A világgazdaság elemzése – a recessziós félelmek és a szolid növekedés között

A pénzügyi piacokat júniusban ugyanazok a tényezők jellemezték, mint az év első felében. Míg kezdetben a részvénypiacok magas értékelése volt az, ami a kamatemelés veszélye miatt nyomás alá került, mostanra a kép egyre inkább a világgazdaság jövőbeli fejlődése felé tolódott el.

Aligha van más téma, amely jelenleg nagyobb aggodalmat kelt a nemzetközi piaci szereplők körében, mint a fejlett országok esetleges recessziójának kérdése, ami az elmúlt hónapban ismét fokozta a részvénypiacokra nehezedő nyomást.

Számtalan elemző és intézet folyamatosan értékeli a jelenlegi gazdasági helyzetet, és publikálja az esetleges forgatókönyvek valószínűségét és lehetséges mértékét. Természetesen az ilyen becslések nagyon széles tartományon mozognak, ezért csak durva információként szolgálhatnak a befektetők számára.

A recesszió a latin „recedere” (visszahúzódni, visszamenni) szóból származik, és alapvetően a gazdasági tevékenység csökkenésének, azaz a negatív gazdasági aktivitás elhúzódó időszakát jelenti. Ez nem csupán a gazdasági tevékenység lassulását jelenti alacsonyabb növekedési rátával, hanem a bruttó hazai termék (GDP) tényleges csökkenését az előző év azonos időszakához képest.

Ez a kifejezés tehát a gazdasági visszaesés egy szakaszára utal. A szakzsargonban „technikai” recesszióról akkor beszélünk, ha egy ország GDP-je két egymást követő negyedévben nem nő az előző negyedévhez képest, hanem csökken.

A bruttó hazai terméket hagyományosan a legfontosabb mutatónak tekintjük egy ország gazdasági teljesítményének mérésére. A recesszió általában az egész gazdaságot és annak minden ágazatát érinti, és így többek között a kereskedelmi forgalom csökkenésében, a vállalati nyereség csökkenésében, valamint a fizetésképtelenségben és a munkanélküliségi ráta emelkedésében nyilvánul meg.

Bár a recessziók viszonylag ritkák, a gazdasági ciklus egy szakaszaként vagy fázisaként gyakran elkerülhetetlenek. Ennek okai és kiváltó okai sokrétűek. A túlzott kamatemelések mellett olyan külső események, mint a pénzügyi válság (2007/2008) vagy a Corona-járvány is globális gazdasági visszaeséshez vezethetnek.

A múlt elemzései azt mutatják, hogy – legalábbis eddig – a központi bankok monetáris politikája nevezhető meg a recesszió kialakulásának leggyakoribb okaként. A gazdasági túlfűtöttség során az infláció leküzdése érdekében nem volt ritka, hogy a kamatemelések mértékét túllépték, ami a „puha” landolás helyett recesszióhoz vezetett.

A központi bankok azonban sokat tanultak az elmúlt években és évtizedekben, és javítottak a piaci szereplőkkel szembeni kommunikációs magatartásukon. A részvénypiacok nem szeretik a meglepetéseket, különösen a negatívakat nem.

Mivel a jelenlegi „rekord infláció” Európában és az Egyesült Államokban elsősorban az ellátási láncok folyamatos problémáinak és az ukrajnai háború okozta energiaár-nyomásnak köszönhető, a túl magas fogyasztói áraknak a közeljövőben nem várható vége a mai szemszögből nézve.

Ez a nézet, hogy az infláció sajnos nem átmeneti jelenség, és ezért még több negyedévig a jelenlegi szinten maradhat, arra késztette az amerikai jegybankot, hogy júniusban 0,75 százalékponttal emelje az irányadó kamatlábat, ami közel 30 év óta a legnagyobb emelés.

Az amerikai jegybank ezzel az 1994 óta legsúlyosabb szigorítással határozott lépést kíván tenni az infláció elleni küzdelemben, amely nemrég 8,6 százalékra emelkedett. Összességében ez volt idén már a harmadik kamatemelés az irányadó kamatlábon.

A piac az év második felében is további kamatemelésekre számít, bár a jelenlegi várakozások szerint a Fed hátralévő négy ülésén 200 bázispontot fog elérni. A cél annak biztosítása, hogy ne csak a tényleges inflációs számokat fékezzék, hanem az inflációs várakozásokat is. A központi bank ambiciózus reményei szerint az év végére az inflációnak vissza kell térnie az öt százalék körüli szintre.

A nem kívánt recesszió lehetősége az, ami ebben az összefüggésben különösen alakítja a részvénypiacokat. Bár egy ilyen esemény valószínűsége a háború időtartamával nő, a jelenlegi elemzések nagymértékben eltérnek egymástól az esemény mértékét és időzítését illetően, azaz, hogy az idén vagy jövőre következik-e be.

A Goldman Sachs például 30 százalékra becsüli ennek valószínűségét egy év alatt, míg számos más neves vállalat és kutatócég jelenleg egyáltalán nem számít recesszióra az USA-ban, mivel a munkaerőpiac eddig rendkívül erős volt, és a munkanélküliségi ráta közel van a történelmi mélyponthoz. A magas és növekvő bérek továbbra is támogatják a belső fogyasztást, amely köztudottan az USA egyik legfontosabb „gazdasági hajtóereje”.

A vállalati eredmény becslésekben eddig szintén nem történt jelentős felülvizsgálat. Így az amerikai profittal kapcsolatban 2022-re még mindig nyolc százalék körüli növekedést várnak. Európára vonatkozóan sok elemző még magasabb, tíz százalékot meghaladó növekedést prognosztizál. Természetesen ezek csak előrejelzések, amelyek bármikor gyorsan változhatnak.

Mindezek a tényezők, amelyek némelyike nagyon ellentmondásos, nagyon megnehezítik a tőzsdei helyzet jelenlegi megítélését. Ez az oka annak is, hogy a részvénypiacok idén csak fokozatosan estek, és nem rövid időn belül, mint 2020 tavaszán a Corona-pánikra való tekintettel.

Míg akkor a piacok szinte „crash-szerűen” elvesztették piaci kapitalizációjuk egyharmadát, a korrekció január óta tart. Az egyes szegmensek, például a NASDAQ vagy a növekedési részvények kivételével azonban a csökkenés sokkal visszafogottabb, mint akkoriban.

A múltba pillantva itt is érdekes tényekre derül fény. A UBS tanulmánya szerint, amely az elmúlt 100 év összes recessziós szakaszát megvizsgálta az Egyesült Államokban, a részvénypiacok az „enyhe” gazdasági visszaesések során átlagosan alig több mint tíz százalékos korrekciót regisztráltak, míg a „mély” recessziók során, amikor a GDP három százalékos vagy annál nagyobb mértékben csökkent, a részvénypiacok átlagosan mintegy 35 százalékot veszítettek.

A jelenlegi helyzetet értékelve az eddigi árfolyamcsökkenések „közepes” recesszióra utalnak, legalábbis ami a jelenlegi részvényárakban be van árazva.

Részvények értékelése az árfolyam korrekció után a hosszú távú átlagban

Az elmúlt hónapok értékelési tömörülése számos piaci szereplő számára ismét vonzóvá tette a részvényeket. Mind a kereskedők, mind a hosszú távú befektetők, akik számára a részvények stratégiai portfólió dimenziót jelentenek, a jelenlegi környezetben számos olyan részvényt találhatnak, amelyek ismét kedvező árfolyamon kaphatók.

„Rossz hírekre vásárolni” több mint egy jól ismert, komolytalan tőzsdei mondás, amely rövidségében nagyon világosan körvonalazza a helyes befektetési módot. A befektetési sikerhez a fegyelem mellett mindenekelőtt az általános hangulattal és a piaci trendekkel ellentétes különleges helyzetek kihasználására való hajlandóságra van szükség. Különösen a válságos idők gyakran kínálnak erre egyedülálló lehetőséget a nyitott szemléletű befektetőknek, amikor mások félelemből eladják részvényeiket.

Ezért hosszú távon soha nem az lesz sikeres, aki mindig ciklikusan és későn ugrik fel egy-egy elkoptatott „szekérre”, hanem inkább az a bátor és vállalkozó szellemű, aki a különleges lehetőségeket is kész kihasználni.

Mivel a Michigani Egyetem híres fogyasztói hangulatindexe szerint a fogyasztói bizalom az Egyesült Államokban jelenleg a legalacsonyabb szinten van a feljegyzések 1970-es évek végi kezdete óta, feltételezhető, hogy a negatív hangulat nagy része már beépült a jelenlegi árszintekbe.

Természetesen egy anticiklikus befektetésnél soha nem lehet előre meghatározni a megfelelő időpontot a vásárlásra vagy a piacra való visszatérésre, de a szélsőséges pesszimizmus mindig jó indikátor volt, legalábbis eddig.

Az elmúlt hat hónap korrekcióját tekintve az amerikai S&P 500 index az egész piacra kiterjedően így visszatért a hosszú távú értékelési átlagához.

A következő tizenkét hónapra vonatkozó 16-os előretekintő árfolyam-nyereség mutatóval az indexben szereplő vállalatok a történelmileg „fair” tartományban vannak, ami nem garantálja a további árfolyam csökkenést, de legalábbis csökkenti a további veszteségek lehetőségét.

Tőzsdék 2022 júniusában

Az amerikai jegybank szokatlanul magas kamatemelése miatt a részvénypiacok világszerte erős eladási nyomás alá kerültek, ami sok esetben új éves mélypontra hozta a részvénypiacokat.