. Ezek a települések csak Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben tértek vissza Magyarországhoz.”
„A háború folytatódott, amit Velence jobban bírt pénzzel és zsoldosokkal, végül a status quo alapján Castelletóban 1413. április 17-én ötéves fegyverszünetet kötöttek.[5]”
„Zsigmond látta, hogy katonailag képtelen elragadni Velencétől Dalmáciát és a Terra fermát, ezért nagyot gondolva a velencei gazdaság alapjaira próbált csapást mérni. Megpróbálta a nürnbergi kereskedőházakra alapozva Velencét megfosztani a keleti árucikkek kereskedelmi monopóliumától. 1412-ben felszólította a Hanza-szövetséget, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Velencével, 1417-ben pedig a rajnai és dél-német kereskedővárosokat, hogy Velence helyett Genovával kereskedjenek, amely városnak a Krím-félszigeti Kaffán keresztül kapcsolata volt a kínai selyemúttal, Trapezunton keresztül pedig Perzsiával és Közép-Ázsiával. Velencét súlyos kár érte, de végül nem tette tönkre”
1435 augusztus 31.n végül egy hátrányos fegyverszünet megkötésével, Dalmáciát végleg elvesztettük.
A közvetlen tengerpart elvesztésének oka volt részben, hogy a Zsigmond király kevésbé bírta pénzzel a háború finanszírozását. A velencei államkötvény a prestiti és egyben a fejlett pénzügyi rendszer sikere, Magyarországnak Dalmcáia elvesztésébe került. Plusz 16 faluba…
Zsigmond javára írható, hogy a katonai fegyverszünet alatt gazdasági háborúba kezdett, felismerve Velence legérzékenyebb pontját.
Javaslom az ország mindenkori vezetésének, hogy ne essen Zsigmond király hibájába. A pénzügyi rendszer fejlettsége egyenesen arányos az ország fejlettségével. Van, amiben érdemes a nálunk jobban prosperáló államokat követni.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g
kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmond_magyar_kir%C3%A1ly#/media/File:Pisanello_024.jpg
