A tavalyi év során tapasztalt jelentős piaci visszaesései megoldódni látszanak az idei év első hét hónapjában. Persze 2023-ra is jutottak izgalmak bőven, gondoljunk csak a csökkenő vállalati nyereségekre, az USA történetének második legnagyobb bankcsődjére, ami márciusban történt, vagy az amerikai jegybank (FED), agresszív kamatemelésére. Ezzel párhuzamosan hosszú hónapok óta recessziós félelmek uralják a gazdasági sajtót.
Hogyan lendülhetett fel a részvénypiac ezek ellenére?
Csökkentek az energiaárak, az orosz-ukrán háború jelenlegi állapotában ”beárazódott”, valamint a bérinfláció jelentősen csökkent a fejlett országokban. A Fed és a kormányzat határozottan reagáltak a bankválságra és kétpárti megegyezéssel sikerült elkerülni az amerikai államcsődöt is. Mindezek a tényezők hozzájárultak a kockázati faktorok mérséklődéséhez, ami viszont számos részvény és kötvény árfolyamát megemelte.
Azonban az idei év legnagyobb slágere kétségtelenül a mesterséges intelligencia (AI), amely nagymértékben hozzájárult az amerikai részvénypiacok felemelkedéséhez. Bár a legnagyobb vállalatok közül csak néhányhoz köthető az AI fejlesztése, a részvénypiaci láz magával húzta az amerikai S&P 500 indexet is. Történelmi különbségek jöttek létre azok között a cégek között, amelyek a fejlesztésekben érdekeltek (pl.: Meta, Nvidia, Microsoft, Apple) és a többséget alkotó cégek között.
A S&P 500 index 2023-ban eddig 18,2%-kal emelkedett, az index árfolyamhozamának 72%-át az öt legnagyobb vállalat adta, míg a fennmaradó 495 vállalat csak 28%-kal járult hozzá.
A csökkenő amerikai vállalati nyereségek már egy olyan nyugvó állapotot sugall, amiből jövőre komolyabb felívelés várható Amerikában és Európa több országában (különösen Németországban). Ennek számos oka közül a legfontosabbak, hogy a csökkenő intenzitás a jegybankokat arra készteti, hogy a kamatemelési ütemet leállítsák, vagy csökkentsék. Ezzel párhuzamosan már a kínai vállalati nyereségek, amelyek 2022 negyedik negyedévében csökkentek, kezdenek felfelé fordulni.
A mostani gazdasági lassulás jelentősen eltér az előzőektől. Legszembetűnőbb eleme ennek a rekord alacsony munkanélküliség. Ezt a környezetet a világjárvány teremtette meg és tartós többletkeresletet eredményez a munkaerő iránt. Ezek a folyamatok Magyarországon is megfigyelhetőek.
A munkahelyek számának növekedése tehát sokkal erősebb, mint amire a ciklus ezen szakaszában számítani lehetett volna. Ez viszont késleltette és csökkentette a recesszió valószínűségét a fejlett világban. Ennek ellenére, ha az USA-ban recesszió következik be – ami továbbra is az elemzők többségének vélemény – úgy véljük, hogy valószínűleg később következhet be, mint arra a legtöbben számítottak. Valamint, ha meg is történik a recesszió, a korábbiakhoz képest jó eséllyel enyhébb lesz.
Hogyan lehet kiegyensúlyozottabb befektetése eredménye ezekben az átmeneti időszakokban?
Az elmúlt években rendkívül turbulens környezetet láthatunk a tőkepiacokon, amiben a befektetőknek nincsen könnyű dolga. Kockázatok persze mindig fennállnak, emiatt ezeknek az azonosítása is legalább annyira lényeges, mint a kockázatkezelés.
Az elmúlt években a geopolitika is előtérbe került, mint a tőkepiacokon jelentős mozgásokat létrehozó kockázat. Ennek hatásait a befektetők a megnövekedett árfolyam ingadozásban, illetve sok esetben a negatív hozamokban vagy egyes régiók alulteljesítésében észlelhetik. Sajnálatos módon az orosz-ukrán konfliktus, valamint az Egyesült Államok és Kína között zajló technológiai versengés, illetve Tajvan kérdése, mind olyan lehetséges kockázat, amelynek hatásait a tőkepiacon is érezni lehet időről időre.
A kockázatokat tovább növelte a tartós infláció és a központi bankok összehangolt globális szigorítása, amelyet költségvetési megszorítások is kísérnek mind a mai napig. Ez a környezet a hosszú futamidejű vállalati -és állampapíroknak kedvez. Ezek a mérsékeltebb, fix kamatozású eszközök részben ellensúlyozni tudják a globális részvények és a forint nyár eleje óta tartó gyengülését.
Ha várakozásainkkal ellentétben a profitnövekedés vérszegény marad, a növekedés lelassul, az infláció pedig makacsul a központi bankok célszintjei felett marad, akkor lehetséges, hogy sem a részvények, sem a kötvények nem tudnak reál hozamot felmutatni a következő hat hónapban. Ezek a folyamatok nem valószínűek, de befektetőként számolni kell velük.
Az amerikai jegybank (FED) egymás után 11 kamatemelési lépcsőt járt be, évtizedek óta nemlátott csúcsra járatva az amerikai és globális irányadó kamatokat. Az amerikai infláció további csökkenésére és a növekedés némi lassulására vonatkozó kilátások az év második felében a hosszú távú hozamokat alacsonyabbra szorítják, ami növeli a biztonságos, hosszabb lejáratú fix kamatozású befektetések hozamát.
A kötvénypiac legmagasabb minőségű területei vonzóbbá váltak, ami a részvényekből származó osztalékokhoz képest magasabb hozamokat biztosít a befektetési besorolású kötvényeknél.
A kamat és az osztalék a következő hat hónapban a befektetők számára a teljes hozam fontos összetevője marad, mivel várakozásaink szerint a Fed inkább szünetelteti kamatemelési ciklusát, minthogy könnyebb monetáris politikára térne át.
A múltban minden alkalommal az átlaghoz való visszatérés volt megfigyelhető az értékelések és a teljesítmény tekintetében. Várhatóan ez a törvényszerűség most sem fogja elkerülni a napjainkban túlárazott, főleg a mesterséges intelligenciában érintett vállalatokat sem. Ilyen esetekben megcserélődnek a felkapott szektorok és azok, amelyek alulértékeltek, így a korábban éllovas cégekből lemaradóak lesznek.
Részben ezekre a folyamatokra felkészülve alakítunk ki szélesen diverzifikált befektetési portfóliót ügyfeleink számára!
A fenti ábrán jól látható, hogy május 31-éig az amerikai S&P 500 részvényindex hozamának nagyrészében az információs technológia, a kommunikációs szolgáltatások és a fogyasztói szektor hét legnagyobb vállalatának tulajdoníthatóak.
Ezek a vállalatok számos tulajdonságuknak köszönhetően jól teljesítettek. Ide tartoznak többek között:
- erős mérleg
- vonzó nyereségesség
- mesterséges intelligencia fejlesztése
- hatékony működés a COVID okozta megváltozott gazdasági és munkaerő piaci környezetben
További bizakodásra adhat okot, hogy sikeres az amerikai és az európai jegybank infláció letörésére gyakorolt hatása. Amerikában az infláció üteme júliusra már 3%-ra, míg Európában 6,4%-ra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan az EU-ban továbbra is hazánkban tapasztalható a legnagyobb infláció, 19,9%-kal. Valamint a forint is elhagyta a 370-es zónát, a hazai deviza jegyzése újra 390 feletti szinteket mutat.
Tehát mind az amerikai és az európai inflációs nyomás gyengült. Ez azt jelenti, hogy a Fed jó helyzetben van ahhoz, hogy a kamatlábak csökkentése felé forduljon, ha a növekedés a vártnál gyorsabban lassulna.
A vállalati nyereségek javulására számítunk a jövő évtől, amik a részvénypiacok növekedését jelentősen támogathatja. Csökkennek az amerikai recessziós aggodalmak és a befektetők a pozitív politikai háttér mellett az amerikai gazdaság alapvető erejére összpontosítanak. A fogyasztói bizalom elmúlt 12 hónapban jelentősen emelkedett, ami kiváló alapot biztosíthat a részvénypiacok növekedéséhez.
