Skip to main content

A pénzügyi piacokat júniusban ugyanazok a tényezők jellemezték, mint az év első felében. Míg kezdetben a részvénypiacok magas értékelése volt az, ami a kamatemelés veszélye miatt nyomás alá került, mostanra a kép egyre inkább a világgazdaság jövőbeli fejlődése felé tolódott el.

Aligha van más téma, amely jelenleg nagyobb aggodalmat kelt a nemzetközi piaci szereplők körében, mint a fejlett országok esetleges recessziójának kérdése, ami az elmúlt hónapban ismét fokozta a részvénypiacokra nehezedő nyomást.

Számtalan elemző és intézet folyamatosan értékeli a jelenlegi gazdasági helyzetet, és publikálja az esetleges forgatókönyvek valószínűségét és lehetséges mértékét. Természetesen az ilyen becslések nagyon széles tartományon mozognak, ezért csak durva információként szolgálhatnak a befektetők számára.

A recesszió a latin “recedere” (visszahúzódni, visszamenni) szóból származik, és alapvetően a gazdasági tevékenység csökkenésének, azaz a negatív gazdasági aktivitás elhúzódó időszakát jelenti. Ez nem csupán a gazdasági tevékenység lassulását jelenti alacsonyabb növekedési rátával, hanem a bruttó hazai termék (GDP) tényleges csökkenését az előző év azonos időszakához képest.

Ez a kifejezés tehát a gazdasági visszaesés egy szakaszára utal. A szakzsargonban “technikai” recesszióról akkor beszélünk, ha egy ország GDP-je két egymást követő negyedévben nem nő az előző negyedévhez képest, hanem csökken.

A bruttó hazai terméket hagyományosan a legfontosabb mutatónak tekintjük egy ország gazdasági teljesítményének mérésére. A recesszió általában az egész gazdaságot és annak minden ágazatát érinti, és így többek között a kereskedelmi forgalom csökkenésében, a vállalati nyereség csökkenésében, valamint a fizetésképtelenségben és a munkanélküliségi ráta emelkedésében nyilvánul meg.

Bár a recessziók viszonylag ritkák, a gazdasági ciklus egy szakaszaként vagy fázisaként gyakran elkerülhetetlenek. Ennek okai és kiváltó okai sokrétűek. A túlzott kamatemelések mellett olyan külső események, mint a pénzügyi válság (2007/2008) vagy a Corona-járvány is globális gazdasági visszaeséshez vezethetnek.

A múlt elemzései azt mutatják, hogy – legalábbis eddig – a központi bankok monetáris politikája nevezhető meg a recesszió kialakulásának leggyakoribb okaként. A gazdasági túlfűtöttség során az infláció leküzdése érdekében nem volt ritka, hogy a kamatemelések mértékét túllépték, ami a “puha” landolás helyett recesszióhoz vezetett.

A központi bankok azonban sokat tanultak az elmúlt években és évtizedekben, és javítottak a piaci szereplőkkel szembeni kommunikációs magatartásukon. A részvénypiacok nem szeretik a meglepetéseket, különösen a negatívakat nem.

Mivel a jelenlegi “rekord infláció” Európában és az Egyesült Államokban elsősorban az ellátási láncok folyamatos problémáinak és az ukrajnai háború okozta energiaár-nyomásnak köszönhető, a túl magas fogyasztói áraknak a közeljövőben nem várható vége a mai szemszögből nézve.

Ez a nézet, hogy az infláció sajnos nem átmeneti jelenség, és ezért még több negyedévig a jelenlegi szinten maradhat, arra késztette az amerikai jegybankot, hogy júniusban 0,75 százalékponttal emelje az irányadó kamatlábat, ami közel 30 év óta a legnagyobb emelés.

Az amerikai jegybank ezzel az 1994 óta legsúlyosabb szigorítással határozott lépést kíván tenni az infláció elleni küzdelemben, amely nemrég 8,6 százalékra emelkedett. Összességében ez volt idén már a harmadik kamatemelés az irányadó kamatlábon.

A piac az év második felében is további kamatemelésekre számít, bár a jelenlegi várakozások szerint a Fed hátralévő négy ülésén 200 bázispontot fog elérni. A cél annak biztosítása, hogy ne csak a tényleges inflációs számokat fékezzék, hanem az inflációs várakozásokat is. A központi bank ambiciózus reményei szerint az év végére az inflációnak vissza kell térnie az öt százalék körüli szintre.

A nem kívánt recesszió lehetősége az, ami ebben az összefüggésben különösen alakítja a részvénypiacokat. Bár egy ilyen esemény valószínűsége a háború időtartamával nő, a jelenlegi elemzések nagymértékben eltérnek egymástól az esemény mértékét és időzítését illetően, azaz, hogy az idén vagy jövőre következik-e be.

A Goldman Sachs például 30 százalékra becsüli ennek valószínűségét egy év alatt, míg számos más neves vállalat és kutatócég jelenleg egyáltalán nem számít recesszióra az USA-ban, mivel a munkaerőpiac eddig rendkívül erős volt, és a munkanélküliségi ráta közel van a történelmi mélyponthoz. A magas és növekvő bérek továbbra is támogatják a belső fogyasztást, amely köztudottan az USA egyik legfontosabb “gazdasági hajtóereje”.

A vállalati eredmény becslésekben eddig szintén nem történt jelentős felülvizsgálat. Így az amerikai profittal kapcsolatban 2022-re még mindig nyolc százalék körüli növekedést várnak. Európára vonatkozóan sok elemző még magasabb, tíz százalékot meghaladó növekedést prognosztizál. Természetesen ezek csak előrejelzések, amelyek bármikor gyorsan változhatnak.

Mindezek a tényezők, amelyek némelyike nagyon ellentmondásos, nagyon megnehezítik a tőzsdei helyzet jelenlegi megítélését. Ez az oka annak is, hogy a részvénypiacok idén csak fokozatosan estek, és nem rövid időn belül, mint 2020 tavaszán a Corona-pánikra való tekintettel.

NASDAQ

Míg akkor a piacok szinte “crash-szerűen” elvesztették piaci kapitalizációjuk egyharmadát, a korrekció január óta tart. Az egyes szegmensek, például a NASDAQ vagy a növekedési részvények kivételével azonban a csökkenés sokkal visszafogottabb, mint akkoriban.

A múltba pillantva itt is érdekes tényekre derül fény. A UBS tanulmánya szerint, amely az elmúlt 100 év összes recessziós szakaszát megvizsgálta az Egyesült Államokban, a részvénypiacok az “enyhe” gazdasági visszaesések során átlagosan alig több mint tíz százalékos korrekciót regisztráltak, míg a “mély” recessziók során, amikor a GDP három százalékos vagy annál nagyobb mértékben csökkent, a részvénypiacok átlagosan mintegy 35 százalékot veszítettek.

A jelenlegi helyzetet értékelve az eddigi árfolyamcsökkenések “közepes” recesszióra utalnak, legalábbis ami a jelenlegi részvényárakban be van árazva.

Részvények értékelése az árfolyam korrekció után a hosszú távú átlagban

Az elmúlt hónapok értékelési tömörülése számos piaci szereplő számára ismét vonzóvá tette a részvényeket. Mind a kereskedők, mind a hosszú távú befektetők, akik számára a részvények stratégiai portfólió dimenziót jelentenek, a jelenlegi környezetben számos olyan részvényt találhatnak, amelyek ismét kedvező árfolyamon kaphatók.

“Rossz hírekre vásárolni” több mint egy jól ismert, komolytalan tőzsdei mondás, amely rövidségében nagyon világosan körvonalazza a helyes befektetési módot. A befektetési sikerhez a fegyelem mellett mindenekelőtt az általános hangulattal és a piaci trendekkel ellentétes különleges helyzetek kihasználására való hajlandóságra van szükség. Különösen a válságos idők gyakran kínálnak erre egyedülálló lehetőséget a nyitott szemléletű befektetőknek, amikor mások félelemből eladják részvényeiket.

Ezért hosszú távon soha nem az lesz sikeres, aki mindig ciklikusan és későn ugrik fel egy-egy elkoptatott “szekérre”, hanem inkább az a bátor és vállalkozó szellemű, aki a különleges lehetőségeket is kész kihasználni.

Mivel a Michigani Egyetem híres fogyasztói hangulatindexe szerint a fogyasztói bizalom az Egyesült Államokban jelenleg a legalacsonyabb szinten van a feljegyzések 1970-es évek végi kezdete óta, feltételezhető, hogy a negatív hangulat nagy része már beépült a jelenlegi árszintekbe.

Természetesen egy anticiklikus befektetésnél soha nem lehet előre meghatározni a megfelelő időpontot a vásárlásra vagy a piacra való visszatérésre, de a szélsőséges pesszimizmus mindig jó indikátor volt, legalábbis eddig.

Az elmúlt hat hónap korrekcióját tekintve az amerikai S&P 500 index az egész piacra kiterjedően így visszatért a hosszú távú értékelési átlagához.

A következő tizenkét hónapra vonatkozó 16-os előretekintő árfolyam-nyereség mutatóval az indexben szereplő vállalatok a történelmileg “fair” tartományban vannak, ami nem garantálja a további árfolyam csökkenést, de legalábbis csökkenti a további veszteségek lehetőségét.

Tőzsdék 2022 júniusában

Az amerikai jegybank szokatlanul magas kamatemelése miatt a részvénypiacok világszerte erős eladási nyomás alá kerültek, ami sok esetben új éves mélypontra hozta a részvénypiacokat.

Változás 2022. június hónapban:

USA:
S&P 500              – 6,08% euróban (-8,26% dollárban)

NASDAQ 100               – 6,78% euróban (- 8,94% dollárban)

Európa:
EuroStoxx 50               – 8,74% euróban

Változás 2022 eleje óta (az előző évhez képest):

USA:
S&P 500              – 13,07% euróban (- 19,97% dollárban)

NASDAQ 100               – 23,13% euróban (- 29,22% dollárban)

Európa:
EuroStoxx 50               – 17,39% euróban

mm

Tátrai Csaba

Az elmúlt évek során átfogó tapasztalatot szereztem a legtöbb befektetési piacon, amely tapasztalatok az InwestMentors létrejöttét és működését nagy mértékben meghatározzák. Tapasztalatom szerint a sikeres pénzügyi tanácsadás a következő pilléreken nyugszik: mély, átfogó szakmai tudás, globális pénzügyi szemlélet, kockázati kontroll, bizalmi viszony ügyfeleimmel. Innovatív megoldásaink által szeretnénk hazánk pénzpiacának letisztultabb és átláthatóbb formát adni. Büszke vagyok eddig elért sikereinkre, amelyeket folyamatosan bővülő ügyfélkörünk visszajelzései igazolnak.   Írok a szerzőnek | Konzultációra jelentkezem

Küldjön üzentet!